A kiszabható legsúlyosabb büntetést, tényleges életfogytiglani börtönt kért kedden az ügyész a Szita Bence-gyilkosság mindhárom vádlottjára. A szerepeiket tisztázták: K. József sírt ásott, P. Erika lámpával világított, B. József megölte a gyereket. Két védőbeszéd - K. József és P. Erika ügyvédeié - és a vádlottak utolsó szó jogán előadott nyilatkozata van hátra. Ítélet csütörtökön várható.

A kiszabható legsúlyosabb büntetést, tényleges életfogytiglani börtönt kért kedden az ügyész a Szita Bence-gyilkosság mindhárom vádlottjára. A szerepeiket tisztázták: K. József sírt ásott, P. Erika lámpával világított, B. József megölte a gyereket. Két védőbeszéd - K. József és P. Erika ügyvédeié - és a vádlottak utolsó szó jogán előadott nyilatkozata van hátra. Ítélet csütörtökön várható.

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Elmondja azt, amit már sokszor hallottunk, hogy hogyan alakult a nyomozás az eltűnéstől kezdve. Kitér arra, hogy a 14. életévét be nem töltött ember megölése minősített esetnek számít. Vagyis akár 20 év börtönt, de sok minősítő, súlyosbító tényező esetén akár tényleges életfogytiglani büntetés is kiszabható érte. Egy kis történelmi betekintést is ad, hogy 14. életévnél fiatalabb emberek megölése általában anya-fia viszonyban, kifejezetten a szülés után szokott történni, esetleg ittas állapotban követi el a gyilkosságot valamelyik szülő.

  • Az ügyész szerint viszont ilyen ügy, mint ez még nem volt, hogy valakit azért öltek volna meg, mert gátja volt mások családalapítási szándékainak.

  • Az ügyész úgy fogalmaz, K. József sírt ásott, P. Erika lámpával világított, B. József pedig végrehajtotta a gyilkosságot.

  • P. Erika trükkje kis híján bejött, előzör bejelentette az áldozat eltűnését, majd nem sokkal később azt, hogy a kocsiját eltulajdonították. Másnap elkapták B. Józsefet P. Erika ellopottnak hitt kocsijával. Ezután viszont pár nappal P. Erika megtört, és bevallotta a tettét.

  • Az ügyész is kitér arra, hogy a vádlotti védekezés arról szólt, hogy a vádlottak egymásra mutogattak, nem ismertek el semmit. Az ügyészség szerint viszont a vádlottak pontosan tudták, hogy miért mennek a gyilkosság helyszínére. A tényállást az ügyész szerint a bizonyítékok értelmezésével kell megállapítani, és a vádlotti állításokkal csak finomítani, de csak azokkal az állításokkal, amiket bizonyítékokkal alá lehet támasztani.

  • Az ügyész azokat az objektív bizonyítékokat sorolja, amiket az ügyészség szerint a bíróságnak figyelembe kellene vennie az ítéletben. Főleg vérfoltokról, DNS-mintákról és hasonlókról beszél, amit a vér szerinti anya nehezen visel, csendben sír a székében.

  • A mostani ügyben az ügyésznek nincs nehéz dolga, nagyon jól kirajzolódik a cselekmény az objektív bizonyítékokból is, kevés a feltételezés, a tanúvallomásokon alapuló állítás. Jobb kérdés, hogy az ügyvédek hogyan fogják a perbeszédeikben érvényesíttetni az ártatlan vádlottas taktikáikat, hiszen a bíró nemrég felolvasta a bizonyítékokat, ahogy az ügyész is megtette. Az ügyész egyébként most pont erről beszél, hogy mennyire kevéssé szavahihetők a vádlottak, különösen B. József, aki ahányszor felszólalt, annyi módon adta elő a történteket.

  • Az ügyész szerint jobban járt volna egy őszinte beismerő vallomással, mert az első négy vallomása nagyon meredeken eltért egymástól, és mindig újabb és újabb sztorikat talált ki arra, hogy ő mit csinált a gyilkosság idején. Az ügyész szerint az ítélete szempontjából B. József rossz döntést hozott, amikor a gyilkosság elkövetése után még ki is akarta magát dumálni a dologból.

  • Az ügyész azt mondja, B. József védekezése összességében elfogadhatatlan és életszerűtlen, minden objektív bizonyíték ellene szól. Nézzük a másik két vádlottat!

