-
Zárt tárgyalás
Az eddigi két tárgyalási napon nem kérték a nyilvánosság kizárását. Mint az Index erről írta, a büntetőeljárásról szóló törvény szerint többek között „erkölcsi okból”, illetve „az eljárásban részt vevő kiskorú védelme érdekében” lehet zárt tárgyalást elrendelni, akár csak a tárgyalás egyes szakaszaira is. Kötelező szabály erre nincs, a dolog megítélése a bíróság feladata.
Sándor Zsuzsa, a Fővárosi Bíróság volt tanácsvezető bírája úgy nyilatkozott: „az az igazság, hogy amikor ilyen nagyon nagy közérdeklődésre tart számot egy ügy, akkor nem szeretik a bírók a nyilvánosságot kizárni, mert annak lehet egy rossz üzenete″. A perről ráadásul sokat írt a sajtó, rengeteg részlet kiderült – és az sem zárható ki, „hogy a vádlottak olyan mértékben elvetemülteknek tűnnek, hogy a bíró fontosabb érdeknek tartotta ezt a nyilvánosság elé tárni a tárgyaláson, mint a kegyeleti okot.″
A kiszabható legsúlyosabb büntetést, tényleges életfogytiglani börtönt kért kedden az ügyész a Szita Bence-gyilkosság mindhárom vádlottjára. A szerepeiket tisztázták: K. József sírt ásott, P. Erika lámpával világított, B. József megölte a gyereket. Két védőbeszéd - K. József és P. Erika ügyvédeié - és a vádlottak utolsó szó jogán előadott nyilatkozata van hátra. Ítélet csütörtökön várható.
-
Az ügyvéd is a másik két vádlottra terhel
Jótékonyan elsiklik afölött, hogy bizonyítékok szólnak B. József ellen, inkább arról beszél, amiről védence is: hogy a másik két vádlott próbálta a védencét befeketíteni.
-
A rokonság nehezen hallgatja az elhangzottakat
Az ügyvédi perbeszédek a sértetti oldalnak mindig nagyon fájóak, hiszen ezekben a beszédekben az ügyvédeknek olyan dolgokat kell elmondaniuk a vádlottról, amiket a sértettek és a sértetti oldal nagyon nem szeretne hallani.
-
A vadászok és a presszós pultos vallomását emeli ki
Az ügyvéd a sok tanúvallomás közül azt a kettőt emeli ki, amelyek valamennyire kedvezhetnek B. Józsefnek. A vadászok, akik a gyilkosság után találkoztak a vádlottakkal azt mondták, nem ismerték fel B. Józsefet. Ezzel próbálja az ügyvéd bebizonyítani, hogy a védence nem volt a helyszínen. A presszós pultos vallomása az ügy szempontjából az ügyvéd szerint sem bír nagy relevanciával, de annyi kiderül belőle, hogy az elsőrendű vádlott a cselekmény napján történt dolgokról nem hazudott. Vagyis, hogy tényleg ott volt a presszóban.
-
Ez eddig gyakorlatilag semmi
Ahhoz képest, hogy az ügyész mennyire gondosan hivatkozott tárgyi bizonyítékokra érvelésében, a vádlott ügyvédje eddig gyakorlatilag nem mondott semmi konkrétat egy kis ügyvédi hangsúlyeltoláson túl. A tárgyi bizonyítékokat annyival söpörte le, hogy azt mondta, szerinte nem támasztanak alá semmit. Ennél jóval alaposabb ügyvédi perbeszédeket is egy mondattal szokott lesöpörni a bíróság az ítélethirdetéskor. Ha nincs más a tarsolyában, akkor nem lesz nagy meglepetés az ítélet.
-
Ha az ügyfele nem együttműködő, nem tud mit tenni
Mivel B. József azt állítja, a DNS-minták úgy kerültek a ruhájára, hogy K. József ellopta, majd viszacsempészte azokat, amire az ügyész azt mondta, hogy meglehetősen életszerűtlen, az ügyvéd sem tud más mondani. Látszik az ügyvéden, hogy szenved, valószínűleg nem tudott megfelelően együttműködni a védencével.
-
Felmentést kért
Nem bűncselekmény, de bizonyítottság hiányában kért felmentést a védencére B. József ügyvédje. Ezzel vége mára, holnap reggel folytatjuk.