Még egy nő írt regényt abból, mire izgul fel

2013.07.19. 20:14
Jodi Ellen Malpas hatodikban kibukott az iskolából, viszont azóta bestselleríró lett. Nagyjából ennyit arról, hogy mennyi előképzettség kell egy sikeres könyv előállításához.

Magyarországon sajnos még senki sem forgalmazza Jodi Ellen Malpas könyveit, sőt, egyelőre annak sem látjuk nyomát, hogy lefordították volna. Pedig a világ másik részein már rendkívül felkapottak a hölgy művei, amelyeket a This Man-trilógiaként emlegetnek. (Merthogy ez egy háromrészes sorozat: This Man, Beneath This Man, This Man Confessed.) Igen, sokan azt mondják, hogy ez lesz az új Szürkeötvenárnyalata.

A 33 éves szerző, mint azt a Sunday Times is írja, hatodikos korában felhagyott az iskolába járással, és bár van honlapja, arról nem derül ki, hogy a későbbiekben mivel, hogyan képezte magát írónővé. Apja építőcégében dolgozott, és egészen addig „igyekezett magában tartani a This Man ötletét, amíg lehetetlenné nem vált", hogy kiadja magából. Aztán kiadta, és mint Stephanie Meyer, az Alkonyat-sorozat írónője, vagy E. L. James, a Szürke ötven árnyalata-trilógia szerzője, ő is rövid idő alatt nagyon felkapottá vált. Most mindhárom könyve toplistás. Twittere itt, blogja itt olvasható.

Nemcsak ez (mármint a szerzői kiadásban terjedő elsőkönyv) a hasonlóság közte és az említett slágerszerzők közt: Malpas is arról írt, ami őt felizgatta. Főszereplői Jesse Ward, a jóképű földbirtokos, illetve Ava O’Shea (ugye megvan, hogy E. L. James főhősnőjét Anának hívják?) ifjú belsőépítész, akik rettentő jókat kiviteleznek együtt. Az eredetinek aligha mondható elképzelés elég volt ahhoz, hogy a szerzőt az Amazon erotikus bestsellerlistájának első helyére repítse. Röviden tehát úgy néz ki, ma abban van a pénz, hogy a billentyűzet használatát elsajátító nők hosszasan részletezik a szexuális fantáziáikat. Ne mondják, hogy a Velvet nem szolgáltat a köznek: amennyiben ön nagykorú nő, böngéssze Muffin blogunkat, majd írjon könyveket, és legyen nagyon gazdag!

Na de milyen a könyv?

A kötetek híján azért rossz szájízzel savaznánk a beltartalmat, de a teljes írásművek nincsenek is fent az interneten, idézetek viszont igen. Íme, sírjanak, amíg valaki le nem fordítja. (Ha pedig eszük ágában sincs elolvasni a trilógiát, íme, a harmadik könyv eleje, angolul, vélhetőleg spoileresen.)

  • „Egyet árulj el, mielőtt itt hagysz, Ava." Hangjától bizseregnek az érzékeim... Az arca komoly, de így is vonzó. „Mit gondolsz, milyen hangosan fogsz sikoltani, miközben baszlak?"
  • „Úristen" – üvöltöm.
    „Nem, baby, én vagyok az."
  • „Örökké gondoskodni akarok rólad" – suttogja, miközben ajkai a halántékomhoz érnek.
  • Az ajkaimat csipegeti. „Az első pillanattól tudtam, hogy te vagy az igazi. Az, aki visszahozhat az életbe." „Honnan tudtad?" Beszél. Ki kell sajtolnom belőle mindent, amit csak lehet. Merőn, jelentőségteljesen néz a szemembe. „Mert a szívem újra ver" – suttogja.
  
  • „Ava, tudnod kell, hogy amint megszereztelek, az enyém vagy."
  • „Ava, mi a faszért bilincseltél az ágyra?"
  • „Mindened kell, Ava. Mondd, hogy mindened az enyém."

    „Dugj meg" – mondom halkan, ajkaim az ajkain.
    „Ó, meg foglak."

Önnek bejön?

Nem elég? Tessék, ünnepelje az alábbi, Romana-regényekre hajazó sorokkal az új halálcsillagot az értelem univerzumában! (Esetleg vesse be őket csajozáskor, a jelek szerint erre van igény, tehát a siker is garantáltnak tűnik. Ha körberöhögik, akkor elnézést, nem szóltunk.)

  • „Érzed?“ Tenyereimet kinyitja, a mellére simítja, és ott tartja. „Azért van, hogy szeressen téged, Ava. Túl sokáig volt haszontalan, fölösleges, szükségtelen. Most pedig túlpörög. Boldogságtól duzzad, ha rád nézek. Szilánkokra töri a fájdalom, ha veszekszük. És vadul ver, amikor szeretkezem veled. Talán túlárad a szerelmem, de ez sosem fog változni. Lángoló szerelemmel foglak szeretni, amíg csak meg nem halok, baby."
  • „Ha félsz is, nagyon igyekszem, Ava. Már mondtam, hogy túl sokáig vártam rád. Magad vagy a mennyországom. Semmi sem vehet el tőlem. Semmi."
  • „Fájdalmasan szép vagy, és teljesen az enyém. Csókolj meg.“