Összeomlott Szita Bence egyik feltételezett gyilkosa a védőbeszéd alatt

A mai a Szita Bence-gyilkosság negyedik tárgyalási napja. A három vádlott – B. József, K. József és P. Erika – vallomásai már a legelső tárgyalási napon elhangzottak, ám ezek nemcsak egymásnak, önmaguknak is ellentmondtak. Már ekkor is kegyetlen részleteket ismertettek a gyerek meggyilkolásáról.

A második tárgyalási napon szembesítések zajlottak, a bíró tanúvallomásokat is meghallgatott. A másodrendű vádlott többször is zokogásban tört ki, teljesen összeomlott, B. József pedig folyamatosan kommentálta az elhangzottakat, akadékoskodott.

A harmadik tárgyalási napon, vagyis kedden az ügyész tisztázta a vádlottak szerepét a gyilkosságban: B. József megölte a gyereket, K. József megásta a sírját, P. Erika, a felbujtó pedig egy lámpát tartott.

Az ügyész vádbeszédében ismertette a nyomozás részleteit Szita Bence eltűnésétől kezdve. Kitért arra is, hogy a 14. életévét be nem töltött ember megölése minősített esetnek számít, tehát akár 20 év börtönt, súlyosbító tényezők esetén akár tényleges életfogytiglani büntetés is kiszabható érte. (Erről bővebben ebben a tegnapi posztban olvashattak.)

Tisztázta a vádlottak szerepét az ügyben, majd mindhármukra a kiszabható legsúlyosabb büntetést, életfogytiglani börtönt kért. Megjegyezte, ilyen ügy, amelyben azért gyillkoltak volna, hogy azzal valaki elősegítse családalapítási szándékát, még nem volt.

Elhangzott B. József védőügyvédjének perbeszéde is, aki bizonyítottság hiányára hivatkozva B. felmentését kérte.

A mai, vagyis negyedik tárgyalási napon várhatóan K. József és P. Erika ügyvédei mondják el védőbeszédüket – B. Józsefé már tegnap elhangzott – , majd mindhárom vádlott nyilatkozatot tehet az utolsó szó jogán. Ítélethirdetés csütörtökön várható, de a mai napon is fontos dolgok hangzanak majd el a kaposvári tárgyalóteremben, hiszen a vádlottak eddig is igyekeztek egymásra kenni a felelősséget, kettejük védőügyvédje pedig ma fog felszólalni.

A bíróságon a hangulat valamivel oldottabb, mint az előző napokon, az őrök is könnyedebben viselkednek, érződik, hogy hamarosan lezárul ez az ügy. Az érdeklődés ennek megfelelően tovább apadt, kicsivel a tegnapinál is kevesebb a stáb. Közben a teremben valami probléma van a bíró monitorával, vagy számítógépével, azt próbálja most egy technikus és két bírósági dolgozó megoldani. Ha csúszás lesz, csak emiatt lesz.

Abban, hogy megértsük ki kicsoda a Szita Bence-ügyben, alábbi infografikánk adhat segítséget.

A rokonságból Gyöngyi Sándor, az áldozat vér szerinti anyja és annak élettársa vannak itt. Ahogy a tárgyalás eddigi összes napján. Gyöngyi Sándor lányát egyelőre nem látjuk a tárgyalóteremben.

A tárgyalási napokon eddig megjelent P. Erika és Szita Bence anyja is, sőt, kedden még beszélgettek is a bíróságon.

Rajtuk kívül szintén rendszeresen megjelent Gyöngyi Sándor, a meggyilkolt fiú nevelőapja, illetve Gyöngyi Lilla – a vér szerinti lánya, akit a sajtó Szita Bence féltestvéreként szokott említeni.

gallery 1

A harmadrendű vádlott anyja is megjött, a tegnapi tárgyalási napon is itt volt. Teljes csöndben ülte végig a tárgyalási napot a leghátsó sorban.

Ahogy eddig minden nap, úgy B. József most is friss ruhában jelent meg. A többieken a szokásos melegítő ruha, illetve a vajszínű pulóver, farmer kombó van.

B. József ügyvédje helyett egy másik ügyvéd van, ahogy az írnok is lecserélődött a mai napra. Holnap délután kettőkor hirdetnek ítéletet.

