A kiszabható legsúlyosabb büntetést, tényleges életfogytiglani börtönt kért kedden az ügyész a Szita Bence-gyilkosság mindhárom vádlottjára. A szerepeiket tisztázták: K. József sírt ásott, P. Erika lámpával világított, B. József megölte a gyereket. Két védőbeszéd - K. József és P. Erika ügyvédeié - és a vádlottak utolsó szó jogán előadott nyilatkozata van hátra. Ítélet csütörtökön várható.
  • K. József és B. József esetében viszonylag egyszerű a matek, P. Erika felbujtói szerepét pedig mindjárt elmagyarázzuk.

    A BTK értelmében (166 § (1)) 14. életévét be nem töltött személy ellen, előre kitervelten, vagy nyereségvágyból, vagy különös kegyetlenségből elkövetett gyilkosság esetén a büntetési tétel 10 évtől a tényleges életfogytiglanig terjedhet. Egyéb súlyosbító tényezők is léteznek, de a mostani esetben csak ezek számítanak.

    Az elsőrendű vádlottnál a súlyosbító körülmények mind a négy fenti szerepel, ráadásul többszörösen visszaeső bűnöző, így nem különösebben meglepő, hogy tényleges életfogytiglant kért rá az ügyészség.

    A másodrendű vádlottnál a súlyosbító körülmények közül a nyereségvágyból nem volt megalapozott, így három súlyosbító tényezője van. Rá fegyházbüntetést kért az ügyészség. Ha megállja a helyét az összes súlyosbító, könnyen kaphat akár 20 év fegyházbüntetést is.

    Most jön az érdekes rész, a felbujtó szerepe. A dolgot a BTK-ból is kihámozhatja az, aki szeret jogi szövegeket olvasni, de Vaskuti András bíró honlapján egy egészen jó összefoglalást találni a kérdésről (doc). A lényeg, hogy sikeres felbujtás esetén a felbujtót ugyanazzal a bűncselekménnyel kell vádolni, mint azt, aki végül végrehajtotta a bűncselekményt. A felbujtott emberek száma nem számít, az a fontos, hogy milyen bűncselekményre sikerült őket rávenni. P. Erika esetében a két másik vádlott nem pontosan ugyanazt a bűncselekményt követte el a vád szerint, a várható büntetésük sem ugyanakkora, így kérdés, hogy P. Erika mire számíthat. A vádiratban elrejtettek egy félmondatot, hogy P. Erikát felbujtóként mind a négy súlyosbító körülménnyel vádolják, ami azt jelenti, hogy akár ugyanarra a büntetésre számíthat, mint az elsőrendű vádlott, B. József. Így az ő esetében sem kizárt a tényleges életfogytiglan. Bár a különféle enyhítő körülmények miatt a tényleges életfogytiglan nem valószínűsíthető az esetében, de egy akár 20 éves büntetés az ő esetében is könnyen előfordulhat.

A kiszabható legsúlyosabb büntetést, tényleges életfogytiglani börtönt kért kedden az ügyész a Szita Bence-gyilkosság mindhárom vádlottjára. A szerepeiket tisztázták: K. József sírt ásott, P. Erika lámpával világított, B. József megölte a gyereket. Két védőbeszéd - K. József és P. Erika ügyvédeié - és a vádlottak utolsó szó jogán előadott nyilatkozata van hátra. Ítélet csütörtökön várható.

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Jótékonyan elsiklik afölött, hogy bizonyítékok szólnak B. József ellen, inkább arról beszél, amiről védence is: hogy a másik két vádlott próbálta a védencét befeketíteni.

  • Az ügyvédi perbeszédek a sértetti oldalnak mindig nagyon fájóak, hiszen ezekben a beszédekben az ügyvédeknek olyan dolgokat kell elmondaniuk a vádlottról, amiket a sértettek és a sértetti oldal nagyon nem szeretne hallani.

  • Az ügyvéd a sok tanúvallomás közül azt a kettőt emeli ki, amelyek valamennyire kedvezhetnek B. Józsefnek. A vadászok, akik a gyilkosság után találkoztak a vádlottakkal azt mondták, nem ismerték fel B. Józsefet. Ezzel próbálja az ügyvéd bebizonyítani, hogy a védence nem volt a helyszínen. A presszós pultos vallomása az ügy szempontjából az ügyvéd szerint sem bír nagy relevanciával, de annyi kiderül belőle, hogy az elsőrendű vádlott a cselekmény napján történt dolgokról nem hazudott. Vagyis, hogy tényleg ott volt a presszóban.

  • Ahhoz képest, hogy az ügyész mennyire gondosan hivatkozott tárgyi bizonyítékokra érvelésében, a vádlott ügyvédje eddig gyakorlatilag nem mondott semmi konkrétat egy kis ügyvédi hangsúlyeltoláson túl. A tárgyi bizonyítékokat annyival söpörte le, hogy azt mondta, szerinte nem támasztanak alá semmit. Ennél jóval alaposabb ügyvédi perbeszédeket is egy mondattal szokott lesöpörni a bíróság az ítélethirdetéskor. Ha nincs más a tarsolyában, akkor nem lesz nagy meglepetés az ítélet.

  • Mivel B. József azt állítja, a DNS-minták úgy kerültek a ruhájára, hogy K. József ellopta, majd viszacsempészte azokat, amire az ügyész azt mondta, hogy meglehetősen életszerűtlen, az ügyvéd sem tud más mondani. Látszik az ügyvéden, hogy szenved, valószínűleg nem tudott megfelelően együttműködni a védencével.

  • Nem bűncselekmény, de bizonyítottság hiányában kért felmentést a védencére B. József ügyvédje. Ezzel vége mára, holnap reggel folytatjuk.