Tényleges életfogytiglant kért az ügyész Szita Bence feltételezett gyilkosaira

gallery 1

Eddig két tárgyalási napot tartottak az ügyben. Az első napon a vádlottakat hallgatták meg, akik mindhárman ártatlannak vallják magukat, és egymásra mutogatnak. A második napon tanúkat idézett be a bíróság, ők pontosítottak néhány vádlotti ellentmondást.

A tárgyalás második fordulójára talán valamivel kevesebben voltak kíváncsiak, mint az első két napra. Kevesebb a stáb és kisebb a hallgatóság is a folyosón megjelent emberek létszáma alapján. Kicsit álmosan kezdődik minden, szürke, hűvös idő van kint, de bent is ennek megfelelő a hangulat.

Az eddigi két tárgyalási napot részben a folyosóról, részben a teremből végigkövető egykori nevelőapa, Gyöngyi Sándor egyelőre nem jelent meg az újabb tárgyalási napokon. Itt van az áldozat vér szerinti anyja, valamint az élettársa, más rokont nem láttunk a bíróság folyosóján.

(Szita Bence családi viszonyait korábban ebben a cikkben vázoltuk fel, de ha nincs kedve olvasni, alábbi infografikánk jó kiindulási alap.)

A harmadrendű vádlott, P. Erika anyja megjelent a bíróságon. Az áldozat vér szerinti anyja hátrament hozzá beszélgetni a tárgyalóterem végébe. Nem hallani, miről beszélnek, de mindketten könnyes szemmel ülnek.

A keddi tárgyalási napon a legutóbb elmaradt tanúvallomások következnek majd, ezek nem fognak sok időt igénybe venni, mert nincsenek olyan tanúk, akik a cselekmény több részét is ismernék, csak egy-egy mozzanatot láttak tanúk. Ezek után következik a szakértői vélemények ismertetése. Ha nem kerülnek elő újabb tanúk, vagy különleges bizonyítási indítványok (ezekre kicsi az esély), akkor ez az egy pont van, amikor elcsúszhat a tárgyalás, ha esetleg újabb szakértőket rendelnek ki, mert a vádlottak kételkednek a szakértői vélemények hitelességében.

Ha minden jól megy, akkor a szerdai tárgyalási napon következik a peranyag ismertetése, esetlegesen a perbeszédek. Ítéletet várhatóan csütörtökön, csúszás esetén pénteken hirdethet a bíróság.

Eddig mindig kaptak 1-2 percet a fotósok, operatőrök, hogy a legmozgalmasabb vágóképeket rögzítsék, amikor bevonulnak a vádlottak, valamint kivezetik őket. Erre most nincs lehetőség, a bíró azt mondta, inkább haladjunk, ugyanúgy jönnek majd be a vádlottak, mint eddig. A ruhájuk mondjuk valószínűleg nem lesz ugyanaz, de ez már csak valóban részletkérdés.

Orvosszakértő és az elmeorvosok meghallgatása lesz a mai tárgyalás elején. Ezután három tanú meghallgatása következik, ha minden jól megy, akár a mai napon meglehet az iratismertetés.

Az ügy bírája, dr. Vadócz Attila, az eddigi két tárgyalási napon nagyon határozottan, rutinosan vezette a tárgyalást. A teremben nem zsarnokoskodott, segítette az újságírók, fotósok munkáját, ugyanakkor nagyon pontosan tartotta magát az általa felvázolt napirendi pontokhoz, időpontokhoz. A tárgyalás eddig nem csúszott, nem ragad le a bizonyítás apró részletkérdéseken, a bíró igyekszik mindent gyorsan, határozottan tisztázni.

A bíró érdekes módon egyébként a Kaposvári Törvényszék sajtószóvivője, valamint katonai bíró is, ezért századosi rangban van. De meg kell említenünk sportolói karrierjét is, merthogy aktív sportoló, a 2012 októberében megrendezett Veterán Birkózó Világbajnokságon, 97 kg-os súlycsoportban bronzérmet szerzett, illetve rendszeresen fut is.

Mivel a vádlottaknak nem kell igazat mondaniuk a bíróságon, így a bíróknak az a feladatuk, hogy meggyőződjenek a szavahihetőségükről, ügyes kérdéseikkel logikai bukfenceket találjanak az elmondottakban.

