"Láttam már olyan munkakutya-fajtába tartozókat, németjuhászt, dobermant, amik rettegtek a dörrenéstől, ismertem olyan kuvaszt (ami a fajtatulajdonsága alapján jól bírja a természeti viszonyokat), amelyik rettegett a mennydörgéstől. Alapvetően inkább egyedfüggő ez a történet" – magyarázta a Velvet kérdésére a Szentendrei Kutyasuli oktatója. Palló János kutyakiképző azt mondja, szilveszterkor a megelőzés a legfontosabb: figyelni kell a kutya reakcióit, amikor elkezdődik a tűzijáték. "Ha ismerem a kutyámat, tudom, hogy fél tőle, akkor mindenképp bezárom, vagy ha nem, hát olyan helyen legyen a lakásban, ahol tudom felügyelni, esetleg elvihetem valami csendesebb helyre. Sétáltatni kizárólag pórázzal viszem el, akkor is, ha máskor anélkül is tudom kezelni. Ha nem ismerem, mert új kutya, akkor figyelem a jeleket, hogy hogyan reagál a durrogásra. Az udvari kutyákat is kössük meg, vagy inkább zárjuk be, mert a félelemtől megsokszorozódhat az erejük, és egy vékonyabb láncot simán el tudnak szakítani."
Kiugorhatnak az ablakon
Dr. Csordás Zsuzsanna állatorvos tapasztalatai szerint az elszabaduló kutyák félelmükben azt sem tudják, merre szaladnak, sokan gazdátlanná válnak, a szerencsétlenebbek autók alá futnak. Sőt, lakásban tartott kutyák akár az ablakon is kiugorhatnak, ha nincs zárva. "Az epilepsziás állatoknál komoly rohamok törhetnek ki a petárdázás hatására, de problémát jelenthet a krónikus szívbeteg ebeknél is" – mondta az állatorvos, és megjegyezte, már karácsonykor is akadnak bőséggel aggódó gazdik, a kutyák ugyanis gyakran nyelnek csomagolópapírt vagy karácsonyfadíszt, esetleg belelépnek az eltört üveggömb darabjaiba. Ezekre sem árt odafigyelni, különben könnyen előfordulhat, hogy a kutyának bélelzáródása lesz, ami adott esetben csak műtéti beavatkozással orvosolható.
Vannak ebek, amik a félelmüket ugatással, acsargással, vicsorgással jelzik, mások csak belül feszülnek, nyálzanak, egyébként csendben vannak, elvonulnak. "Ha megijed a kutya, nem szabad nyugtatgatni, az csak olaj a tűzre. A kutya ezt úgy értelmezi, hogy ha nyugtatgatják, akkor biztos baj van. A gazdik viselkedése akkor jó, ha nyugodtak maradnak, és ezt a nyugodtságot próbálják a kutya felé sugározni anélkül, hogy sajnálnák vagy abajgatnák" – magyarázta Palló János.
Ne szidjuk, ne itassuk alkohollal
Ugyanígy nem érdemes rászólni sem kutyánkra, hiszen a félelemről nem tehet. "Ezek a reakciók vagy szerzett rossz tulajdonságokból jönnek, vagy az egyed már eleve gyengébb idegrendszerrel rendelkezik. Nem fogja érteni a kutya, miért szidjuk, hiszen nem tehet arról, hogy retteg. Olyan ez, mint a tanítási fázisban rángatni a kutyát – ugyanúgy nem fogja érteni, miért kapja."
Nem elképzelhetetlen tehát, hogy az elő- és utószilveszter miatt lesznek ebek, amik napokig rettegni fognak. Palló János erre azt mondja, szélsőséges helyzetekben érdemes beszélni az állatorvossal, hogy milyen nyugtatókat ajánl. "Ezt is érdemes előtte kipróbálni, nehogy éles helyzetben váljon el, hogy ez a cucc nem is működik, és csak adni az újabb és újabb adagokat. Ha már az első napokban, szilveszter előtt is iszonyú pánikrohamokat produkál, akkor érdemes, egyébként meg azt, hogy az odafigyelés a megoldás. Olcsóbb is, és a kutyának is sokkal jobb. Mert ezek mégiscsak gyógyhatású készítmények, nem vitaminok."
Csordás Zsuzsanna megjegyezte, ezektől nem várható teljes szedáló hatás, de biztonságosabb, és nem szükségeltetik hozzá orvosi felügyelet. "Alkoholt se buliból, se nyugtatásképp ne itassunk az állattal, más tudatmódosítót meg végképp ne adjunk neki, mert náluk ez ellentétesen hat. Viszonylag kis mennyiséggel is komoly alkoholmérgezést lehet előidézni, sokkal érzékenyebben reagál rá az idegrendszerük, mint az embereké. Súlyos mérgezéses tüneteket tudnak így kialakítani a gazdik mind kutyánál, mind macskánál."