A másodrendű vádlott ügyvédje nem olyan vehemensen kezdi a beszédét, mint tegnap az elsőrendű vádlotté kezdte. Megfontoltan halad. Arról beszél, hogy a nyomozás annyira gyors volt, és akkor nyilvánosság övezte, hogy a védelem lépéshátrányban volt, sokszor a sajtóból előbb értesültek a nyomozásról, mint a nyomozóktól maguktól. Az ő beszéde is arra épül, hogy az igazság nem bizonyítható, megkockáztatom, hogy ő is felmentést fog kérni, de mi mást kérjen, ha a védence nem tett beismerő vallomást? Mindjárt kiderül.

gallery

K. József védője az egyetlen bizonytalan pontra irányítja a perbeszédét, arra, hogy a gyilkosság helyszínén történt dolgokat nem lehet pontosan felderíteni, mert ott csak a három vádlott volt, ők viszont egymásnak ellentmondó vallomásokat tettek. "Olyan, mint gyermekkoromban a Guess Who nevű játék, amikor a játékosok kérdéseket tesznek fel egymásnak, hogy kiderüljön, ki a gyilkos" – mondja az ügyvéd. Szívesen mondanánk neki, hogy az a Cluedo volt, a Guess Who-ban is kérdezgetni kellett, de a játék arról szólt, hogy ki kellett barkochbázni egy csomó figura közül egyet, ami az ellenfél kezében volt.

K. József védője arról beszélt, hogy az ő védence nem változtatta úgy a vallomását, ahogy jöttek az újabb bizonyítékok, mint B. József, és nem is adott elő 8-10 különböző sztorit, mint P. Erika. Ez igaz, K. József viszonylag következetesen vallotta azt, hogy ő ebben az egészben csak áldozat, az a kérdés, hogy mennyire az. A bizonyítékok arról szólnak, hogy legalább részben a saját akaratából vett részt a cselekményben.

K. József esetében két igazán sarkalatos pont van. Az egyik, hogy ő adta-e a szalicilsavval felütött energiaital P. Erikának, illetve, hogy valóban ő szerezte-e be az akkumulátorsavat. Ezeket K. József következetesen tagadta, a többiek viszont állították, ráadásul az akkusavnál életszerűtlen is, hogy nem ő veszi, viszont valahogy belevarázsolódik a kocsija csomagtartójába.

Az ügyvéd fontosnak tartja kiemelni, hogy az energiaitalos üveget nem lehet a védencéhez kötni objektív bizonyítékokkal, vagyis nem volt rajta ujjlenyomat és hasonlók, csak vádlotti állítások szólnak erről, ők viszont nem feltétlenül mondanak igazat. K. József szerint az kétségkívül bizonyítást nyert, hogy P. Erika a gyerek megölését évek óta tervezte.

Már a bíróság előtt azt mondogatta a vér szerinti anya, hogy kétszer végig kell még hallgatnia, hogy valakik próbálják kimosdatni a gyilkosokat. Azt mondta, az lenne a jó, ha az ügyvédek összesen egy mondatot mondanának, de nem töltetnének háromnegyed órát a gyilkosok tisztára mosásával. Az ügyvédeknek viszont az a dolguk, hogy a tőlük telhető módon próbálják a védenceik ártatlanságát bizonyítani. A tárgyalóban ülve ez nem tetszik a vér szerinti anyának, amikor K. József ügyvédje arról beszél, hogy a védencének több gyereke van, a gyilkosság idején házas volt, motivációja a gyilkosságra nem volt, félhangos ciccegésbe kezd.

Tény, hogy a másodrendű vádlott védőjének valamivel könnyebb dolga van, mint az elsőrendűt védő kollégájának, az ő védencénél valóban vannak olyan pontok, amiket egyelőre úgy tűnik, nem sikerült 100 százalékosan tisztázni a bizonyítási eljárás során. Például az indítékot.

Ügyesen lavíroz afelé, hogy B. József rángatta bele ebbe az egészbe K. Józsefet, akinek egyébként nem büntetett az előélete, mostanában került csak bajba. Az tény, hogy az első- és a harmadrendű vádlott között K. József a kapocs. Az ügyvéd emlékeztet viszont arra, hogy amkor először találkozott a három vádlott véletlenül egy parkolóban, akkor K. József figyelmeztette P. Erikát arra, hogy ne barátkozzon B. Józseffel, mert veszélyes ember.

Hátulról úgy tűnik, hogy csuklik, mert időről időre megrándul, de nem valójában néma zokogással hallgatja K. József, ahogy a védője megpróbálja kimagyarázni a bűncselekményből.

