-
Az ügyvéd kéri a hosszú börtönt
A kifosztás alapesetet elfogadja az ügyvéd, de az emberölésnél nem a minősített, hanem az alapesetet kéri, vagyis nem életfogytiglant, hanem csak sima börtönt szeretne. Az ügyvéd elismeri, hogy a vádlottnak súlyos büntetésre van szüksége, az a kérdés, hogy az esélyt meg kell-e adni neki arra, hogy valaha visszatérjen a társadalomba. Az ügyvéd szerint igen, ezért arra kéri a bíróságot, hogy határozott, de hosszú idejű büntetést kapjon a vádlott. Az ügyvéd egyébként érzékelte, hogy a vádlott megbánta a cselekményét, látta sírni, csak nem a bíróságon.
P. Lászlót első fokon a Pécsi Törvényszék bűnösnek találta, a rendőrségi pszichológus meggyilkolásáért és kifosztásáért élete végéig fegyházban marad. A férfi rezzenéstelen arccal fogadta a Törvényszék döntését.
-
Enyhítő körülmény volt a beismerés
Gyenge enyhítő körülményként jelent meg, hogy a vádlott részben beismerte a cselekményt, de súlyosító tényezőből sokkal több volt. Kezdve attól, hogy az elkövetéskor börtönben kellett volna ülnie, azon át, hogy korábban 12 büntetés is kevés volt ahhoz, hogy megregulázza, egészen odáig, hogy halmazatban követte el a bűncselekményeket, vagyis a gyilkosság mellett a kifosztást.
-
A társadalom igazságérzete találkozott a bíróságéval
Mondja a bíró a szokatlanul erős ítéletről, megemlíti azt is, hogy azt remélik ettől a súlyos, tényleges életfogytiglani büntetéstől, hogy preventív jellege lesz.
-
P. László enyhítésért fellebbezett
Ahogy a védője is. Az ügyész és a sértetti képviselő nem akartak változtatni az ítéleten. Az ügyet felterjesztették a Pécsi Ítélőtáblának. A vádlott előzetes letartóztatását ismét elrendelték, de egyelőre nem fog szabadulni, mert jogerős büntetését tölti. Ez az intézkedés annak szól, hogy ha a másodfok alatt a vádlott szabadulna, akkor se lehessen szabadlábon. Vége a tárgyalásnak.