A dél-afrikai megbékélés új ikonja is lehetne a 17 éves Brandon de Wet: xhosa barátja miatt elvégezte a népcsoport ősi beavatási rítusát, körülmetéléssel együtt. De Wet személyisége a folyamat végén alapjaiban megváltozott, aggódó családja is büszkévé vált, a fekete közösség is befogadta. Pedig a procedúra a kuruzslók miatt nem veszélytelen: ha egy pénzéhes amatőr végzi a műveletet, az veszélyes is lehet. Tucatjával halnak meg emiatt a fiatal fiúk Dél-Afrikában.

Olyasmit vállalt be a 17 éves dél-afrikai fehér srác, Brandon de Wet, amit korábban fehér ember nem biztos: a xhosa (ejtsd: sosza) népcsoport hagyományos körülmetélését. "Ez egy nagyon nehéz út volt és olyan, amit még sose tapasztaltam meg az életben" – mondta a BBC-nek. De Wet útja ott kezdődött, amikor a – fehér többségű – iskolában összebarátkozott az évekkel fiatalabb, most 13 éves xhosa fiúval, Yanelisa Somyóval. Állítja, amellett, hogy a procedúra lelkileg is megváltoztatta őt, kettejük barátságát is megerősítette.

A xhosa hagyományok szerint ha egy fiú eléri a 15-17 éves kort, egyfajta beavató iskolába kell mennie. Itt veszi őket kezelés alá egy hagyományos orvos (az ingcibi) és egy ápoló (az ikhankatha). Magát a körülmetélést is ők végzik, zömmel a júniusi téli vagy a decemberi nyári szünet alatt. Persze az ingcibi és segítője nem csak előbőrt metszenek, hanem felkészítik a fiúkat, hogy közösségük önálló, értékes, felnőtt tagjaivá váljanak.

De Wet valamennyire érti a xhosa nyelvet (Dél-Afrika egyik hivatalos nyelve a 11-ből), de az ingcibi azért angolul is elmagyarázott neki sokmindent. Azonban a rituálé jelentős része titkos, sok részletet nem árulhatott el róla. Annyit azért tudni, hogy a körülmetélés után a fiúk egy kunyhóban élnek, ahol a családjaik látják el őket étellel-itallal, amit fiatal lányok visznek ki nekik. A fiúk ágyékkötőben és pokrócba borítva élnek, fehér iszap fedi a testüket. Az iszapot a végén egy rituális fürdővel lemossák, ahogy régi önmagukat is. Ezzel együtt porig égetik a kunyhót. A következő lépés, hogy vörös iszappal fedik a testüket, új takarókat kapnak, hazaérve ezzel jelzik, hogy ők már más emberek.

Körülmetélés számokban

Két nép, a xhosa és a ndebele alkalmazza a hagyományt, csak Kelet-Fokföld tartományban 20 ezer fiú esik át a procedúrán évente. Csak ezen a télen eddig 300 fiút mentettek ki illegális beavatási iskolából. Mpumalangában és Limpopóban 50, Kelet-Fokföldön 30 fiú halt meg csak májusban emiatt. Ugyanebben a tartmányban júniusban 300 fiú került kórházba, tíznek amputálni kellett a péniszét és öt embert tartóztattak le a további 30 haláleset miatt.

Az orvos közben folyamatosan kezeli a körülmetélés hegeit, hogy ne legyen fertőzésük. Ugyanakkor számos (nem xhosa) kritika éri mostanság a körülmetélést, ugyanis a nem túl higiénés körülmények miatt évente fiúk tucatjai halnak meg az elfertőződött sebek miatt (csak idén hetvenen hunytak el Kelet-Fokföldön). Ez főleg az egyre több pénzhajhászó kuruzsló miatt történik, akik képzettség nélkül nyitnak beavatási iskolákat. Ezért mostmár kötelező az ingcibik állami regisztrációja is.

Mindezek miatt Brandon de Wet szülei is különösen aggódtak fiúk döntése miatt. "Leültem vele és megpróbáltam rábeszélni, hogy gondolja meg magát" – mesélte Charlene de Wet, Brandon édesanyja. Végül meggyőződött róla, hogy a Somyo-család rendes família, vigyázni fognak a fiára. Nők ugyan nem látogathatták ez idő alatt a fiúkat, de Brandon de Wet apja naponta megnézte. Aztán amikor valóságos hősként, ünnepség közepette hazaért a fiúk, már a de Wet család is büszke volt rá. Apja szerint Brandon sokkal érettebb és békésebb lett, jobban értékeli az őt körülvevő dolgokat, mindez "egy felbecsülhetetlen lecke volt a számára".