A Facebook pocsék hirdetési felület, mégis boldog-boldogtalan indít rajta "oszd meg ezt a képet, és nyerj laptopot/iPhone-t/egy rúd kolbászt"-játékot. Nem elég, hogy ez szabályellenes, a cégeknek sem különösebben kifizetődő. A felhasználókat csak simán idegesíti, de legalább ők nyerhetnek, már amikor.

Ágysál

„Én nyertem Facebookon, ágysálat. Addig én sem tudtam mi az. Most már teljes az életem. Megosztanom kellett és likeolni. Egyébként havonta, kéthavonta játszom, az esztétikus dolgok, a lakberendezési tárgyak a gyengéim.”

/Olvasónk, Aranka/

Rengeteg magyar vállalkozás indít a Facebook-oldalán nyereményjátékot. Ezeknek lényege, hogy közzétesznek egy képet, az oldal rajongóit pedig arra kérik, osszák meg, cserébe valaki kap közülük egy terméket a cég kínálatából, esetleg valami teljesen mást, de mindenképpen ajándékot ( itt van egy ilyesmi ). Azon kívül, hogy ezzel a felhasználók teleszemetelik egymás falát, ami minimum idegesítő, még a Facebook szabályzatába is ütközik. (Néha meg csak simán átverés.)

Eszerint ugyanis bármilyen promóciót, nyereményjátékot akar valaki indítani az oldalon, annak egy appot, külön erre a célra létrehozott facebookos alkalmazást kell készítenie. A képmegosztás kimondva nem megy szembe a szabályozással, a nyereményért lájkoltatás, kommenteltetés tilos. Mint a Social Media Today írja, ez magyarul azt is jelenti, hogy a Facebook az égvilágon semmiért sem akar felelősséget vállalni az ilyen nyereményjátékokért, és még a nyerteseket sem lehet Facebookon értesíteni.

Legalább megéri?

Azt gondolnánk, hogy nagyon megéri egy cégnek ilyesmit csinálni, hiszen azt kockáztatja vele, hogy a Facebook úgy zárja be az oldalát, ahogy van. Hát nem. Lövenberg Balázs (ügyvezető, Karmamedia) a Velvetnek elmondta, az egy dolog, hogy egy képet ingyen ki lehet tenni, de ebből még nem lesznek új ügyfelek. „Hirdetés (a Facebook hirdetési felületén elhelyezett hirdetés) nélkül biztosan nem érnek el sok embert ezek a játékok, tehát valamennyit mindenképpen kell költeni rá. Elegendő költéssel pedig valóban sok embert el lehet érni. Emellett mindig lesznek kivételes esetek, amikor valami annyira újszerű vagy vicces vagy béna vagy szerencsés, hogy elkezd terjedni - de erre nem lehet alapozni, ez a hatás mindig véletlenszerűen alakul ki és nem is mindig segíti az adott kampányt." A Facebook kifejezetten rosszul teljesít hagyományos hirdetési felületként, és ha csak erre használják a cégek, többnyire csalódnak. A meglévő vásárlóikat viszont lehet így aktivizálni.

Ha viszont szabályosan akarnak játszatni, a cégnek az app bonyolultságától, illetve a készítő árazásától függőn pár tízezer forinttól pár százezerig kell költeni. „Erre jön még a hirdetésre javasolt összeg, ami meg leginkább az elérni kívánt közönség méretétől függ és napi pár ezer forinttól napi pár tízezerig terjedhet."

Lövenberg szerint ennek az egész megosztósdinak pont annyira van j övője, amennyire jelene, de hogy miért éri meg a cégeknek, arról „ fogalmam sincs. Szerintem például nem éri meg. Ha az ilyen játékokat indítók közül valaki mérné az eredményeket (a vásárlásokkal összefüggésben), akkor okosabbak lennénk. De hát a szórólap, meg az email hírlevél is létezik még, és van ezekből is jó meg rossz példa is. Mindig lesznek, akik azt gondolják, hogy mivel nem kerül semmibe, ártani nem árthat teleszemetelni az összes ingyenes kommunikációs csatornát. Ugyanígy mindig lesznek olyanok is, akik kreatívan alkalmazzák az új lehetőségeket . "

Akik nyertek

Ezek szerint (bár egyelőre nem bizonyíthatóan) az egészből csak azok jönnek ki jól, akik megnyernek egy ilyen játékot. Mi egyébként, főleg a facebookos ismerősökön keresztül keresgélve, három nap alatt hét ilyen személyt találtunk. Egyikük, TMT saját bevallása szerint a feleségével rengeteget játszik.

