Hatvan év körüli, többszörös visszaeső bűnöző az a férfi, akinek kedden tizenkétezer euró (körülbelül 3, 6 millió forint) kártérítést ítélt meg első fokon a strasbourgi Emberi Jogok Bírósága kedden. A férfi több börtönben is járt hatéves börtönbüntetése alatt, de a leginkább elviselhetetlennek a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetet, az Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézetet, és a Gyűjtőként ismert Budapesti Fegyház és Börtönt érezte. Ez annyit tesz, hogy büntetését három négyzetméternél kisebb területen, minősíthetetlen higiénés körülmények és időnként csótányok között kellett letöltenie.
A végeredmény tulajdonképpen megjósolható
Ügyvédje, Magyar Gábor szerint könnyen megeshet, hogy egy rab kártérítési pert indít, időből ugyanis tengernyi áll rendelkezésükre. "Mindenkivel leveleznek, főleg ilyen unaloműzési célzattal, meglepően nagy a levélforgalom a börtönben. Jogvédő szervezeteknek, meg mindenféle nemzetközi szervezetnek írogatnak – ez most ilyen jól sült el" – mondta a Velvetnek. Az első fokú ítélet nem jogerős, három hónapon belül lehetősége van az alperesnek a Nagykamarához fordulni, bár Baltay Levente, a Társaság a Szabadságokért civil szervezet ügyvivője és jogsegélyszolgálat-munkatársa szerint ez nem igazán jellemző. Magyar ugyanakkor azt mondja: ha fellebbeznének is az ítélet ellen, úgysem jutnának el a Nagykamaráig. De egyébként meg miért fellebbeznének, a tényeket ugyanis ők sem vitatták, sőt, maguk csatolták be a fotókat a cellákról, és maguk írták rá, hogy hány négyzetméteresek. A döntés értelmében Magyarországnak a perköltséget is meg kell fizetnie, ami a Népszava információi szerint kétezer euró, vagyis körülbelül hatszázezer forint.
A hazai tekintetben precedensként emlegetett ügy nem az első olyan, ami a fogvatartás körülményei miatt indult, és a felperes javára pozitívan zárult, Magyar Gábor szerint azonban mostanra kialakult egy olyan ítélkezési gyakorlat, aminek az lehet a következménye, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Bírósága a jövőben már nem hoz ítéleteket az ilyen jellegű beadványokban. "Az a valószínű, hogy a jövőben nem ítélkeznek, hanem javaslatot tesznek az alperes államnak és a felperesnek, hogy békés megegyezés keretében állapodjanak meg az adott kártérítési összegben. Ha pedig a felek ezt az összeget elfogadják, akkor véget is ér az eljárás, feltéve, hogy az állam kifizeti, amit vállalt. Innentől kezdve azt lehet mondani, hogy a végeredmény tulajdonképpen megjósolható. A hazai viszonyok ismeretében számtalan ilyen pert lehetne indítani."
145 százalékos a börtönök telítettsége
A zárkák mérete
"A zárkában (lakóhelyiségben) elhelyezhető létszámot úgy kell meghatározni, hogy minden elítéltre lehetőleg hat köbméter légtér, és lehetőség szerint a férfi elítéltek esetén három négyzetméter, a fiatalkorúak, illetve a női elítéltek esetén három és fél négyzetméter mozgástér jusson."
Forrás: 6/1996-os IM rendelet
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága kérdésünkre azt válaszolta: tiszteletben tartják a strasbourgi bíróság döntését, és arra törekednek, hogy megfeleljenek az Európa Tanács ajánlásainak is. " Magyarországon, ahogy több európai országban, a túltelítettség a büntetés-végrehajtás legjelentősebb problémája. Jelenleg 145%-os a hazai börtönök telítettsége. Főként a Kelet-magyarországi régió, például a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bv. Intézet és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bv. Intézet a legzsúfoltabb, de a Baranya Megyei Bv. Intézet és a Fővárosi Bv. Intézet is jelentősen telített" – fogalmaz válaszában a BvOP. A pert nyert férfi ügyvédje azt mondja, ügyfele olyan börtönben is járt, ahol az intézmények az európai normáknak megfeleltek: ilyen a tiszalöki és szombathelyi börtön is. " Raboskodott az egyikben, és teljesen meg volt elégedve, leírta, hogy nagyon jók voltak a körülmények, nincs semmiféle panasza."
Szájbarágósan magyarázzák, hogy változtatni kell
Magyar Gábor azt is elmondta, az ítélet utolsó bekezdésében a bíróság hangsúlyozottan felhívja a magyar hatóságok figyelmét, hogy haladéktalanul hozzanak olyan gyakorlati és igazgatási intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a jelenlegi állapotot valamelyest normalizálhassák. "Annál szájbarágósabban, hogy a bíróság beleírja, hogy figyelj, állam, szólok, mert baj lesz, ezt nem lehet csinálni" – jegyezte meg az ügyvéd.
A július elsején hatályba lépett új büntető törvénykönyv azonban nemhogy a helyzet normalizálását, hanem éppen a romlását vonja maga után. A büntetések szigorúbbá válásával a börtönpopuláció gyarapodása várható. Ugyanakkor a napokban bejelentették: új büntetés-végrehajtási kódexet is alkotnak. Hogy ennek van-e köze a strasbourgi ítélethez, az nem derült ki.
A helyhiány kérdésén folyamatosan dolgozik a BvOP – írták válaszukban, és természetesen részletezték is. "A z elmúlt években több használaton kívüli körletrészt is újra megnyitottunk, 2010-ben az Állampusztai Országos Bv. Intézet solti körletrészében, 2011-ben a Fővárosi Bv. Intézet Gyorskocsi utcai objektumában is 250-250-nel növekedett a férőhelyek száma. A felújításoknak és beruházásoknak köszönhetően az év végéig előreláthatóan mintegy kétszáz fős férőhelybővítést tudunk megvalósítani."