horoszkóp

Mi is nők vagyunk, csak egy kis testi hibával

2013.04.28. 00:12
Komplex fétisként jellemzi az átöltözést, más néven crossdresser viselkedést a transzvesztita Zsanett, aki a hétköznapjait férfiként éli, és kiegyensúlyozott párkapcsolatban él egy nővel, akitől gyermeke is van. Aztán időnként melltartót vesz, kisminkeli magát, és pár órára, alkalmanként nővé válik – egy kis testi hibával.

„Két különböző ember lakik bennem. Más vagyok, de talán gazdagabb is. És nem is akarok csak ez lenni vagy csak az, kell mind a kettő” – fogalmazott Zsanett, az LMBT (leszbikusok, melegek, biszexuálisok, transzneműek) szubkultúra egyik képviselője, akinek polgári nevét kérésére nem közöljük. A most 34 éves Zsanett férfiként született, de már öt-hatéves korában megjelentek az első, a társadalmi normától elérő jelek. „Tizenkét-tizenhárom éves lehetettem, amikor feltűnt, hogy olyan dolgokhoz vonzódom, amikhez más fiú nem. Iszonyú zavaró volt, hogy tudtam, mások nem sminkelik magukat, nem érdeklik őket ezek a dolgok. Engem viszont nagyon vonzottak, és ez óriási feszültséggel töltött el. Szerettem volna elmondani valakinek, alapvetően a szüleimnek,de tudtam, nem értenék meg” – magyarázta a Velvetnek Zsanett. Végül édesanyja észrevette fia furcsa szokásait, és rákérdezett nála, mi ez és miért csinálja.

„Kellemetlenül érintett, és nem is nagyon tudtam nevén nevezni ezt az egészet, így aztán nem is igazán tudtam megértetni vele, hogy mi ez, de arra egyértelműen jó volt, hogy végre kiderült, és elindultam egyfajta úton” – beszélt akaratlan coming outjáról. Édesanyja támogatólag lépett föl, de végül úgy döntöttek, inkább nem beszélnek erről az egészről. Helyette Zsanett hétköznapi élete adja a beszédtémát, ami olyan, mint bárki másé. Bár szexuális orientációját tekintve biszexuálisnak vallja magát, stabilan egy nővel él párkapcsolatban, tőle van gyereke is. Párjánál nem kellett coming outolnia, mert transzvesztitaként ismerte meg.

Sokáig azt gondolta, hogy transzszexuális

Transzszexualitás

Akkor beszélhetünk transzszexualitásról, amikor valakinek a nemi identitása hosszabb időn keresztül (éveken át) ellent mond a biológiai nemének, külsőleg pedig a nemi tudatának megfelelő jegyeket, ruhákat viseli, és törekszik is arra, hogy születéskori nemét megváltoztassa. Transzszexuális nőnek nevezzük azt, akinek a születéskori neme férfi, de a nemi tudata nő. A transzszexuális férfi nőként született, de a tudata férfi.

Forrás: Transzszexuálisklub.hu

Miután édesanyja kérdése nyomán világossá vált számára, hogy a viselkedése nemcsak számára szokatlan, Zsanett a magyar, majd a külföldi szakirodalomban próbálta megtalálni a saját skatulyáját. Még az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetbe (a lipótmezei OPNI-t 2007-ben bezárták – a szerz.) is kért időpontot, hogy közelebb jusson a megoldáshoz. „Rá kellett döbbennem, hogy sokkal többet tudok erről, mint a nálam jóval képzett szakemberek. Az orvos, aki megvizsgált, a végén csak annyit mondott: hadd kérje el a képeket, amiket magammal vittem, mert szeretné megmutatni a kollégáinak, hogy milyen csinos páciense volt. Ez elismerően hangzott, de másfelől pedig elterelte a szót a lényegről” – sorolta az útkeresésének állomásait Zsanett. Dr. Takács Judit, az MTA Szociológiai Intézetének igazgatóhelyettese hasonló tapasztalatokról számolt be: interjúi során maga is azt tapasztalta, hogy a fogalmak máig nem tisztázottak, még a jól képzett pszichológusok, pszichiáterek is összekeverik időnként a transzszexualitást és a transzvesztitizmust.

