Szita Bence egyik gyilkosa rosszul lett, félbeszakadt az I. fokú ítélethirdetés

2013.06.06. 13:40
B. Józsefet és K. Józsefet társtettesként, míg P. Erikát felbujtóként ítélték első fokon tényleges életfogytiglani börtönre és tíz év közügyektől való eltiltásra. K. Józsefnek rohama volt, B. József kiröhögte. Az ítélet nem jogerős, a vádlottak fellebbeznek.

B. Józsefet és K. Józsefet társtettesként, míg P. Erikát felbujtóként ítélték első fokon tényleges életfogytiglani börtönre és tíz év közügyektől való eltiltásra. K. Józsefnek rohama volt, B. József kiröhögte. Az ítélet nem jogerős, a vádlottak fellebbeznek.

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A Kaposvári Bíróság eddig négy napon keresztül tárgyalta a Szita Bence-gyilkosságot.A három vádlott – B. József, K. József és P. Erika – vallomásai már a legelső tárgyalási napon elhangzottak, ám ezek nemcsak egymásnak, önmaguknak is ellentmondtak. Már ekkor is kegyetlen részleteket ismertettek a gyerek meggyilkolásáról.

    A második tárgyalási napon szembesítések zajlottak, a bíró tanúvallomásokat is meghallgatott. A másodrendű vádlott többször is zokogásban tört ki, teljesen összeomlott, B. József pedig folyamatosan kommentálta az elhangzottakat, akadékoskodott.

    A harmadik tárgyalási napon, vagyis kedden az ügyész tisztázta a vádlottak szerepét a gyilkosságban: B. József megölte a gyereket, K. József megásta a sírját, P. Erika, a felbujtó pedig egy lámpát tartott. Mindannyiukra életfogytiglani börtönt kért.

    A negyedik tárgyalási nap végére mindhármuk ügyvédje felmentést kért, az utolsó szó jogán tagadták a terhükre róttakat – P. Erika például közölte, csak segíteni akart B. Józsefnek, azért adott neki pénzt. Ma pedig ítéletet hirdetnek.

  • Az eddigi négy tárgyalási nap minden érintettet megviselt. Alábbi galériánkban megnézheti a legfontosabb képeket.

  • Tegnap arra panaszkodtunk, hogy nem voltak túl sokan kíváncsiak a védőbeszédekre. Az ítélethirdetés persze sokkal érdekesebb, ennek megfelelően jóval több stáb jelent meg a bíróságon. Még van kb. 20 perc a tárgyalásig, de a fotósok már most sorfalat állnak a terem teljes szélességében. A hangulat családias, a sajtó dolgozói rég nem látott ismerősként üdvözlik egymást a terembe érve.

  • Az ügyész tényleges életfogytiglant kért a vádlottakra, a védők felmentést, a bűncselekmény, amivel vádolják őket pedig olyan, hogy minimum 10 év börtönt kaphatnak érte. De nézzük részletesebben a dolgokat!

    K. József és B. József esetében viszonylag egyszerű a matek, P. Erika felbujtói szerepét pedig mindjárt elmagyarázzuk.

    A BTK értelmében (166 § (1)) 14. életévét be nem töltött személy ellen, előre kitervelten, vagy nyereségvágyból, vagy különös kegyetlenségből elkövetett gyilkosság esetén a büntetési tétel 10 évtől a tényleges életfogytiglanig terjedhet. Egyéb súlyosbító tényezők is léteznek, de a mostani esetben csak ezek számítanak.

    Az elsőrendű vádlottnál a súlyosbító körülmények mind a négy fenti szerepel, ráadásul többszörösen visszaeső bűnöző, így nem különösebben meglepő, hogy tényleges életfogytiglant kért rá az ügyészség.

    A másodrendű vádlottnál a súlyosbító körülmények közül a nyereségvágyból nem volt megalapozott, így három súlyosbító tényezője van. Rá fegyházbüntetést kért az ügyészség. Ha megállja a helyét az összes súlyosbító, könnyen kaphat akár 20 év fegyházbüntetést is.

