horoszkóp

A Park elbukta az első harcot a Zöld Pardonnal szemben

2012.06.03. 11:35
A valamivel korábban megnyitó Park mellett ismét van Zöld Pardon is, ezért megnéztük, mit mutat fel egymáshoz képest a Lágymányosi híd két oldalán elhelyezkedő szórakozóhely.

Hosszas küzdelmek után kinyithatott új helyén a Zöld Pardon, és bár a Rio közönségének már egész máshol kell felvenni a strasszos D&G cuccokat, nem maradt vetélytárs nélkül, mert a Lágymányosi híd másik oldalára betelepült a Budapest Park is. A Zépében Alvin és a Mókusok-koncert volt, a Parkban pedig a Faithlessből ismert Sister Bliss DJ-zett, ebből nagyjából ki is rajzolódhat, melyik közönségeket célozta be a két hely: a Park a hangsúlyosan Igényes Zenét hallgató bölcsészhallgatókat csalogatja, a Zöld Pardon pedig megmaradt a jól bevált célcsoportnál, tehát azoknál a gimnazistáknál és elsőéves egyetemistáknál, akikkel amúgy senki nem akar egy szórakozóhelyen tartózkodni.

Sört kell inni

A valamivel könnyebben megközelíthető Parkról első belépésre az derült ki, hogy kissé túlértékelték Sister Blisst, mivel úgy 50 embert sikerült megmozgatni vele, bár tényleg kissé fura gondolat egy londoni klubokba való house szettet fényes nappal elkezdeni szabadtéren. A színpadnak külön romantikát ad a domb tetején rendszeresen elhaladó vonatok látványa, de ez sem tudta sajnos feledtetni a tényt, hogy egy átlagos hely árainak közel a dupláját kérik el egy fröccsért. Aki sörözik, az jobban jár, egyrészt este 9-ig baromi olcsó, ráadásul utána sem különösen drága. A hely amúgy teljesen olyan, mint egy fesztivál, több helyszínnel, fémből tákolt emelvényekkel. Pár csúszdával kiegészítve klassz vidámpark is lehetne, hátha úgy több embert vonzana, és nem csak a pultosok tombolnának a zenére. A nagyszínpadon kívül van még három partihelyszín is, de azok is egy zombitámadás utáni hangulatot árasztottak. Vécék terén meglepően jól állnak, le lehet húzni, van világítás, és tényleg csak az ital tartására alkalmas polcot hiányolja az ember.

Rendezvénynek nincs helye a belvárosban

Na de kikből állt a Park közönsége? Fanni, a 23 éves pénzügyi menedzser először járt itt, és bár kifejezetten Sister Bliss miatt jött, ilyen kevés ember közt nehezen tud feloldódni. “A Pardon közelebb esik a lakásomhoz, de azt gyűlölöm. A tizenhat évesek gyűjtőhelye, és zeneileg sem az én stílusom.”

A 29 éves, szintén pénzügyes Rita és párja, Tamás is a koncert miatt érkeztek, de ők is egy távolabbi sarokban szerették egymást. A III. kerületből érkeztek, és igencsak kiesőnek tartják a helyet. Tamás szerint azonban tudomásul kell venni, hogy egy ilyen rendezvényhelyszínnek nincs helye a belvárosban, és itt legalább senkit nem zavar a zaj. “Nem vagyok elégedetlen a hellyel, de túl korai a kezdés. Azt gondoltam, hogy legalább párszázan lesznek. Akkor mi is táncolnánk. Így utólag már sokallom ezért azt a 2000 forintot.”

A legmeglepőbb az, hogy mindössze egy héttel nyitás után törzsvendégei is vannak a helynek, ők valószínűleg egész nyáron itt lesznek majd. A 29 éves Veronika és a 27 éves Gabi az asztalukon vagy 6 koktéllal mondták, hogy a hely miatt járnak ide, és hajlandóak kifizetni a belépőjegyet akkor is, ha az aktuális koncert nem érdekli őket. Biztosra mondták, hogy a Zöld Pardonba is ellátogatnak majd, oda viszont a koncertek, és nem a hely miatt. “Hangulatfüggő, hogy épp pasizni jövünk-e a Parkba vagy csak szórakozni. Most inkább csak beszélgetünk, és várjuk, hogy történjen valami.” Mi is erre vártunk, de inkább megnéztük, hogy mi van a híd másik oldalán.