  • Az ügyész is kiemeli, hogy K. József B. József áldozatának tartja magát, és csak abban érzi magát bűnösnek, hogy nem tudta megakadályozni az áldozat meggyilkolását. Az általa előadott történetnek is ellentmondanak az objektív bizonyítékok. Ráadásul az ő esetében is fennáll az, hogy eleinte mindent tagadott, még azt is, hogy akár csak szemtanúja lett volna egy gyilkosságnak.

  • Az ügyész szerint K. József néhány állítása erősen életszerűtlen, mint például az, hogy valaki úgy rak a kocsijába 5 liter akkumulátorsavat, hogy azt nem veszi észre. Vagy az, hogy ha nem érezte magát bűnösnek, akkor miért nem tett tanúvallomást a gyilkosságról a nyomozati szakaszban, miért nem értesítette a rendőrséget, ha félt. Az ügyész szerint szó nem volt arról, hogy ő segítő szándékkal lett volna kint a helyszínen, részese volt a gyilkosságnak. Ráadásul a legnagyobb logikai bukfenc a sztorijában saját maga. Hiszen, ha P. Erika és B. József akarták volna megölni az áldozatot, akkor miért vittek volna magukkal egy harmadik személyt szemtanúnak? Kizárható, hogy kívülállóról lett volna szó.

  • Az ügyész szerint egy oka van annak, hogy K. József az objektív bizonyítékok ellenére következetesen azt vallja, hogy a sértettet nem temették el, nem is próbálták eltemetni, de ha próbálták is volna, akkor sem vett részt benne. Ez az ok pedig az, hogy igenis részt vett az élve eltemetésben, így aktív részesévé vált a gyilkosságnak. Ugrunk P. Erikára.

  • A sajtó képviselői telefonjukat nézegetik, van aki olvas, a hallgatóság soraiban ülők  próbálnak koncentrálni, a rend őrei csak bámulnak maguk elé. Még mindig az ügyészi perbeszédnél tartunk. Kaposváron egyébként egész nap szemerkél az eső, talán 15 fok lehet, tiszta október.

  • Ő az, aki mindenféle sztorit előadott, a legtovább az tartotta magát, hogy B. József ajánlotta fel, hogy szívesen megöli az áldozatot, de volt olyan verzió is, ahol B. József megfenyegette, hogy engedje megölni az áldozatot. Ráadásul P. Erika a tárgyaláson visszavonta a vallomásait. Az ügyész szerint viszont volt egy gyanúsítotti kihallgatása, amikor viszonylag életszerűen adta elő a történteket. Szerinte azt a vallomást érdemes figyelembe venni.

  • B. József vallomásaihoz hasonlóan P. Erika tárgyaláson tett vallomását életszerűtlennek és használhatatlannak minősíti az ügyész.

  • A III. rendű vádlott az ügyészi perbeszéd alatt meg sem mozdul, ölében papírokat szorongat. Nagyon megviselhette a börtön, legalább 10 kilót fogyott, a haja lenőtt, arcán krónikus bőrbetegség nyoma. Ruhája ugyanaz, mint az előző tárgyaláson, mindössze fehér tornacipője néz ki újnak.

  • A felbujtás egy viszonylag nehezen megfogható bűncselekmény, de ebben a mostani esetben olyan objektív bizonyítékok is rendelkezésre állnak, amik alátámasztják a felbujtás tényét, vagyis hogy P. Erika tervelte ki ezt a gyilkosságot. Például a híváslisták, a cellainformációk, a helyszíni nyomok. Ezen felül pedig a képet tanúvallomások árnyalják, akár Gyöngyi Sándor vallomása, akár annak a tanúnak a vallomása, aki rögzítette azt a beszélgetést, amiben arról van szó, hogy P. Erika egy ideje tervezte az áldozat megölését.

  • A felbujtó P. Erika, B. József és K. József pedig társtettesei a bűncselekménynek, az ügyész részletezi a Btk-tényállást, hogy milyen minősítéseket miért alkalmaztak, és hogy mekkora büntetést kérnek a vádlottakra.

  • Az ügyész szerint klasszikus társtettesi tevékenység volt megfigyelhető ebben az ügyben, mindkét vádlott, együtt kellett ahhoz, hogy végrehajtsák a bűncselekményt. P. Erika pedig végrehajtotta a felbujtás bűncselekményét, aminek büntetési lehetőségeit korábban már ismertettük.

    Az egyik minősítő körülmény adja magát, hogy 14. életévét be nem töltött személy ellen követték el a gyilkosságot. Az előre kiterveltséget alátámasztják a vallomások, amelyek szerint P. Erika tervezte, hogy leszámol a gyerekkel, de a kitervelt minősítéshez már az is elég lett volna, hogy például elmentek előre kinézni a gyilkosság helyszínét, ami most is megtörtént.