    Most jön az érdekes rész, a felbujtó szerepe. A dolgot a BTK-ból is kihámozhatja az, aki szeret jogi szövegeket olvasni, de Vaskuti András bíró honlapján egy egészen jó összefoglalást találni a kérdésről (doc). A lényeg, hogy sikeres felbujtás esetén a felbujtót ugyanazzal a bűncselekménnyel kell vádolni, mint azt, aki végül végrehajtotta a bűncselekményt. A felbujtott emberek száma nem számít, az a fontos, hogy milyen bűncselekményre sikerült őket rávenni. P. Erika esetében a két másik vádlott nem pontosan ugyanazt a bűncselekményt követte el a vád szerint, a várható büntetésük sem ugyanakkora, így kérdés, hogy P. Erika mire számíthat. A vádiratban elrejtettek egy félmondatot, hogy P. Erikát felbujtóként mind a négy súlyosbító körülménnyel vádolják, ami azt jelenti, hogy akár ugyanarra a büntetésre számíthat, mint az elsőrendű vádlott, B. József. Így az ő esetében sem kizárt a tényleges életfogytiglan. Bár a különféle enyhítő körülmények miatt a tényleges életfogytiglan nem valószínűsíthető az esetében, de egy akár 20 éves büntetés az ő esetében is könnyen előfordulhat.

  • Az ügyész tényleges életfogytiglant kért a vádlottakra, és annak ellenére, hogy az utóbbi években Magyarországon eléggé elszaporodtak az ilyen súlyos büntetések, ez nem jellemző büntetési forma.

    Bándy Kata gyilkosa tényleges életfogytiglant kapott első fokon, és a szegedi Csillagban külön szárnyat kellett létrehozni a tényleges életfogytiglanos raboknak, mert a korábbi 5-6 helyett mostanra nagyjából 50 olyan elítélt van Magyarországon, aki a rácsok mögött fog meghalni. B. József esetében könnyen elképzelhető, hogy tényleges életfogytiglani büntetést szabnak ki rá, a másik két vádlott esetében erre viszont lényegesen kisebb az esély.

  • Az eddigi napokon jellemzően az áldozat rokonsága jelent meg hallgatóságként, de most jóval több érdeklődő van a teremben. Nagyjából egy tucat ember az eddigieken felül.

  • Az áldozat és a harmadrendű vádlott közötti szövevényes rokoni viszonyok megértése nem egyszerű. Az ügy szereplőinek bonyolult kapcsolati hálójáról itt írtunk bővebben, de segíthet az alábbi infografika is.

  • Volt már olyan tárgyalási nap, amin szakmai érdeklődésből megjelent néhány rendőr. Most sincs ez másként. Annyi a különbség, hogy a most megjelent rendőrök rendőrruhában jelentek meg a széksorok között, míg korábban civilben voltak a kollégáik.

  • Nagyon felkészült a bíróság a mai napra. A múltkori tárgyaláson az Activity-tudását néma mutogatással bemutató rendőr a kezdés előtt néhány perccel idejött a széksorokhoz, és elmondta a fotósoknak, operatőröknek, hogy mikor honnan készíthetnek felvételeket, hogy aztán már semmi se akadályozza a zökkenőmentes ítélethirdetést. A fotósok azonnal átvándoroltak a terem másik oldalára, ahonnan szemből látják majd a vádlottakat.

  • Kálomista Gábor a "Szíven szúrt ország" után Szita Bencéről forgat filmet. A Velvet információi szerint a forgatás már zajlik, bár mi a tárgyalóban nem láttunk filmes stábot, de úgy tudjuk, hogy nyáron már az utómunkálatokra kerülhet sor.

    Gyöngyi Sándor, Szita Bence nevelőapja elmondta, hogy a filmmel egyrészt emléket szeretne állítani fiának, másrészt szeretné felhívni a társadalom figyelmét, hogy mások már ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint ő.

