Óriási szerencséje van a Békés megyében év elején elszabadult és a napokban feltűnt kengurunak: egyelőre nem lett belőle vacsora. Ausztráliában ugyanis évek óta tudatában vannak, hogy a vadon élő kenguru húsa igen zamatos, és kormányengedéllyel tömegesen vadásszák le szegény állatokat. A télállónak tűnő, szavazásunkban nevet kereső gyulai kenguru honfitársa nem volt szerencsés: egy békési kolbásztöltő fesztivál alapanyagává enyészett.

Egy autóút közepén üldögélni látták a Gyula környéki kengurut. Most 15 kilométerrel arrébb, Doboz község külterületén látták ketten is a félénk, Ausztráliában őshonos erszényest. Januárban az RTL Klub stábjának felvételeket is sikerült készítenie a susnyásban majszoló állatról. D. Erika volt az egyik szemtanú, aki a Vésztő-Doboz országúton pillantotta meg a fenevadat. A kenguru egy ideig csak üldögélt az úton, és a megálló autó fényszórójába bámult, majd elugrált. Az állatot eddig egy állatkert sem kereste, így egy magánembertől szökhetett meg.

Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője állítja, Békés megyében nem őshonos a kenguru, valószínűleg a januárban eltűnt példány lehetett az. "A nyári időszakban valószínűleg könnyebben talál táplálékot, úgyhogy nem kellett az emberi települések környékén előfordulnia" – mondta Hanga. Szerinte a kenguru ugyan "télálló", de a kevés ennivaló miatt közelebb húzódik a falvakhoz, városokhoz. Hozzátette, nehogy megijesszük a kengurut, mert sokkot kaphat.

Az ausztrál kormány honlapján lévő kenguruügyi tájékoztató a környezetvédelmi törvényükre hivatkozva megjegyzi, kengurut az országból csak állatkerti csere következtében lehet elvinni. Így felmerül a gyanú, hogy a kenguru akár illegálisan is Magyarországra kerülhetett, bár tavasz óta tudjuk, a hazai tenyésztésű erszényes hungarikummá is válhat. Vannak a megetetésén és megfigyelésén kívül további tippek is kenguruügyben, amelyek az állatok őshazájából, Ausztráliából származnak.

Virágzó kenguruipar

Az Ausztrál Kenguruipari Szövetség (Kangaroo Industry Association of Australia - KIAA) nem meglepő módon a levadászást és felhasználást preferálja. Évente ugyanis a nemzeti parki igazgatóságok engedélyei nyomán a populáció 15-20 százalékát ki lehet lőni. A kormány ott plasztiklapokat tetet a lelőtt példányokra, ezután csak ezeket lehet feldolgozni. Az ausztrál kormány honlapja szerint azonban csak hat fajt lehet nagyobb mennyiségben levadászni, és az éves kvóta 90 százalékát így is a vörös, a keleti szürke és a nyugati szürke kenguru teszi ki.

A kenguruirtást csak kenguruszüretként emlegető oldal szerint a legemberségesebb, kormány által is engedélyezett eszközökkel ölik le az állatokat. Ezt követi a feldolgozás újabb szakasza, a nyúzás és csontozás, így a hús vizsgálat után mehet a hentespultokba. A bőrt is felhasználják, a honlap szerint a menő focisták kengurubőr-cipőben rúgják a labdát. Ha valaki mégis a hentest választja, itt egy angol nyelvű 80 receptet tartalmazó könyv, amiből főzhet egy adag rántott kengurubordát. A Beol.hu beszámolója szerint pedig már megjelent hazánkban is a kengurukolbász, amit személyesen a nagykövet töltött meg (micsoda véletlen, Békés megyében).

Hogy hívják a gyulai kengurut?

Zárszóként ünnepélyesen meghirdetjük a Nagy Nemzeti Kengurunévadó Pályázatot (NaNeKuPály) is, mert mégsem élhet A Nemzeti Viharsarok Kenguruja név nélkül. Az alábbi verziókra lehet szavazni, de szívesen látjuk a saját kútfőből felbukkanó ötleteket. Ha elég sok, és elég jó gyűlik össze, újabb cikkel jelentkezünk!

Válaszaikat, frenetikus névötleteiket erre az e-mail címre várjuk!