  • A nyereségvágy is viszonylag könnyen adja magát: abból, hogy B. József 192 ezer forintot kapott azért, hogy elkövesse a gyilkosságot, egyértelműen megállapítható, hogy nyereségvágyból tette. És mivel P. Erika felbujtó, az egész bűncselekmény felbujtója, tehát, ha a gyilkos nyereségvágyból gyilkolt, akkor P. Erikára is érvényes a későbbi minősítéseknél a nyereségvágy körülménye.

  • Ezt kell talán a legkevésbé magyarázni, a gyilkosság részletei is alátámasztják azt, hogy milyen módon hajtották végre a gyilkosságot. Ezen felül B. József esetében verbális megnyilvánulásai is voltak a különös kegyetlenségnek, amikor a sértett lassú halálát kívánta.

    K. József esetében a különös kegyetlenséget az meríti ki, hogy kivette a részét abból, hogy a még élő áldozatot kezdjék eltemetni, ami később az áldozat halálához vezetett. P. Erika esetében azért áll meg a különös kegyetlenség annak ellenére, hogy fizikailag nem vette ki a részét a dologból, hogy annak ellenére nem avatkozott közbe, hogy felbujtani csak a gyilkosságra bujtotta fel az elkövetőket. Látta a különösen kegyetlen elkövetést, közben örömét fejezte ki, lámpával segédkezett, fogta a sértett lábát, nem akarta megakadályozni az elfajuló helyzetet. Vagyis támogatta a vádlotti magatartást.

  • Az ügyész szerint a bűncselekmény egészéhez képest eltörpülnek az olyan enyhítő körülmények, mint hogy valakinek kiskorú gyermeke van-e, vagy az olyan súlyosbítók, mint hogy az elkövetőnek büntetett előélete volt-e. Ezek igen kemény és szokatlan mondatok.

  • Az ügyészség igen kemény, azt mondja, olyan súlyú bűncselekményt követtek el a vádlottak, hogy a büntetés célja csak akkor érvényesülhet, ha mindhárom vádlott élete végéig börtönben marad, vagyis tényleges életfogytiglant kér mindhárom vádlottra.

  • Utána B. József ügyvédjét meghallgatjuk, tőle függ, hogy hogyan tovább.

  • A bíró beszél a szünet után, a hallgatóság és a sajtósok is elég fáradtnak tűnnek. A bíró azt mondja, igen nagy valószínűséggel csütörtök kora délután lesz ítélethirdetés. Holnap ezek szerint valószínűleg rövid nap lesz, a maradék két ügyvédi perbeszéddel, és a vádlottak, utolsó szó jogán előadott beszédükkel.

  • Mindenki a teremben van, de valamiért néma csöndben ül mindenki.

  • Csak a sarokban megbújó írnokot nem vettem észre, rá vártunk. A sértetti képviselő szólal fel, azt mondja, rövid lesz.

  • "A sértetti képviselőnek nagyon nehéz dolga van ilyenkor, mert csak annyit kell mondania, hogy csatlakozom az ügyészi vádbeszédhez, én ezt megteszem. De engedjék meg, hogy az ügy súlya miatt néhány mondattal többet mondjak" – kezdi a sértetti képviselő. A gyilkosságot bestiálisnak tartja, viszont sértetti képviselőként nem mehet bele részletesen bizonyítási feladatokba, csak megfigyelő, és az áldozat érdekeit képviseli. Egyébként az igazság koncepciójáról beszél közben.

  • Mondja a sértetti képviselő. És most kiderül, hogy miért egy nagynevű jogi iroda képviseli a sértettet. "Le kell dobjam a sértetti jogi képviselő virtuális talárját" – kezdi, majd bejelent egy polgári jogi igényt, a három vádlottól 15 millió forintot követelnek fejenként, hogy azt a sértett vér szerinti rokonainak ítélje meg a bíróság.

  • "Több olyan megállapítást tett az ügyész úr a vádbeszédben, amit a védelem is oszt, nem sokat, de tett ilyeneket" – kezdi a védő. B. József vallomása alapján kéri megállapítani a tényállást, vagyis azt kéri, hogy B. Józsefet kezeljék ártatlanul. Azt mondja, abban ért egyet például az ügyésszel, hogy a védence valóban tagadta a bűncselekmény elkövetését végig, ebben következetes volt. Azt ügyvédként el kell hallgatnia, hogy egyébként mennyire ellentmondásos volt ez a következetes tagadás.