„Nagyon sokáig azt hittem, hogy transzszexuális vagyok. Aztán szerencsére hamar kiderült, hogy nem. És kicsit bántam is, de így utólag már örülök, hogy kiderült, nem az vagyok, mert ez így sokkal jobb. Azt sokkal inkább nevezhetjük kezelést igénylő állapotnak, az esetem meg inkább egy nagyon komplex, tetőtől talpig terjedő fétis, egyfajta viselkedésforma. És ezt nem kértem, ez nem szerzett tulajdonság, hanem van. Ered. Bár megjegyzem, ha a szülészeten ki lehetett volna tölteni egy űrlapot, hogy kérem-e ezt, nem ikszeltem volna be az igent ” – beszélt a skatulyájáról Zsanett. A 34 éves férfi hosszabb-rövidebb időre elfojtotta másik személyiségét,de két év volt a maximum, amit az utóbbi két évtizedben folyamatosan férfibőrben töltött. „Egyszer néhány hónapra zártam ki az életemből, hogy be tudjam fejezni a felsőfokú tanulmányaimat, nem sokkal ezelőtt pedig két évre, gyerekvállalás miatt. Ennek mindkétszer az volt az oka, hogy egyszerűen nem tudtam megélni ezt a műfajt megfelelő szinten és gondolatban, továbbá lélekben sem sikerült erre koncentrálni, mert az kell hozzá. Persze, azért hiányzott.”

Nincs baj, ha el tudod hitetni magadról, hogy nő vagy

Az útkeresés során azt is megtanulta, hogy bár sokaknak jól áll, sokan tehetségesek a színpadi műfajban, hozzá inkább a civil életforma által nyújtott önmegvalósítás áll közel. „Próbáltam én is a színpadi irányt. A kétezres években, amikor már sejtettem, mi van, bekopogtattam egy klubba, ahol profik dolgoztak. Mondtam, hogy segítségre lenne szükségem, mert vidékről nagyon nehéz bejutni ide. Meglepődtek, de segítettek. Ők tanítottak meg professzionális smink anyagokkal és eszközökkel dolgozni. Időközben kiderült számomra, ez annyira érdekel és kitölti az időmet, hogy el kell döntenem, miből akarok majd megélni. A végzett szakmámból, vagy megpróbálom megvetni a lábamat a stage-en. Az előbbit választottam. Tehát a szórakoztatóipar számomra háttérbe szorult, de ebben a klubban nagyon jó alapokat adtak.” Utána már egyedül vagy a barátaival kísérletezett, folyamatos tanulással, önmaga fejlesztésével, évek alatt alkotta meg női formáját. „Kell a fürkésző, kalandvágyó, céltudatos hozzáállás, nem szabad leragadni az első Britney Spearsnél vagy Lady Gagánál, főleg, ha az ember tudja, hogy úgy nem hiteles. Magadat találd meg, építsd fel a saját karakteredet.”

Zsanett azt mondja, a színpadi transzvesztitákat vagy crossdressereket könnyebben megtalálja a média, mint a hétköznapi, civil életben megjelenő társait és mivel meglátása szerint ebben is érzékelhető egyfajta hígulás, ez rendkívül ártalmas az egész közösség számára. „Az sem biztos, hogy többen mozogtak ebben a körben tizenöt évvel ezelőtt, de valahogy magától értetődőbb volt. Most ez kevésbé van így. Tíz éve hangosan ünnepeltünk az LMBT közösséggel a nyári fesztiválon, most pedig provokációnak minősül az LMBT fesztivál, melyen majdnem annyi, hanem több rendvédelmi erő vonul fel, mint az érintett résztvevők száma, sajnos 'bűnbakcsoport' lettünk” – értékelte az aktuális helyzetet Zsanett.

A visszalépés atrocitásokban nem jelentkezik, legalábbis ő igyekszik elkerülni az ilyen helyzeteket. „Ok nélkül nem alakul ki kínos helyzet, mindig kettőn áll a vásár. Meg kell előzni, hogy bele tudjanak kötni az emberbe, azt pedig úgy lehet, ha hiteles vagy, azaz hitelesen mozogsz A-ból B-be, hitelesen beszélsz másokkal, az emberek között dekoratívan, ízlésesen felöltözve jelensz meg az utcán, tehát meggyőzően el tudod magadról hitetni, hogy nő vagy és nem provokálsz másokat.”

Transzvesztitizmus

A transzvesztitizmus az ellenkező nem ruháinak viselését jelenti, ám ebben az esetben (a transzszexualitással ellentétben) a személy nem törekszik a biológiai nem megváltoztatására, mindössze a külső jegyeket ölti magára. A cross-dresser (átöltöző, keresztöltöző) kifejezést gyakran a transzvesztitizmus szinonimájaként használják, ám Zsanett elmondása szerint a jelenlegi és nem teljes körű értelmezés szerint a cross-dresserekre inkább a heteroszexuális orientáció jellemző, míg a transzvesztiták jellemzően homoszexuális, vagy biszexuális férfiak. Ez persze egyénenként változó, nem lehet általánosítani. Mindkét fogalmat lefedi és átfogóbban értelmezi a transzneműség (transgender) kifejezés, ami a társadalmi konvenciók által értelmezett nemektől, ill. nemi szerepektől való eltérő viselkedést, öltözködést és nemi tudatot jelenti.