K. József, a másodrendű vádlott következetesen áldozatnak állítja be magát, akit csak belerángattak a gyilkosságba. A gyilkosság idején azért kellett hajléktalanszállón laknia, mert vált a feleségétől, és távoltartási végzést adtak ki ellene. Ez a történet nem része a mostani tárgyalásnak, de K. József belekeverte ezt az ügyet is, példás családapának beállítva magát. Május végén viszont kiskorú veszélyeztetésével vádolták meg , mert a vád szerint piszkavassal és forró pénzérmékkel bántalmazta a gyerekeit. A gyilkossági ügy ítéletére semmilyen hatással sincs a párhuzamosan futó ügy, de az ilyenek nem tesznek jót a vádlottnak, mert ha a gyilkosságtól függetlenül is, de van egy eset, amikor bebizonyosodni látszik, hogy nem túl szavahihető.

A három vádlott háromféleképpen védekezik, egy közös van bennük, hogy mindannyian ártatlannak vallják magukat, és a másik kettőre mutogatnak.

B. József egészen konzekvensen mondja azt, hogy ő aztán nem tett semmit, és többször is a bűnözői múltjával kérkedett, hogy egy olyan nagypályás bűnöző, mint ő bizonyára nem úgy követett volna el gyilkosságot, hogy azt olyan könnyű legyen felderíteni, hogy a holttest megtalálásához képest fél éven belül már az ítéletet várja a vádlottak padján ülve. Ennek sztorinak egyrészt ellentmond, hogy mivel már többször volt büntetve, annyira sikeres bűnöző nem lehet, de ami sokkal fontosabb, hogy tárgyi bizonyítékok, és tanúvallomások szólnak ellene.

K. József is az ártatlant próbálja adni, P. Erikáról úgy beszél, mintha egyáltalán nem ismerte volna, de a tárgyaláson kiderült, hogy azért látásból ismerik egymást a gyilkosság előttről. Ezen felül azt mondja, B. József halálosan megfenyegette, és gyakorlatilag kényszer alatt lett a gyilkosság részese. Az ő esetében egyébként még az eddigi bizonyítékok és vallomások alapján nem körvonalazódott pontosan, hogy mekkora szerepe volt a gyilkosságban.

P. Erika mondott már több dolgot is a bíróságon, azt is, hogy B. József hatására formálódott meg benne a gyilkosság gondolata, azt is, hogy belső hangok késztették a bűncselekmény kitervelésére, és azt is, hogy ezotériával foglalkozó ismerőse ültette a bogarat a fülébe, hogy a meggyilkolt gyerek a gonosz küldötte lehet. Próbálja hárítani azt is, hogy a gyilkosságot előre kitervelte volna, de ennek is ellentmondanak bizonyítékok és tanúvallomások.

Az ügy felgöngyölítését nehezíti, hogy a gyilkosságot a három vádlotton kívül senki sem látta, viszont a tényleges büntetések kiszabásánál fontos lenne tudni, hogy ki, pontosan mennyire vette ki a részét a cselekményekből. Ezt a bíró és az ügyész a trükkös keresztkérdésekkel próbálják tisztázni. Érdekesség még, hogy az ügyvédek nem dolgoznak össze, hiszen az ügyfeleik gyakorlatilag egymás ellenérdekelt felei is, úgyhogy az egyes vádlottak ügyvédei rendszeresen okoznak kellemetlen perceket a többi vádlottnak.

P. Erika ügyvédje jelezte, hogy nem tudott ügyfelével egyeztetni a tárgyalás előtt, így most néhány percet kaptak az ügyvédek arra, hogy megbeszéljék a vádlottakkal a mai napra érvényes taktikákat. Ez eddig nagyjából annyi volt, hogy minden vádlott a másik két vádlottra mutogatott. Elég szokatlan a látvány: egymás mellett állnak a teremben sorban a vádlottak és az ügyvédek, és sutyorognak. "Arra vagyok kíváncsi, mit suttogsz?" – mondja közben a hallgatóságban helyet foglaló vérszerinti anya, aki P. Erikához intézi a költői kérdéseit. "Most is, nézd meg! Hát még ő bólogat" – mondja az anya.

