Már bőven túl volt a párkapcsolatuk a vergődési szakaszon is, amikor tavaly július 13-án P. Ottó felment barátnője győri panellakásába. A férfit a nő másfél éves zűrös kapcsolat után kitette a lakásból és az életéből, de az akkor 41 éves férfi többször visszakéredzkedett, pesti lévén nem volt hol laknia Győrön. Az egyik ilyen alkalommal csúnyán összeszólalkoztak az első férjétől különélő asszonnyal, mire a nő pénzt vágott a férfihez. Ezt dulakodás követte, aminek végén P. Ottó a kanapén megfojtotta egykori szerelmét. Magához vette a 100 ezer forintot és a nő két telefonját, majd Budapestre, később Vácra utazott, a rendőrség is itt fogta el.
Szerdán megszületett az emberöléssel, kifosztással és zaklatással vádolt P. Ottó ítélete a Győri Törvényszéken. A férfit mindegyik vádpontban bűnösnek találták, halmazati büntetésként 12 év börtönre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte a tanács. A kifosztásba ugyan végül csak a két telefon ellopását vették bele. Mindezen bűncselekményekért 5-20 évig terjedő börtön lenne kiszabható, amit a férfi büntetlen előélete és feltáró beismerő vallomása a középmértékre, 12 évre enyhített. A tárgyaláson két tanú korábban tett vallomását is felolvasta Németh Csaba bíró, illetve orvosszakértő is megjelent a teremben.
Az orvosszakértői véleményt a teremben jelenlévő – és gyakran sírásban kitörő – rokonok miatt nem olvasta fel a bíró, de egy fontos kérdés tisztázásra várt. A nőn ugyanis a fojtogatástól függetlenül több más sérülést találtak, és fennállt a gyanú, hogy P. Ottó hatszor is megütötte B. Lászlónét. Ebből eredeztette azt az ügyész, miért nem védekezett az áldozat a fojtogatáskor, holott ez természetes reflex. Kiderült, hét órával korábban is volt egy durva veszekedése a párnak, a vádlott szerint az ekkor szerzett sérüléseibe halt bele volt barátnője. Ezt az orvosszakértő a véralvadás jellegzetességeire hivatkozva irreálisnak tartotta.
P. Ottó ezalatt folyamatosan hitetlenkedve, néha dühösen ingatta a fejét, később, vallomásának pontosításakor pedig az őt hanyagul kihallgató rendőröket és az őt átverő tanúkat támadta. Ekkor elég kemény rész következett: elmondta, hogy az áldozat nem védekezett a fojtás során, és hogy amikor elkezdett habzani a szája és vérezni az orra, a vádlott abbahagyta a fojtogatást. Hozott egy törülközőt, letörölte a nő arcát, majd a törülközővel fojtogatta tovább. Az elvitt telefonokra azt a magyarázatot adta, hogy "utána kellett nézni pár apróságnak, hogy előző éjszaka hol volt".
Az ügyész perbeszéde középpontjában az állt, hogy meg kell mutatni az ítélettel, mennyire elfogadhatatlan a családon belüli erőszak (bár a vádlott szerint nem voltak család, nem álltak élettársi viszonyban). A perbeszéd közben jelezte az ügyész, B. Lászlóné korábban már feljelentést is tett P. Ottó ellen zaklatás miatt. Tanúk szerint valóban előfordult bántalamazás, fenyegetőzés, becsmérlés, konkrétan lekurvázás is a kapcsolatukban. "Ha én meg akarnálak ölni, egy pillanat alatt meg tudnám tenni" – mondta egy kocsmában az izmos vádlott egyszer az ügyész szerint. P. Ottó "birtokolni akarta a sértettet, ami ellen a sértett tiltakozott".
Az ügyvéd az erős felindulásra alapozott, mondván a nő régebben többször provokálta P. Ottót, akinek a pénz és a megalázottság mindig gyenge pontjai voltak. A kifosztás azonban szerinte nem történt meg, a nő odaadta a férfinek a pénzt, aki a telefonokat sem ellopni akarta, csak leellenőrizni. "Életemben ennél nagyobb hibát nem követtem el" – mondta az utolsó szó jogán a vádlott, aki először tanúsított némi megbánást, de hamar azt ecsetelte, hogy "nekem már esélyem sincs ebben az életben". Folyamatosan a közös problémákról és a nő viselkedéséről beszélt, Németh bíró háromszor is félbeszakította emiatt. "Nem látunk megbánást egy fikarcnyit sem" – mondta a tanács vezetője az ítélethirdetést követően, majd az ügyész három nap gondolkodási időt kért, az előzetesben maradó vádlott és a védő fellebbeztek. Az ügy másodfokon folytatódik.