horoszkóp

A legbrutálisabb kivégzések: ágyúval, szeleteléssel, csiklandozással

2012.10.27. 15:34 Módosítva: 2012-10-27 16:36:57
Állítólag aknavetővel semmisítettek meg egy részegeskedő tisztviselőt Észak-Koreában. Ez is mutatja, a Távol-Kelet mindig is élen járt a brutális kivégzési módokban, de az afrikai gumis égetés, a kolumbiai nyakkendő és az európai bronzbika is olyan szörnyű, hogy beleborzong az ember.

Az igazságszolgáltatás alapja, hogy minden bűntettet büntetés követ. Egyes országokban és korokban ezt megfejelték azzal, hogy minden bűntettet a súlyának megfelelően büntetnek. Észak-Korea az ilyen országokhoz tartozik, ezért a minap állítólag aknavetőel végeztek ki egy hadügyminisztériumi tisztviselőt egy felfoghatatlan bűnért. Kim Csol ugyanis vedelt és tivornyázott a tavaly elhunyt vezér Kim Dzsong Il temetése után gyászidőszakban – írja a Daily Telegraph.

A kemény a dologban, hogy az eddig báránylelkűnek megismert trónörökös, Kim Dzsong Un vettette tömlöcbe a hivatalnokot. Ő rendelte el azt is, hogy nyoma se maradjon az árulónak, akit egy aknavetővel (mortar) lehetett a legteljeskörűbben megsemmisíteni. Észak-Koreában az ifjabbik Kim hatalomátvétele után nagy tisztogatások voltak, a kegyetlenség amúgy is mindig a helyi rendszer sajátossága volt. Emlékezetes volt, hogy a 2010-es foci vb után a rosszul teljesítő válogatottat munkatáborba küldték.

Kegyetlen kelet

Kim Dzsong Un modern mozsárágyúja sajnos csak a jéghegy csúcsa a történelem kegyetlen kivégzési metodikái közt. A Brainz összeszedett még egy kalappal. Az élvetemetés évszázadok óta működő büntetési forma, legfrissebb alkalmazása szintén a Távol-Kelethez köthető. A második világháború
idején a japán csapatok kegyetlen mészárlást rendeztek Nanking városában. Sok civilt élve temettek el tömegsírokba és a negyedmillió halottból többeket meg is erőszakoltak.

Ismét Kínában használták a következő kegyetlenséget, a lassú szeletelést. Az áldozatot apránként csonkították meg ügyelve arra, hogy minél tovább maradjon életben és minél többet szenvedjen. A konfucianizmus tanai szerint a feldarabolt test nem élhet teljes életet a halál után.

Nyaklánc és nyakkendő

Dél-Afrika egyes közösségei még manapság is használják ítélkezésükben a nyakláncozást. Egy autógumit gázolajjal töltenek meg, majd a bűnösre húzzák mellkasig. Ezután meggyújtják és az ember a gumival együtt olvad el.

A kolumbiai polgárháború idején, az 1978-84 között zajlott a La Violencia (Az erőszak). Egy népszerű politikus megölésével kezdődött az egész, majd tíz órán belül már 5000 halottjuk volt a zavargásoknak. Az összesen 200 ezer áldozatot követelő kegyetlen belháborúban használták a kolumbiai nyakkendőt: átvágták az áldozat torkát, és kihúzták azon a nyelvét.

Európa, a civilizáció bölcsője

Kígyókkal teli verembe is vetettek élő foglyokat. Általában egyrészt kiéheztették a csúszómászókat, másrészt rutinszerűen mérges kígyókat helyeztek a meredek falu gödör mélyére. A Brainz szerint így lehelte ki lelkét Ragnar Lodbrok viking vezér és Gunnar burgund király is.

indi.png

A középkori Európa kedvelt és különösen brutális kivégzőeszköze volt a spanyol csiklandozó. Vidám neve ellenére iszonyatos fájdalmakat okozott a többágú, gereblyére emlékeztető, kampós, horgas végű eszköz, amelyet végighúztak az elítélt testén. Az eszköz ezzel leskalpolta a bőrt, sőt ha mélyebbre nyomták még az izmokat is a testről.

Az egyik legkeményebb halálnemet az ókori görögök találták ki, és bronzbikának nevezték el. Egy bronzból öntött életnagyságú bika alatt tüzet raktak, és az üreges szobortestbe tették az elítéltet, majd be is zárták oda. Az izzásig hevülő fémtestben az ember is megsült lassan, miközben ordítása a bika száján úgy szűrődött ki a kialakítás miatt, hogy muzikális jellege legyen.