  • Ennyien várják, hogy pár perc múlva behozzák a terembe a vádlottakat.

  • Megérkezett ő is a terembe, a folyosón még kezet fogott a kint várakozó rendőrökkel, majd a széksorok végén foglalt helyet. Ahogy eddig is.

  • Ön szerint lesz?

    Lesz?

    • 2612
      Mindenkinek
    • 792
      Nem mindenkinek
    • 88
      Nem lesz

    Az ügyész mindhárom vádlottra életfogytiglani börtönbüntetést kért, de még nem tudjuk, megkapják-e. Több posztot is írtunk már a törvénykezési matekről, próbáluk meghatározni, milyen büntetést kaphatnak majd a Szita Bence meggyilkolásával vádolt személyek. De mit gondol ön? A bal oldali szavazóboxban jelezheti tippjét.

     
  • Minimális késéssel megérkeztek a vádlottak a terembe. Csak úgy záporoznak az exponációk. Elöl B. József, őt követi P. Erika, a sort K. József zárja, ahogy eddig minden nap. Az egyetlen furcsaság, hogy B. József nem váltott ruhát, és hogy K. Józsefen most nincs rajta a mackófelsője.

  • Első fokon B. József társtettesként tényleges életfogytiglani börtönbüntetést kapott, és 10 év közügyekől eltiltást. K. József szintén társtettesként tényleges életfogytiglant és 10 év közügyektől eltiltási. P. Erika büntetése felbujtóként ugyanez: tényleges életfogytiglan, 10 év közügyektől eltiltás.

  • Partnere vállán zokog a vér szerinti anya, amióta a bíró kimondta az első tényleges életfogytiglant.

  • Gyöngyi Sándor az áldozat egykori gyámja rezzenéstelen arccal vette tudomásul az ítéletet, ahogy a tárgyalás eddigi pillanataiban, most sem látszik az arcán semmilyen érzelem. A bíró közben elkezdte az indoklást.

  • Az ügyésszel egyetemben azt mondja, a büntetésnek két célja van, az egyik, hogy az adott bűnöző ne kövesse el még egyszer bűncselekményt, valamint üzenet a társadalom felé, hogy milyen büntetés jár egy bűncselekményért. A bíró nem akar sokat indokolni, azt mondja, a legtöbb fontos kérdést az ügyész ismertette, mély jogászkodásba nem szeretne belemenni.

  • "Ha egyszerűen akarok fogalmazni, akkor a bíróság az ítéletével nem szakadt el a józan paraszti észtől. Sarkosan fogalmazva az történt, hogy négy ember bement egy erdőbe, és csak három jött ki, és nem öngyilkosság történt" – mondja a bíró. A tárgyaláson kellett pontosítani, hogy az erdőben mi történhetett, de ahhoz kétség nem fért, hogy az erdőből kijövő három vádlott követte el a gyilkosságot.

  • Most P. Erika és az áldozat rossz viszonyáról beszél: Gyöngyi Sándor lányának vallomását idézi, hogy az áldozat a családba kerülve úgy érezte, hogy hányattatott sorsa végre jóra fordul, szerető családba kerül. Ebbe a képbe került bele a harmadrendű vádlott, és az, hogy kitervelte a gyerek megölését.

  • Hátulról nem nagyon látszik, hogy a vádlottak hogyan viselik az ítéletet. K. József nem zokog, nem rázkódik, P. Erika pont olyan előregörnyedt szoborként ül, mint eddig végig, B. József viszont eddig inkább előredőlve ült, most viszont a szék támlájának döntötte az egész hátát, kicsit néha forgolódik, az eddig üres tekintete érdeklődőre váltott.

  • Az előbb elhamarkodottan ítéltünk, K. József elkezdett előrebukni a székében ülve, valószínűleg kezdi felfogni az ítéletet, kornyadozik, mint egy kiszáradt virág.