Trendiségből nincs értelme a coming outnak

Zsanett a női formájában az ismerősei és barátai egy része előtt rejtőzködő életmódot folytat, elmondása szerint egy kezén meg tudja számolni azokat, akiknek beszélt a kettős életviteléről. Ezekben a kapcsolatokban kivétel nélkül törés keletkezett, de hangsúlyozta, ebből senki ne vonjon le messzemenő következtetéseket. „Azt javaslom mindenkinek, aki hasonló cipőben jár (akár meleg, akár travi), hogy csak akkor mondja el, ha tényleg nagyon indokolt. Csak azért, mert trendinek gondolja, értelmetlen. Én egy idő után nem tudtam tovább füllenteni a barátaimnak, hogy miért nem érek rá velük találkozni. Amikor elmondtam, rám ragadt egy stigma, de ugyanakkor megkönnyebbültem. Párkapcsolatban különösen fontos ezt kommunikálni, a rejtőzködés felőrli az embert, csak szomorú történeteket ismerek ilyen szempontból, ritka a szerencsés kimenetelű kései coming out egy párkapcsolatban.”

Beavatatlan ismerősei előtt még sosem bukott le, pedig volt már példa arra, hogy elsétált mellette a gimnáziumi osztálytársa, barátai, vagy szomszédjai. Zsanett ezt elismerésként éli meg, mert azt jelenti, hogy hitelesen formált meg férfi létére egy női személyiséget, és valóban minden apróságra odafigyelt. És erre szükség is van, mert mint mondta, csak így garantált a sikerélmény, továbbá már nemcsak a saját bőrét viszi a vásárra, hanem a családjáét is. „Irigylem azokat, akik föltárulkozhatnak. Ha ebből élnék, nekem sem lenne gondom ezzel, fel is vállalnám magam. Ha mellette még a családom is elfogadná a tevékenységemet, hát, az maga lenne a csúcs. De mivel nem így van, ezért nagyon oda kell figyelnem. Nem tehetem ki a kontrasztos életmód miatt megfogalmazódó, hozzá nem értő, esetleg rosszindulatú, megvető megjegyzéseknek a családomat, amit a két formám eredményez. Hiszen ha én toleranciát várok az emberektől, akkor nekem is toleránsnak kell lennem, és azt kell elfogadnom, hogy bennük ez a fajta tolerancia nincs meg.”

A férfiak közeledése emeli a női tudatot

Zsanett azt mondja, fizikai hiányérzete van, ha nem elégítheti ki a szokásait, akkor érzi teljesnek, egészségesnek magát, ha a női formáját is meg tudja élni. A nem választott viselkedésformára temérdek pénzt áldozott: amint betöltötte a tizennyolcat, lakást bérelt Budapesten, hogy könnyebben megtalálhassa magát és a saját társaságát, később pedig, amikor már munkája volt, egymaga béréből két személyiség kedvtelését és életformáját kellett fedeznie. Ez az életforma adott esetben kihat a szexuális életére is, de azt mondja, nem ez a célja a felöltözködésnek.

„Férfiként stabil párkapcsolataim nőkkel voltak, de 'nőként' hetero vagy biszexuális férfiakkal is létesítettem kapcsolatokat még a jelenlegi párkapcsolatom előtt, és az volt a tapasztalatom, hogy ez növeli a női tudatot, sikerélményt jelent és élvezettel tölt el. Gyakorlatilag fölteszi a pontot az i-re. Sosem törekedtem erre, csak hagytam, hogy közeledjenek” – számolt be élményeiről Zsanett, és hozzátette, alapvetően a crossdresserekre nem jellemző, hogy elfogadnák a férfiak közeledését, inkább hárítanak mindenféle szexuális jellegű megkeresést a férfiak részéről. Zsanett folyamatosan próbálja tökéletesíteni a külsejét, amit időnként vadabbra, máskor finomabbra formál attól függően, hogy fotózásra, utcára vagy színpadra készül. Ugyanakkor nem tudna kizárólag a női formájában létezni, abból is elég egy idő után, mert technikailag vannak korlátok. Nőnek öltözve, nőként viselkedve nőnek vallja magát, olyan nőnek, akinek van egy kis testi hibája.