-
Kevés az enyhítő körülmény
Az ügyész szerint enyhítő körülményként merülhetne fel, hogy a vádlottnak kiskorú gyereke van, de mivel P. Lászlónak se jövedelme, se munkahelye, így ezt nem veszik figyelembe.
Enyhítő körülménynek számít a részbeni beismerő vallomás, és a megbánó magatartás. Feltáró jellegű vallomásról azonban nem beszélhetünk, mondja az ügyész, mert a tanúk és a szakértői vélemények mást mutatnak. "Részleges beismerő vallomásnak tekinthető csak a vádlott vallomása." A vádlott viszont többször változtatott a vallomásain, úgy, hogy azok csökkentsék a felelősségét. Egy, a sértett és közte lévő intim viszonyról beszélt, erről azonban bebizonyosodott, hogy nem igaz.
P. Lászlót első fokon a Pécsi Törvényszék bűnösnek találta, a rendőrségi pszichológus meggyilkolásáért és kifosztásáért élete végéig fegyházban marad. A férfi rezzenéstelen arccal fogadta a Törvényszék döntését.
-
Enyhítő körülmény volt a beismerés
Gyenge enyhítő körülményként jelent meg, hogy a vádlott részben beismerte a cselekményt, de súlyosító tényezőből sokkal több volt. Kezdve attól, hogy az elkövetéskor börtönben kellett volna ülnie, azon át, hogy korábban 12 büntetés is kevés volt ahhoz, hogy megregulázza, egészen odáig, hogy halmazatban követte el a bűncselekményeket, vagyis a gyilkosság mellett a kifosztást.
-
A társadalom igazságérzete találkozott a bíróságéval
Mondja a bíró a szokatlanul erős ítéletről, megemlíti azt is, hogy azt remélik ettől a súlyos, tényleges életfogytiglani büntetéstől, hogy preventív jellege lesz.
-
P. László enyhítésért fellebbezett
Ahogy a védője is. Az ügyész és a sértetti képviselő nem akartak változtatni az ítéleten. Az ügyet felterjesztették a Pécsi Ítélőtáblának. A vádlott előzetes letartóztatását ismét elrendelték, de egyelőre nem fog szabadulni, mert jogerős büntetését tölti. Ez az intézkedés annak szól, hogy ha a másodfok alatt a vádlott szabadulna, akkor se lehessen szabadlábon. Vége a tárgyalásnak.