Az ezüstérem gyakorta válik annak a szimbólumává, amikor egy sportoló a belét kilihegve küzd a sikerért, de annak küszöbén orrba vágják. A mostani olimpián sok sportoló érzett így, ezért születhetett annyi kép az elkeseredett érmesekről.

Érdekes tény, hogy az olimpiai érmek értéksorrendje, és az a sorrend, hogy mennyire örülnek nekik az olimpikonok, mennyire különbözik. Minden szempontból az arany okozza általában a legnagyobb örömöt, de egyértelműen a bronzérmesek szoktak még igencsak örvendeni. Az ezüstérem ellenben mindig a vereség szimbóluma, a másodikok azok, akik ugyan eljutottak egy sportág döntőjébe, jók voltak, de mégsem a legjobbak, és kénytelenek beismerni, kikaptak. Ez főleg az olyan sportágakra igaz, ahol egy-egy versenyző vagy csapat csap össze a döntőben, nem pedig egy többszereplős finálé dönt az érmekről.

Aki követi az olimpiát, annak megragadhatott a keddi versenynapon döntőben birkózó Lőrincz Tamás, aki teljesen kibukott dél-koreai ellenfelétől elszenvedett veresége miatt. A díjátadón is végig keserű arccal meredt maga elé, mint aki megbocsáthatatlan bűnt követett el azzal, hogy "csak" a világ második legjobb birkózója lett a kategóriájában.