Bár az őrületből arra lehetne következtetni, hogy az egész világ ünnepel karácsonykor, nem kevesen vannak, akik számára december 24-e ugyanolyan nap, mint a többi, és maximum a morgás megy otthon, hogy semmi nincs nyitva.

Azok, akiknek nincs családjuk, vagy drámaként élik meg a karácsonyt, vagy egyszerűen elengedik a dolgot, és nem foglalkoznak túl sokat az egész hajcihővel. Ezzel persze egy csomó pénzt és stresszt megspórolnak maguknak, a fenyőtüske eltakarításáról nem is beszélve.

Olvasónk, Béla gyerekként még szerette a karácsonyt, de mióta egyedül él, az egész nem jelent számára semmit.

Kiszöktem a lakásból. Titokban mentem ki a piacra, hogy ajándékot vegyek. Visszavittem az üvegeket, és elcsentem pár forintot a vásárlások utáni visszajáróból, hogy meg tudjam lepni aput karácsonykor. Egy doboz Marlboro 240 forint. 320 forintom volt, +20 forint takarékbélyegre, sportszeletre, és műanyagkatonákra, amit anyu soha nem vett meg. 13 évesen még az ajándékozás öröme hajtott. Azóta az érzés elmúlt. Ha senki nem kötelez rá, akkor nincs fa a lakásban, és nem is foglalkozom a dologgal. Béla a kollégák kedvence, mert mindig elviszi az ünnepi műszakot, így míg a családosok otthon Csendes Éjeznek, ő békében, nyugalomban dolgozik.

Az olyanok, mint Béla, évekig a Sirályba jártak a Király utcába, ahol általában koncerttel buliztak azok, akiknek a Szenteste nem szent este, de mióta bezárt, a belvárosi tömeg kénytelen volt új hely után nézni. A Szódában is dübörög a zene 24-én, és amióta a Mika Tivadar Mulató megnyílt, ott is lehet partizni, idén Puszi koncert lesz.

Steiner Kristóf kabbalista, ráadásul évek óta Izraelben él párjával, és a karácsonyt, hanukát összevonva ünneplik.

"Valaha igazi karácsonykóros voltam. Már augusztus végén elkezdtem összeválogatni a karácsonyi dalok listáját, és szenvedélyesen gyűjtöttem az ünnepi lemezeket. A lakásom iskolakezdéskor már pompában állt, az ünnepi menüt pedig úgy terveztem meg, mintha Napóleon készülne élete legfontosabb bevetésére." Steiner azóta felnőtt. és kabbalista lett. Szerintük a téli ünnepek hava a lehetetlen megvalósításának ideje. Ilyenkor a megfelelő alázattal, hálával és önzetlenséggel bármit megkaphatnak, amire csak vágyakoznak.

"A Kabbala Központban ilyenkor minden este összejövetelek vannak, és azért meditálunk, hogy a hanukka fénye beragyogja az egész világot, békét, és kimeríthetetlen boldogságot hozva a Föld minden lakójának. Sokkal kevésbé vallási ünnep, mint egyfajta kozmikus időkapu, ami nyolc napon át nyitva áll, és amelyen átlépve lehetőséget kapunk önmagunk és az egész világ megváltoztatására." A több könyvet is jelző celeb nem aprózza el a dolgokat. A hanukka után fenyőfát vásárol és feldíszíti.

"Mi a két ünnepet 'összeolvasztva', a Narancsvidék című sorozat után szabadon karácsukát ünneplünk — pár éve még piros kipára erősített mikulásbojttal is megleptem Matant, hogy igazán autentikus legyen a fúzió. Izraelben nehezebb karácsonyfát találni, mint magassarkú cipőben megmászni a Mont Blanc-t. (Nem mintha ez utóbbit próbáltam volna.) Tel Avivban egyetlen pub van, amely minden évben tart karácsonyi vacsorát, de ez is inkább egy buli, mint egy meghitt ünnep. Én ennek ellenére évről évre összehozom a lehetetlent: Jeruzsálembe, a keresztény negyedbe, vagy Tel Aviv oroszok lakta kerületébe zarándokolok fenyőért, és kreatív hobbi boltokban vadászom össze a díszeknek valót. Tavaly leegyszerűsítettem a dolgot: hazavittem egy az utcán talált, nagy letört faágat, és pattogatott kukorica füzérrel, régi képeslapokkal, és szárított citromszeletekkel díszítettem fel."
A karácsonyfa marad Tel Avivban, Steiner pedig házastársával Londonba utazik, hogy egy össznépi pantomim előadáson vegyen részt.

"Az ott élő barátainkkal ünnepelünk, akik között egyébként muzulmán vallású lány is akad, és számára sem jelent semmifélre problémát, hogy egy 'keresztény ünnepet' ül meg a baráti társaság. Ilyenkor sütünk-főzünk, nagyokat sétálunk, hajnalig tartó, világmegváltó beszélgetésekbe bonyolódunk, és már harmadik éve, hogy rengeteg forralt bor elfogyasztása után megnézzük a Hackney Empire Színház gyerekeknek szóló karácsonyi pantomim előadását, és együtt üvöltünk a kicsikkel, hogy Vigyáááz, ott van a hátad mögött!, meg Hellllóóó, Hamupipőőőőke! – ez nálunk aféle fura tradíció."

Az itt élő kínaiak sem ünnepelnek karácsonykor, de a városi pletykákkal ellentétben ilyenkor nem a kaszinókban múlatják az időt. A Las Vegas kaszinó marketingese, Szatmári Katalin elmondta, hogy karácsonykor a látogatók száma megcsappan. "Főleg külföldiek és magányosok jönnek hozzánk, hiszen ilyenkor minden be van zárva. A távol-keletiek csak egy-két éjszakát maradnak nálunk, utána továbbmennek Bécsbe vagy Prágába. Az itt élők sem hozzánk jönnek, bár tény, hogy az ázsiaiak szeretnek szerencsejátékot játszani."

Az itt élő néhány ezres muzulmán közösség sem ünnepel értelemszerűen, bár Jézus Krisztust prófétaként tisztelik. Aaliyah családjával a fővárosban él, és igyekszik gyermekeit kárpótolni az elmaradt ajándékokért.

"Nem hagy hidegen, hogy az egész ország ünnepel, és igyekszünk programokat szervezni a gyerekeknek, hogy ne érezzük az ürességet. Korábban iszlám órákat tartottam ebben az időszakban a gyerekeknek, ahol Jézus születéséről meséltem nekik. A mecsetben ebben az időszakban vannak programok, főleg a gyerekeknek. Persze kellemes ünnepeket kívánunk ilyenkor a keresztényeknek, de nem szervezünk családi ünnepléseket erre az időszakra. A közösség karácsonykor háromnapos tábort is szervez, hogy a gyerekek ne unatkozzanak a szünetben. A lányom iskolájában ilyenkor van adventi éneklés, ide persze elmegy a gyerek, de nem énekli azokat a dalokat, melyek nem férnek bele a hitünkbe."