A Stanford Egyetem kutatói bizonyítékot találtak arra, hogy az eddig leginkább legendákban létező vérivásos szertartásoknak akár tudományos alapjuk is lehet. Mint a legtöbb mára mitikussá vált hagyománynak, valószínűleg a brutális rituálénak is lehetnek praktikus alapjai.
A vérivást leginkább a vámpírokhoz szokás kötni, amely kitalált lények azzal tartják életben élettelen testüket, hogy élő emberek vérét szívják ki. A vérszívó élőholtak eddig jellemzően két dolog összemosódásának köszönhették a létüket. Egyrészt a hihetetlenül vérengző uralkodók, köztük is kiemelten a havasföldi Karóbahúzó Vlad, aki annyira kegyetlen volt, hogy Dracula karakterét nagyjából róla formázták, másrészt a valóban létező vérszívó állatok, leginkább a denevérek összegyúrásából alakultak ki a modern vámpírok.
Kultúrkörtől és vámpírtípustól függően más és más áldozatokat szednek a vámpírok, de viszonylag elfogadott vélekedés, hogy a vámpírok, ha tehetik, szüzek vérét szívják. Ide tartozik, hogy szintén elterjedt nézet, hogy vámpírok sírját úgy lehet a legkönnyebben megtalálni, ha szüzeket küldünk a temetőbe, hogy lépjenek a sírokra, ők ugyanis elvileg maguktól átlépnek a vámpírok sírján. A szüzek tisztasága a vámpírok mocska ellen, vagy valami hasonló. A lényeg, hogy a fiatal, szüzek és a vámpírok kapcsolata hosszú időre nyúlik vissza.
Karóbahúzó Vlad mellett meg kell még említenünk a szintén Kelet-Európában tevékenykedő Báthory Erzsébetet is, aki a legendák szerint szüzek vérében fürdött, hogy így tartsa meg a fiatalságát.
A Stanford Egyetem legújabb kutatása a vámpírok és Báthory Erzsébet viselkedésére is magyarázatot adhat. A kutatók idős egerek vérkeringését kötötték össze fiatal egerek vérkeringésével, és azt tapasztalták, hogy az idős egerek gyakorlatilag elkezdtek megfiatalodni.
„Hogy lehet-e hatással az emberre, ha fiatal vért kap? Egyre inkább úgy gondolom, hogy lehet. Három évvel ezelőtt biztosan nem így gondoltam volna” – mondta a kutatást vezető Saul Villeda a Guardiannek.
Néhány nap után az öreg egerek agyában több őssejt volt, mint előtte, az agysejtek között 20%-kal több kapcsolódási pont, szinapszis volt, mint előtte. „Az öregedés során az egyik legfontosabb változás, hogy csökken a szinapszisok száma, sokkal kevesebb van belőlük, ahogy öregszünk. Ez magyarázza például az emlékezőképesség gyengülését, ha kevesebb a kapcsolat, a neuronok nem tudnak egymással kommunikálni, egyből probléma lesz az emlékezéssel és a tanulással” – magyarázta Villeda.
A kísérletet azután végezték el, hogy tavaly megcsinálták az ellenkezőjét, öreg egerek vérét fecskendezték be fiatalokba, amik elkezdtek emiatt rosszabbul teljesíteni. Most 18 hónapos, tehát elég öreg egereknek adtak egy kevés vérplazmát, ami fiatal, kb. két hónapos egerekből származott. Nem kaptak túl sok vért, mindössze a saját vérmennyiségük 5%-ának megfelelő mennyiséget.
Ezután labirintuskísérletet végeztek el az állatokon. A kísérlet lényege, hogy az egereknek egy vízi labirintusban, úszva kell megtalálniuk egy rejtett platformot az emlékezetük alapján. A vérrel frissített, 18 hónapos egerek viszonylag könnyen vették az akadályt, úgy teljesítettek, mint 4-6 hónapos társaik. Azok az öreg egerek, amelyek nem kaptak vért, sokat hibáztak, céltalanul úszkáltak. A kezelt egerek általában elsőre megtalálták a rejtett platformot.
Azt, hogy a vér összetevőjének melyik része okozza a fiatalodást, még nem tudják, mert rengeteg olyan komponens van a vérben, ami akár felelhet is a dologért. A University College of London egyik kutatója, Chris Mason viszont fontosnak tartotta megjegyezni, hogy az igazán nagyszerű tudományos felfedezések az ehhez hasonló nagyszerű megfigyelésekből születnek.
Azt a kutatás eredményére reagáló tudósok kétségesnek tartották, hogy az ilyen vérterápia működne az embereknél, vagy a fiatalok vérének lecsapolása örök élethez vezetne, mert az öregedés nemcsak ennyiből áll. “Annak ellenére, hogy ez a kutatás azt sugallja, hogy Bram Stokernek a korát megelőző gondolatai voltak, amikor azt találta ki, hogy tinédzserek vérét pumpálják dédnagypapákba, a kognitív öregedés lassítására ez mégsem lesz valószínűleg jó terápia a jövőben sem. Inkább azt kellene vizsgálni a nagyszerű munka eredményéivel, hogy mi lehet az a dolog a magas oktánszámú, fiatal vérben, amivel az időseket segíthetnénk esetleg” – mondta Andrew Randall, az exeteri és bristoli egyetem kutatója.
Azt valószínűnek tartják, hogy ha a kutatás eredményeképpen egy öregedéslassító gyógyszert tudnának forgalomba állítani, annak a hatása valószínűleg még a penicillinénél is nagyobb lesz. Pedig a XX. század elején felfedezett fertőtlenítőszert a XX. század végén az évszázad csodájának tartották a brit orvosok.
A kutatás mindenesetre még nem állt le, és lehet, hogy a közeljövőben már nem tűnik annyira horrorba illőnek, ha valaki fiatalok vérét szeretné inni azért, hogy megőrizze a saját fiatalságát. Csak lehet, hogy nem nyakharapás kell majd a megszépüléshez, meg vérfürdő, hanem csak egy kis fehér tabletta.