Minden a régi

A laza gyalogút után már láthattuk is a vadiúj Zöld Pardont, ahol javában zenélte a prosztóságot az Alvin és a Mókusok, jól láthatóan sokkal nagyobb érdeklődéssel övezve, mint a másik oldalon szenvedő angol kollégájuk. Már a híd lehajtójánál tömegek álltak. Három, maximum 17 éves srácot megkérdeztünk arról, hogy miért nem bent pogóznak inkább koncerten korláton lógás helyett. “Későn érkeztünk, és már nem akartuk kifizetni a belépőjegyet. Így már nem éri meg.” Utána sem akartak már bemenni, pedig este tíz után már féláron, 200 forintért csajozhattak volna, de inkább az utcán ivást választották.

Valószínűleg nem is sejtették, hogy ha nem lettek volna olcsójánosok, akkor sem láthatták volna közelebbről kedvenceiket, mivel teltház miatt már csak akkor lehetett bejutni, ha valamelyik 16 éves punkot korábban hívja haza az édesanyja. Cserébe meglepően akadálymentesen sikerült belépni a Szeparéba, amivel sikeresen ellensúlyozták azt, hogy a Zöld Pardon honlapján található telefonszámon gyakorlatilag lehetetlen embert elérni.

A Zépé bárki által látogatható része nagyjából azt hozza, amit klasszikus helyén is: a riválisnál valamivel olcsóbb italok, világítatlan mobilvécék, és ami a legfontosabb, mindenhol gimnazisták, akiknek hölgytagjai előtt próbálnak menőnek tűnni a vidékről érkezett kollégisták. A szervezők felkészültek a várhatóan végig esős júniusra a nagyszínpad előtti fedett résszel. A föld murvával borított, vagyis a szórakozóhely célcsoportjába nem épp a huszonéves, magassarkút viselő joghallgató lányok tartoznak. A DJ-szett semmiben nem különbözött a nyolc évvel ezelőtti zépés zenéktől, a számokból és a keverés minőségéből pedig többen is arra következtettek, hogy maga Jeszenszky Zsolt áll a pult mögött - nekik sajnos csalódniuk kellett.

A Pardon szinte semmit nem változott. A közönség ugyanaz, a hangulat ugyanaz, a zene ugyanaz. A ToiToi vécék még mindig gyárilag büdösek, a félreeső sarkokban pedig még mindig tizenévesek túrkálnak egymás nadrágjában.

Épp elfogy a bor

Találkoztunk három 18 éves lánnyal, akik nem örülnek, hogy áthelyezték a szórakozóhelyet, bár megindokolni nem tudták, hogy miért. A színpad előtti murva nem tetszett nekik, pedig nem tűsarkúban jöttek. “A IV. kerületből érkeztünk, és nincs problémánk a gyaloglással. Nagyon drága helyekre nem járunk, a Zépé pont megfelel a pénztárcánknak, és azt hiszem, szinte mindig itt leszünk.”

A vécék előtt csajozni próbáló három sráctól megtudtuk, hogy a régi helyre is rendszeresen jártak. “Öt éve minden hétvégén itt vagyunk. Az összes Alvinon, Supernemen ott voltunk, Copy Conon voltak a legjobb nők” - nosztalgiáztak a 20-22 éves srácok. “Azzal sincs baj, hogy messzebb van, mint a régi, mert míg ideérek a Lágymányosihoz, pont elfogy a borom. Kényelmesebb, hogy van egy lelátó a színpad mellett, így ülve is látom és hallom a koncertet, ha épp megfáradok. Az viszont gáz, hogy csak ezer embert engednek be, pedig beférnének még, de gondolom, nem akarnak még egy West Balkánt.”

A visszatérő murva-problémára csak annyit mondtak, hogy aki nem bír járni murván, az a betonon is szédül, búcsúzóul pedig felajánlottak egy mélytorkozási lehetőséget is egyik riporterünknek az önbizalommal teli gyáli fiúk. Valószínűleg nem lesz mindig ekkora a különbség a Zöld Pardon és a Park között, de az jól kirajzolódik, hogy Budapesten ezen a nyáron is könnyebb megmozgatni a kannás borra fogékony embereket, mint azokat, akiknek ott van opciónak a Kazinczy utca bármelyik terasza. A lebilincselően izgalmas legek csatája folytatódik, érdeklődéssel várjuk, hogy a legnagyobb szórakozóhely vagy a leghosszabb fesztivál kerül ki győztesen belőle.