Magyarország talán legnagyobb műkincslopását követték el, ráadásul a rablás körülményei és ideje sem ismert.
Kovács Dezső műgyűjtő hagyatékából tűnt el több mint 500 festmény. A dolog pikantériája, hogy Kovács 2002-ben elhunyt, azóta az örökösök vitáznak arról, mi is történjen a gyűjteménnyel. A rendőrség közlése szerint a képek a XII. kerület egyik lakatlan házából tűntek el. Paál László, Szinyei Merse Pál, Ferenczy Károly, Mednyánszky László, Gulácsy Lajos és Derkovits Gyula alkotásait, illetve Tintoretto egy festménye is a lopott képek közt van.
Kovács Viktória, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője a Velvetnek elmondta, hogy a házból 2005. és 2013. áprilisa között tűntek el a műkincsek. A lopás módja ismeretlen, az anyagi kár felmérése még folyamatban van. A képek azért voltak egy lakatlan házban, mert Kovács halála óta hagyatéki eljárás alatt álltak.
Einspach Gábor, a Kieselbach galéria munkatársa – aki korábban együtt dolgozott Kovács Dezsővel – nem kívánta kommentálni a Bors azon értesüléseit, miszerint a gyűjtemény eszmei értéke eléri az 500 millió dollárt (113 milliárd forint). Einspach szerint nagyon jól kell ismerni ahhoz a külföldi illegális műkincspiacot, hogy eladhatóak legyenek a képek. Ráadásul a művek nagy része magyar alkotóktól származott, amire külföldön nincs akkora kereslet. A szakember szerint sokan tudhattak a gyűjteményről, amelynek valószínűleg a törzsanyagát lopták el a XII. kerületi házból.
Dr. Buzinkay Péter, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ Műtárgyfelügyeleti Irodájának vezetője kérdésünkre elmondta, hogy jelenleg még az ellopott tárgyak felmérése folyamatban van, de becslések szerint több tucat, de 100 alatti védett képnek veszett nyoma. Jelenleg az országban mintegy 50.000 műtárgy, és 400 gyűjtemény áll védettség alatt, ezek mindegyikét nyilvántartják. A védett tárgyak az országból nem vihetőek ki, és az államnak elővásárlási joga van, eladás esetén.
Ki volt Kovács Dezső?
Kovács az elsők között volt, aki maszek kellékáru üzletet nyitott a Ferencvárosban. A rendszerváltás után a Qualitas Antikvitás és a Belvárosi Aukciósház tulajdonosa lett, lefedve ezzel a műkincspiac nagy részét. A hatvanas évektől gyűjtött, meg is vásárolt egy Köztársaság téri épületet, amit felújíttatott, hogy itt helyezze el a képeket. Viszonylag kevesen tudták, hogy hány képe is van, a széles nyilvánosság előtt sosem mutatta be egyben a képeit. Korábban Einspach Gábornak, a Kieselbach Galéria becsüsének beszélt az életéről, és az 1956 utáni műkincspiac átalakulásáról.
"Mivel a határ időközben lezárult, a monopolhelyzetben lévő Bizományinál az árak zuhantak, s csupán a művi magyar 'piacot' tükrözték. Még a hatvanas években is jó Vaszaryt lehetett kapni ezer forintért, ami körülbelül egyhavi fizetésnek felelt meg."
Hogy viszonyítani tudjunk, Kovács ebben az időszakban – saját elmondása szerint – havi 15000 forintot keresett havonta. Kialakult egy gyűjtő réteg, melynek tagjai főleg orvosok, illetve maszekok voltak. Gyűjteménye ugyan tematikus volt, de gyakran vásárolt olyan képeket, melyek nem voltak védettek, de attól lehetett tartani, hogy külföldre kerülnek. "Kezdettől az volt a szándékom, hogy valamikor egy múzeumnak ajándékozom azzal a mottóval, hogy ezek a képek azért nem hagyták el az országot, mert Kovács Dezső összegyűjtötte őket" – mondta el egy interjúban.
Kovács Dezső gyűjteményében a XV.-XVIII. századi antik festmények, valamint XIX. századiak találhatóak. Nagybányaiak, Szentendreiek, illetve külön sorolna számos csendélet. Az iparművészeti tárgyak – a Zsolnaytól a meisseni anyagig – külön része az életműnek.
A legtöbb műtárgy előkerül
1983-ban a Szépművészeti Múzeumból tűnt el két Raffaello- és két Tintoretto-kép. A képek később megkerültek, 1984. február 27-én az olasz rendőrség elfogta a képlopásárt felelős banda vezérét.
A Dohány utcai Országos Zsidó Múzeumot is kirabolták 1993-ban, akkor több milliárd forintnyi XVII., XVIII. és XIX. századi arany és ezüst műtárgy tűnt el. A tárgyak 90 százaléka egy év múlva Romániából került elő.
A Győri Egyházmegyei Kincstárból hat nagyértékű kódexet loptak el 1996-ban, értékük meghaladja a 100 millió forintot. A gyanúsítottakat még ugyanabban az évben elkapták.
Két Czóbel Béla, egy Márffy Ödön és egy Szobotka Imre festményt raboltak el a budapesti Kiscelli Múzeumból 2002-ben. A képek értéke 100 millió forint volt, melyeket egy év múlva megtaláltak.
Még ugyanabban az évben egy Jászai Mari téri lakásból tűnt el 32 festmény, többek közt Anna Margit, Ámos Imre, Bálint Endre, Czóbel Béla, Egry József és Kádár Béla alkotásai. A becsült kár 400 millió forint volt.
2012-ben a Heves megyei rendőrök kaptak el a XII. kerületi Táltos utcában három férfit, akiket azzal gyanúsítanak, hogy többek közt egy Klimt és egy Picasso festményt akartak eladni.
Lopott műtárgyak
Az országból eltűnt (védett és lopott, eltűnt vagy jogellenesen kivitt műtárgyak) listáját a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ tartja nyílván, világszinten a gyüjtők, múzeumok és galériák az Art Lost Registert használják.