  • A bíró, ahogy az ügyész is, arról beszél, hogy a vádlottak által előadott történet életszerűtlen volt. Például az, hogy az egyébként sem túl jó anyagi körülmények között élő P. Erika csak úgy, felebaráti szeretetből ad 192 ezer forintot egy embernek, akit alig ismer, ráadásul úgy, hogy ahhoz, hogy ezt a pénzt odaadja neki, el kellett adnia az ékszereit.

  • A nyomozás elején nagyon sokat segítettek a vádlottak egymáshoz kötésében a híváslisták. Eleinte a vádlottak ugyanis azt vallották, hogy egyáltalán nem ismerik egymást, a híváslistákból viszont kiderült, hogy ennek ellenére elég sokszor beszéltek telefonon. Ezen felül a cellainformációkból szinte teljesen kirajzolódott a vádlottak mozgása, számos kérdésben ezekkel az adatokkal tudták igazolni a vádlottak egyes állításait.

  • Ezeket a védekezéseket nem fogadta el a bíróság, helyszíni bizonyítással próbálkoztak, de nem volt olyan bizonyítási mód a bíróság kezében, amivel pontosabban tisztázni tudták volna, hogy ki, hogyan vett részt a gyilkosságban. Ekkor jött segítségül az orvosi szakvélemény és a másodrendű vádlott egyik beszámolója. A szakértők megállapították, hogy pontosan milyen sérülések voltak az ádlozaton, a vádlott pedig elmondta ezeket. A bíróság azt mondja, két ember tudhatta ilyen részletességel elmondani a sérüléseket, vagy az, aki okozta őket, vagy az, aki látta az egészet.

  • K. József esetét volt a legnehezebb megállapítani, elég hatékonyan adta elő, hogy kényszerből volt jelen. A bíróság viszont úgy értékelt, hogy K. József, amkor találkozott a gyilkosság közben a vadászokkal, akik puskákkal voltak a helyszínen, akkor mindenképpen lehetősége lett volna megszakítani a cselekményt. Ha nem társtettes lett volna, biztosan segítséget kér a két, véletlenül kiérkező fegyverestől.

  • A védelem arra panaszkodott, hogy csak kullogtak a bizonyítékok után. Erre a bíró azt reagálja, hogy ez természetes, így épül fel egy eljárás, hiszen ha a védelem egy időben értesülne minden bizonyítékról, akkor arra tudnának reagálni a vádlottak. Csak olyan bizonyítékokat ismerhetnek meg a vádlottak, amik nem sértik a nyomozás érdekeit.

    Most is szépen kirajzolódott, hogy amint előkerültek az objektív bizonyítékok, úgy változott meg a vádlottak vallomása. Az eljárás bizonyos szakaszában viszont P. Erika tett egy félig-meddig beismerő vallomást, amit aztán visszavont, K. József pedig nagyjából elmondta, mi történt a helyszínen, más kérdés, hogy a saját szerepén sokat változtatva.

  • "Valószínűleg B. József is azért bukott meg többször, mert nem ügyelt megfelelően a részletekre" – mondja a bíró az elsőrendű vádlott azon védekezésére, hogy ha ő követte volna el a dolgokat, akkor profi bűnözőként nem követett volna el szarvashibákat.

  • Ezeken igazából nincs sok magyaráznivaló, annyira egyértelmű, hogy miért nyereségvágyból elkövetett, előre kitervelt, különös kegyetlenséggel végrehajtott gyilkosságról van szó, amiben egy 14. életévét be nem töltött személyt öltek meg.

  • "Általában a bírói gyakorlat enyhébb büntetést szab ki a részesekre. Például, ha elmennek betörni, akkor általában enyhébb büntetést kap, aki csak ül az autóban" – mondja a bíró. A törvény viszont alapból azt mondja, hogy a társtetteseknek ugyanakkora büntetést kell kapniuk. A mostani esetben a felbujtó szerepe olyan jelentős volt, hogy a bírói gyakorlattól eltérően a törvény betűjéhez ragaszkodva hozta meg a bíróság az ítéletét.