K. József és B. József esetében viszonylag egyszerű a matek, P. Erika felbujtói szerepét pedig mindjárt elmagyarázzuk.

A BTK értelmében (166 § (1)) 14. életévét be nem töltött személy ellen, előre kitervelten, vagy nyereségvágyból, vagy különös kegyetlenségből elkövetett gyilkosság esetén a büntetési tétel 10 évtől a tényleges életfogytiglanig terjedhet. Egyéb súlyosbító tényezők is léteznek, de a mostani esetben csak ezek számítanak.

Az elsőrendű vádlottnál a súlyosbító körülmények mind a négy fenti szerepel, ráadásul többszörösen visszaeső bűnöző, így nem különösebben meglepő, hogy tényleges életfogytiglant kért rá az ügyészség.

A másodrendű vádlottnál a súlyosbító körülmények közül a nyereségvágyból nem volt megalapozott, így három súlyosbító tényezője van. Rá fegyházbüntetést kért az ügyészség. Ha megállja a helyét az összes súlyosbító, könnyen kaphat akár 20 év fegyházbüntetést is.

Most jön az érdekes rész, a felbujtó szerepe. A dolgot a BTK-ból is kihámozhatja az, aki szeret jogi szövegeket olvasni, de Vaskuti András bíró honlapján egy egészen jó összefoglalást találni a kérdésről (doc). A lényeg, hogy sikeres felbujtás esetén a felbujtót ugyanazzal a bűncselekménnyel kell vádolni, mint azt, aki végül végrehajtotta a bűncselekményt. A felbujtott emberek száma nem számít, az a fontos, hogy milyen bűncselekményre sikerült őket rávenni. P. Erika esetében a két másik vádlott nem pontosan ugyanazt a bűncselekményt követte el a vád szerint, a várható büntetésük sem ugyanakkora, így kérdés, hogy P. Erika mire számíthat. A vádiratban elrejtettek egy félmondatot, hogy P. Erikát felbujtóként mind a négy súlyosbító körülménnyel vádolják, ami azt jelenti, hogy akár ugyanarra a büntetésre számíthat, mint az elsőrendű vádlott, B. József. Így az ő esetében sem kizárt a tényleges életfogytiglan. Bár a különféle enyhítő körülmények miatt a tényleges életfogytiglan nem valószínűsíthető az esetében, de egy akár 20 éves büntetés az ő esetében is könnyen előfordulhat.

K. József ugyanolyan ruhában van, mint eddig. P. Erika is, csak a cipőjét cserélte le, B. József viszont megint új ruhát vett fel. Ő tárgyalási napon belül is volt, hogy lecserélte a ruháját.

"A saját fiam gyilkosainak tárgyalásán nem lehetek itt?" – fakad ki a vér szerinti anya amikor a bíró kiküldi, mert a szakértőket nem nyilvánosan hallgatja meg a bíróság. Morális okokra hivatkozva tehát a tárgyalásnak ezen részén nem lehet bent hallgatóság.

"Ittasan be sem jöhetett volna a bíróságra, úgyhogy hagyja el a termet" – inti rendre a bíró a vér szerinti anyát, aki a bíró információi szerint elképzelhető, hogy ivott a tárgyalás előtt. Tény, hogy kicsit nyugodtabbnak tűnt, mint az eddigi tárgyalási napokon.

A vér szerinti anya a folyosón tart kvázi minisajtótájékoztatót arról, hogy milyen alapon küldi ki a bíróság a tárgyalóteremből a saját fia tárgyalásáról. Itt kicsit összecsúsznak a dolgok, az anyát nem azért küldték ki, mert ittas, hanem azert, mert a tárgyalás aktuális szakasza zárt, tehát hallgatóság és sajtó nem lehet jelen. Az anyának egyébként erős alkoholszaga van.

„A vádlottak a szentek? Azzal ki törődik, hogy szenvedek? Szenved egy anya, szenved mindenki? És engem küldtek ki, hogy iszom? Tudja mit csinált volna más anya? Elintézte volna, hogy sötét zárkát kapjanak! Tudják, mi az a gyász?" – ilyen mondatokat kiabál a bíróság folyosóján a vér szerinti anya a könnyeivel küszködve. Igazából nem túlságosan összefüggő, amit mond.

Az eddigi két tárgyalási napon nem kérték a nyilvánosság kizárását. Mint az Index erről írta, a büntetőeljárásról szóló törvény szerint többek között „erkölcsi okból”, illetve „az eljárásban részt vevő kiskorú védelme érdekében” lehet zárt tárgyalást elrendelni, akár csak a tárgyalás egyes szakaszaira is. Kötelező szabály erre nincs, a dolog megítélése a bíróság feladata.

