-
Sorra dőltek meg a vádlott érvei
A bíró kiemeli, ahogy egyre forróbbá vált a talaj a vádlott talpa alatt, úgy próbálta meg finoman módosítani a vallomását. Például azzal, hogy azt mondta, nem júniusban, a gyilkosság előtt néhány nappal ismerte meg a sértettet, hanem már májusban. Itt viszont problémát jelentett, hogy korábban azt nyilatkozta, akkor még nem is volt a városban. Így egyre több volt az ellentmondás, ráadásul a nyomozók nagyon alaposan, egy évre visszamenőleg végignézték a sértett minden telefonhívását, számítógépes ténykedését, számítógépéről még a törölt fájlokat is előtúrták, de nem találtak semmi, de semmi olyan momentumot, ami arra utalhatott volna, hogy a sértett és a vádlott ismerték volna egymást.
P. Lászlót első fokon a Pécsi Törvényszék bűnösnek találta, a rendőrségi pszichológus meggyilkolásáért és kifosztásáért élete végéig fegyházban marad. A férfi rezzenéstelen arccal fogadta a Törvényszék döntését.
-
Enyhítő körülmény volt a beismerés
Gyenge enyhítő körülményként jelent meg, hogy a vádlott részben beismerte a cselekményt, de súlyosító tényezőből sokkal több volt. Kezdve attól, hogy az elkövetéskor börtönben kellett volna ülnie, azon át, hogy korábban 12 büntetés is kevés volt ahhoz, hogy megregulázza, egészen odáig, hogy halmazatban követte el a bűncselekményeket, vagyis a gyilkosság mellett a kifosztást.
-
A társadalom igazságérzete találkozott a bíróságéval
Mondja a bíró a szokatlanul erős ítéletről, megemlíti azt is, hogy azt remélik ettől a súlyos, tényleges életfogytiglani büntetéstől, hogy preventív jellege lesz.
-
P. László enyhítésért fellebbezett
Ahogy a védője is. Az ügyész és a sértetti képviselő nem akartak változtatni az ítéleten. Az ügyet felterjesztették a Pécsi Ítélőtáblának. A vádlott előzetes letartóztatását ismét elrendelték, de egyelőre nem fog szabadulni, mert jogerős büntetését tölti. Ez az intézkedés annak szól, hogy ha a másodfok alatt a vádlott szabadulna, akkor se lehessen szabadlábon. Vége a tárgyalásnak.