Általában lájkolós, megosztós játékokon játszunk, és az a tapasztalatunk, hogy az esetek döntő többségében még az sem kerül nyilvánosságra, hogy ki nyerte a játékot. Szinte minden termékért, vagy szolgáltatásért játszunk, ami szemünk elé kerül, az ismerőseink megosztásait és játékait osztjuk meg mi is, csak azokat hagyjuk ki, amelyek egyértelmű átverések, például BMW, Iphone

Bunda

Egy ismerősöm kérte, hogy jelentkezzek egy ilyen játékra, mert megbundázták, és övé lesz egy kenyérpirító – de hivatalosan nem kaphatja meg a nyereményt, mert a pályázatot kiíró cég főnökének a spanja, munkakapcsolat is volt köztük.

/Olvasónk, Sándor/

magányszemélyektől. Soha nem fordult még elő, hogy egy cég szolgáltatásait a nyeremény átvétele után is igénybe vettük volna." Nem minden nyereményt vesznek át, a kedvezménykuponokat, vagy amik átvételéért utazni kellene, veszni hagyják.

Másfél év alatt a Facebookon egy üveg pálinkát, egy társasjátékot, és négy hamburgert nyertek, meg számtalan kedvezménykupont és egy falinaptárat. A kuponokat, naptárat és a társast nem vették át, nyerési arányuk (becslésük alapján) ötszázból egy. „Megélni nem lehet belőle, de minden jól jön."

Ibolya egy kávégépet nyert: „van egy használt gépekkel foglalkozó cég, akkoriban már egy ideje folyamatosan nézegettem az oldalukat, mert venni akartam náluk egy kávégépet, és pont volt egy facebook játékuk, amiben egy bemutató készüléket sorsoltak ki. Nem tűnt esélyesnek, de azért meg like-oltam, és el is feledkeztem már róla, mikor küldtek egy mailt, hogy kisorsoltak."  Telefonos egyeztetés után a gépet kiküldték postán, mindenki örült. A készülék újonnan 120-160 ezer forintba kerül, szóval Ibolyának ezzel szerencséje volt. Egyébként ritkán játszik, „néha indulok az ilyen bicós játékokon, ahol legtöbbször a biciklidről kell képet küldeni, vagy magadról, és a bicódról, olyanon még sosem nyertem". Egyszer mondjuk nyert egy kerékpáros kiegészítőt, de el sem ment érte.

Hát ön?

Ágoston körülbelül hatszor játszott megosztósdit, negyedszerre egy lámpát nyert, aztán meg semmit, úgyhogy megunta. Miklós többször játszott már hangszerekért és tartozékokért, de csak egyszer nyert, akkor is egy könyvet. „Szerintem ilyenkor a cég bekerül a látómezőbe. Ha vevőcentrikusak és korrektek voltak a nyereménynél, akkor biztos eszembe jutnak, ha valamire szükségem van a termékkínálatukból, de mindig utánanézek, hogy máshol mennyibe kerül" – mondta el Miklós.

Az összes megszólaló közül egyetlen nyertesről mondható el, hogy a megosztós promóció elérte a célját: Tamás legalább egy ideig jól étkezett. „ A Vegalife nevezetű, azóta egyébként már megszűnt ételfutár indított egy promóciót az induláskor. Aki likeolta és megosztotta az oldalukat, azok megnyerhették, hogy egy heti ebédüket a Vegalife állja. Valamilyen csoda folytán megnyertem ezt a játékot és valóban, egy hétig ingyen kaptam az ebédemet. Ezután, a cég megszűnéséig rendszeresen rendeltem tőlük, mert emellett még finom és laktató is volt." Szóval az egyetlen sikersztori egy azóta megszűnt céghez fűződik.

* A címben olvasható javaslat nem minősül ajánlattételnek.