Az ügyvéd most arról beszél, hogy P. Erikának és B. Józsefnek volt oka a gyilkosság végrehajtására: a nő a gyerek elleni haragja miatt, a férfi pedig a pénzért akart gyilkolni. Az ügyész azzal magyarázta K. József önszándékú részvételét, hogy két gyilkos miért akarna magával vinni egy harmadikat, aki nem gyilkos, csak egy esetleg, a későbbiekben veszélyes szemtanú. Az ügyvéd megfordítja a dolgot. "Ha K. József és P. Erika tervezik meg a gyerek meggyilkolását, akkor miért kérnének fel erre egy harmadikat?" – teszi fel a kérdést az ügyvéd. Ami szintén logikus következtetés. Az ügyvéd arra jut, hogy K. Józsefet azért rángatta bele B. József az ügybe, hogy gyorsabban végezzenek a gyerekkel, segítsen ásni és hasonlók.

Azt mondja, a legéletszerűbb történetet K. József adta elő, hiszen az elsőrendű vádlott azt mondja, fogalma sincs, miért volt egy gyerek a gyilkosság helyszínén, ő szexelni ment oda. P. Erika teljesen értelmezhetetlen vallomásokat tett. K. József ezzel szemben viszont valóban a gyilkosság cselekményét úgy-ahogy feltáró vallomásokat tett. Más kérdés, hogy a saját szerepét próbálta a lehető legkisebbnek beállítani.

Ahogy közeledik az ítélethirdetés napja, Szita Bence egyre több családtagja tűnik fel a bíróság épületében. Ma reggel megérkezett Sz. János, Bence nagybátyja, aki már az eltűnéstől kezdve szerepet vállalt a kisfiú keresésében, csapatot szervezett, és támogatta az édesanyát. Vele együtt gyakorlatilag az összes családtag itt van, rajtuk kivül a hallgatóság soraiban szinte csak sajtómunkások vannak.

Ez az ügyvédi állítás is igaz. Viszont minden alkalommal hozzá lehetne tenni, hogy K. József sem tett beismerő vallomást, a saját szerepét ahogy tudja, úgy kozmetikázza. De az eddigi vallomások alapján az tűnik valószínűnek, hogy K. József csak egyfajta segédként vett részt az eseményekben.

Ami nem világos, hogy miért tette mindezt. K. József ügyvédje szerint ez egyértelmű, ami több vallomásból is kirajzolódik: B. József késsel kényszerítette a másodrendű vádlottat, hogy vegyen részt a cselekmény végrehajtásában.

Az ügyész számonkérte K. Józsefen, hogy miért nem akadályozta meg a cselekményt, amikor erre lehetősége lett volna. Az ügyvéd szerint erre az a magyarázat, hogy a védence nem vette komolyan a gyilkosság előkészületeit. (A tegnap meghallgatott tanú sem vette komolyan az előjeleket, így ezt K. Józseftől sem kéne elvárni - véli.)

Felemrül a kérdés: komolyan kellett vennie a fenyegetést? Az ügyvéd szerint a válasz igen, hiszen a gyilkosság helyszínén ott volt tőle néhány méterre egy brutálisan bántalmazott gyerek, így a veszély és a fenyegetettség igen közel volt. Nem lehetett nehéz a másodrendű vádlott számára elképzelni, hogy őt is bántalmazták volna, ha nem úgy viselkedik, ahogy azt elvárják tőle.

A védő arról beszél, hogy azt, hogy a veszély és a fenyegetettség valós volt-e, azt majd mérlegeléssel eldönti a bíróság. Most pedig néhány ellentmondást tisztáz K. József és B. József viszonylatában. Például, hogy B. József azt állítja, ő beszélt a vadászokkal, és nem K. József, ahogy azt a vadászok állítják. A probléma az, hogy B. József azt is állítja, hogy nem volt a gyilkosság helyszínén.

Azt mondja az ügyvéd, ha elfogadjuk a vádlotti vallomást – hogy B. József felszólítására a vadászok után megy, az ásót ott hagyja, ami egyébként a későbbiekben nem is került elő, és elmegy a helyszínről – , akkor K. József nem vehetett részt az élve eltemetésben, és az áldozat meggyilkolásában.