Sándor Zsuzsa, a Fővárosi Bíróság volt tanácsvezető bírája úgy nyilatkozott: „az az igazság, hogy amikor ilyen nagyon nagy közérdeklődésre tart számot egy ügy, akkor nem szeretik a bírók a nyilvánosságot kizárni, mert annak lehet egy rossz üzenete″. A perről ráadásul sokat írt a sajtó, rengeteg részlet kiderült – és az sem zárható ki, „hogy a vádlottak olyan mértékben elvetemülteknek tűnnek, hogy a bíró fontosabb érdeknek tartotta ezt a nyilvánosság elé tárni a tárgyaláson, mint a kegyeleti okot.″

Miközben az áldozat anyja kisebb patáliát csapott a folyosón, addig egy, az ügyben erősen érintett másik anya megtörten ül az egyik sarokban egy széken. P. Erika, a harmadrendű vádlott anyja az, akivel a tárgyalóban beszélgetett az áldozat vér szerinti anyja. Az idős nőt nem tanúnak idézte a bíróság, csak fontosnak tartotta, hogy megjelenjen a lánya tárgyalásán. Valószínűleg nem erre számított.

Amikor kiküldték a hallgatóságot és a sajtót, nagyon pörögtek az események. Az áldozat anyja jelenetet csapott a folyosón, a fotósok elkezdték megszerkeszteni a képeiket, az újságírók összerakni a cikkeiket. Aztán minden elcsöndesedett, most már a vér szerinti anya sincs a folyosón, utolsó információink szerint elment a mosdóba kicsit összekapni magát, az is lehet, hogy utána távozott. A fotósok elkészültek a képekkel. Most már mindenki csak ül a folyosón, leginkább maga elé bámulva, néha valaki nevetgél, ha hall valami jó poént sutyorgás közben.

De az imént valaki komótosan elsétált a folyosón a kezében egy tűzoltótömlővel. Nem tűzoltó volt, ráadásul nem is sietett, úgyhogy valószínűleg nincs tűz. Bár, a következő napokban inkább a víz fog mad problémákat okozni.

Nem hagyta el a bíróságot. A folyosón folytatja azt, amit fél órával ezelőtt. Hogy mégis miért küldték ki. Úgy látszik, tényleg nem érdekli, hogy mindenki mást kiküldtek a teremből.

eközben megérkezett a bíróságra, a folyosón várja, hogy bemehessen a tárgyalásra.

A bíróság végzett az orvosszakértő meghallgatásával, most kis szünet van, és utána újra nyíltan folytatódik a tárgyalás. Az elmeorvosi szakértő meghallgatása jön majd. Ő vizsgálta többek között P. Erika beszámíthatóságát.

Kisebb fennakadást okozott a tárgyalás elején, de a zárt rész után nem jelent meg a vér szerinti anya, aki néhány lélekerősítő feles után érkezett ma reggel a bíróságra. A harmadrendű vádlott, P. Erika anyja viszont beült a terembe, a terem leghátulján, mindenkitől távol ül. Onnan egyébként valószínűleg nem is hallja majd, hogy a lánya miket vall.

Végszóra megérkezett a terembe a vér szerinti anya, aki minden eddigieknél feldúltabbnak tűnik. Eleve zokogva érkezett meg újra. Az első sorban foglalt helyet az élettársa és Gyöngyi Sándor lánya között.

Mondta Szita Bence édesanyja a folyosón. Nem tudni viccelt-e, utalva a bíró és a közte korábban elhangzottakra. Jelenleg az ügyvédekre vár  a bíró, Vadócz Attila és a hallgatóság.

Eddig kint vártunk, most bent várunk. Mert eddig az ügyvédek voltak bent, és a hallgatóság kint, most pedig pont fordítva van. Az ügyvédek sehol, mindenki más pedig a teremben. Lehet, hogy olyanokat mondott az orvosszakértő, amit egy kicsit emészteniük kell.

Folyosói pletykák szerint a III. rendű vádlott és édesanyja jó pár hónap után találkozott újra egymással. A nő szerint a lánya ártatlan.

Három elmeorvosi szakértő ül egymás mellett, de csak egyikük nyilatkozik, összefoglalja az egészet. Minden vádlott beszámíthatóságát vizsgálták.