Egy svéd nő azért küzd, hogy megkaphassa halott testvére sejtjeit, amit egyébként az elhunyt ráhagyott. A hatóságok vizsgálják a morális és etikai kérdéseket is felvető ügyet.

Egy svéd nő furcsa kéréssel fordult a hatóságok felé: arra kérte őket, engedélyezzék számára, hogy halott testvére megtermékenyítetlen és lefagyasztott petesejtjeit felhasználhassa. Testvére is így szerette volna – írta az illetékes hatóságnak. Az elhunytaktól származó petesejtek felhasználása, és a béranyaság tilos Svédországban, ezért a leendő anya a Országos Egészségügyi és Népjóléti Tanácshoz fordult, hogy tegyenek kivételt.

„Miután eltemettük a testvéremet, a szüleimmel úgy döntöttünk, hogy teljesítem a kívánságát, és a talán a genetikai öröksége is tovább élhet" – írja a Dagens Medicin újságra hivatkozva a Local. Az elhunyt asszony végrendeletét is nyilvánosságra hozták, amelyben ez áll: „truházom az összes petesejtem tulajdonjogát a testvéremre, és a kívánságom az, hogy termékenyítsék meg a halálom után".

A béranyaság jelenleg illegális Svédországban, ahogy több más európai országban is, de sokan szeretnék elérni, hogy a szabályozás megváltozzon.

Az Országos Egészségügyi és Etikai Tanács múlt hónapban írt arról egy értekezést, mely szerint nem látnak problémát a béranyaságban, illetve az embrió adományozásban, kivéve ha annak anyagi haszonszerzés a célja.

Lotta Eriksson a tanács részéről az alábbi állásfoglalást tette. „A tanácstagok nagy része úgy döntött, hogy etikailag, és bizonyos feltételek mellett elfogadható, hogy halott emberek megtermékenyítetlen petesejtjeit használják fel. De mivel a svéd jog nem teszi lehetővé a béranyaság intézményét, ezért tisztázni kell, hogy kinek a tulajdona a petesejt. A jogrendszer ebben az esetben nem egyértelmű, ezért az Országos Egészségügyi és Népjóléti Tanácsnak kell dönteni kérdésben."

A Svéd Nődoktorok szervezete és a Svéd női lobbi már bejelentette, hogy követelik a törvényjavaslat elutasítását, ugyanis a béranyaság egy súlyos bűncselekmény a nők jogai ellen.