Kérdéses pont, hogy K. József próbált-e segíteni a gyilkosság után, amikor realizálta, hogy mi történt. Az elképzelt folytatás, hogy egy vérző, félholt gyereket kérdések nélkül lerak a kórházban, életszerűtlen, de az ügyvéd szerint nem is az a kérdés, hogy mi lett volna, ha, hanem, hogy a közvetlen veszély elmúltával a védence próbálta menteni a helyzetet.

Az ügyvéd kezdeményezte, hogy idézzék be K. József feleségét, aki azt állítjá, járt nála B. József. A bíróság viszont elutasította ezt az indítványt, így nem tudhatjuk meg, hogy mit mondott a nőnek B. József, de az ügyvéd szerint fontos. Az ügyvéd a beszédében már előre jelezte, hogy emiatt majd az ítélet után jogorvoslatot keresnek, vagyis valószínűleg fellebbeznek az ítélet ellen, mert fontosnak tartják a tanú meghallgatását.

Azt, hogy bizonyítottság vagy bűncselekmény hiányában azt sajnos nem lehetett hallani, annyira hadart az ügyvéd, aki a beszéde után rohamtempóban elhagyta a termet. A teremben ülő újságírók egyszerre fordultak egymás felé, hátha valaki hallotta, hogy bizonyíték vagy bűncselekmény hiányában kért felmentést az ügyvéd a védencére. Abból kiindulva, hogy mennyire áldozatnak festette le K. Józsefet a perbeszédben, valószínű, hogy bűncselekmény hiányában kérte a felmentést.

Az ügyvéd azt kéri, P. Erika esetében a módosított tanúvallomását vegyék figyelembe. Azt mondja, nem akar drámázni, nem fog hangulatkeltő mondatokkal védekezni. "Néhányan a vádlottak közül már-már anderseni magasságokat ütnek meg a különböző sztorikkal, kicsit könnyezünk, hogy én segíteni akartam" – mondja P. Erika ügyvédje egyszerre kiosztva B. Józsefet és K. Józsefet. "Ezen akkor kellett volna elgondolkodni" – mondja az ügyvéd K. Józsefre utalva, aki utólag akart volna segíteni. Ez viszont P. Erikára is igaz, aki csak a bíróságon mondta azt, hogy sajnálja, hogy nem jutott eszebe akkor, hogy megpróbálja megakadályozni a cselekményt. "Ez az a tipikus eset, amikor mindenki mondja a magáét" – mondja az ügyvéd.

gallery

"Amivel a vádlott meg van vádolva nem az, ami az erdőben történt, hanem az, ami a Tescónál" – mondja az ügyvéd, vagyis az a lényeg, amikor rábeszélte a férfiakat a gyilkosságra.

Az ügyvéd a védence ellenében beszél egyébként, hiszen P. Erika ártatlannak vallja magát, az ügyvéd viszont logikusan próbálja menteni a helyzetet, és csak egy enyhébb dologban keresni P. Erika felelősségét. Mert így valóban azzal vádolják, ami az erdőben történt.

Ha elismerte volna a felbujtást, akkor mondhatta volna esetleg azt, amit most mond az ügyvéd is, hogy a kezdeti megállapodáshoz képest eszkalálódtak a helyzetek, ő nem így akarta megoldani a dolgot, nem akarta megöletni a gyereket. Az ügyvéd így kénytelen egy nagyjából feltételes módú védőbeszédet elaődni.

Mondja P. Erika ügyvédje. P. Erika viszont elég életszerűtlen dolgokat adott elő eddig.

Az ügyvéd szerint P. Erika is kényszer alatt cselekedett. Jó kérdés, hogy kit tart majd életszerűnek a bíróság, de P. Erika vallomásait annyira nem tudtuk követni, hogy nem is tudjuk itt most összefoglalni, hogy mennyi életszerűtlen dolog volt benne, különösen, hogy az hány áttétellel valósult meg, hogy ő legyen valahogy kényszer alatt.

Elég fura beszéd, mert eddig többet foglalkozott az ügyvéd a másik két vádlottal, mint a saját védencével. Ennek több oka is lehet, az egyik például az, hogy egy korábbi tárgyalási napon a saját ügyvédje meglepetésére P. Erika például visszavonta egy korábbi, kvázi beismerő vallomását, ezzel alaposan megnehezítve az ügyvédje későbbi dolgát, mert most így neki is abból kell kiindulnia, mint B. József ügyvédjének, hogy a védence ártatlan.