Bándy-per: P. László 40 év után szabadulhat

Ráadásul csak szabálysértés értékű, vagyis nem követett el újabb bűncselekményt, konkrétan a kifosztás bűncselekményét. Ezért halmazat sincs, vagyis nincs olyan súlyosító körülmény, amit az elsőfokú bíróság számításba vett, csak az aljas indok marad meg, ezért az ítéletet enyhíteni kell.

Ezt kérdezte dr. Tuza a másodfokú bíróságtól, ez a mondat az elsőfokú tárgyaláson hangzott el a bíró szóbeli indoklásában.

gallery

Tuza biztosra megy, az érzelmekre is próbál hatni. Azt kérdezi, miért juthatott valaki 26 éves korára oda, hogy a bíró azt mondja neki, eddig és ne tovább. Majd előadja, hogy az ügyben a felek szimbólumok lettek, az ártatlanság és a velejéig romlottság szimbólumai. Tuza szerint azok sem gondolkodtak jogászként az ügy alatt, akiknek úgy kellett volna gondolkozniuk, mert mindenki, a sajtó, az ügyvédek, a bíró, a politikusok, a cigányellenes szervezetek beálltak a szimbólumok alá, ami nagyon nem jó.

Tuza szerint aggályos az is, hogy hogyan értékelték az enyhítő és súlyosbító körülményeket. Ilyeneket jegyez meg, hogy arról a kábítószerről szinte semmi konkrétat nem tudni, amit P. László használt, például azt, hogy kábítószernek minősül-e, milyen a hatóanyaga. Elég nehéz Tuza szerint körülményként figyelembe venni valamit, amiről nem tudni pontosan, hogy micsoda. Ráadásul a bizonyítékok cáfolják a vádlotti állítást, miszerint drogozott. Most említi meg újra, hogy nem is volt okirat arról, hogy P. Lászlónak börtönbe kellett volna vonulnia az elkövetés idejekor. Ezért ezt is elég nehéz súlyosító körülménynek értékelni.

Azt mondja utánajárt, de még mindig nem derült ki számára, hogy mi is pontosan a pod, amit az ügyfele használt. Mindent felhasznál Tuza, amit csak tud, a társadalom felháborodásától a tisztázatlan körülményeken át egészen a drogfogyasztásig.

Tuza szerint alapvető fontosságú volt a vádlott beismerő vallomása, anélkül a rendőrök valószínűleg még most is csak a ködben tapogatóznának, annyira nem volt semmilyen nyom. Ezért, véli, felháborító részleges enyhítő körülményként értékelni azt, hogy a vádlott részleges beismerő vallomást tett, mert enélkül sosem jutott volna el az ügy az ítéletig.

Tuza szerint hosszú távra mutat az, hogy a bíróság honorálja-e azt, ha az elkövetők együttműködnek-e a nyomozóhatósággal. Szerinte, ha a vádlottak nem működnek együtt a nyomozókkal, akkor megkönnyíthetik a saját dolgukat, pláne egy ilyen ügynél, ahol a vádlott kezében van a legtöbb információ. Ezért lenne fontos, hogy a bíróság honorálja a vádlottak őszinteségét azzal, hogy enyhíti a büntetésüket, különben a vádlottak nem fognak megszólalni csak azután, hogy a nyomozók befejezték a nyomozást, aztán röhögnek a markukba, ha kiderül, hogy egy csomó dologra nem jöttek rá, amiket ők tudnak. Elég üzenetértékű Tuza védekezése, ezt az érvelést nem tudja majd szó nélkül hagyni a bíróság.

A vádlott ugyanúgy hallgatja ügyvédjét, mint ahogyan az első fokú tárgyalást ülte végig, maga elé meredve bámul.

gallery

Antal Gábor bíró eddigi munkáját támadja, példákat hoz fel az első fokú bíróság bírójának eddigi ítéleteiből. Gyilkosságokat hoz fel példának, amikben Antal Gábor életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte a vádlottakat, akiknek feltételes szabadságra bocsátását 30 évre szabta ki. Még a pécsi egyetemen történt lövöldözést is példaként említi.

Számos pécsi eset után egy budapestit is ismertet Tuza, amiben a vádlott megerőszakolta, megfojtotta, majd kifosztotta az áldozatot. Elsőfokon 19 évet kapott, másodfokon életfogytiglant, de a feltételes szabadlábra helyezés lehetőségét fenntartva, vagyis 30 évet. Elég sok esetet sorolt fel az ügyvéd, egyikben sem volt tényleges életfogytiglan. Ráadásul P. László csak 26 éves, jelenleg rá várna a leghosszabb tényleges életfogytiglan, messze ő a legfiatalabb tényleges életfogytiglanra elítélt személy.

Az ügyvéd több mint félórás beszédét véghallgatva azt jegyezte meg a bíró, hogy Tuza annyi ügyet felsorolt, hogy azt hitték, a végén a mai tárgyalás eredményét is megjósolja.

Az ügyésznő arról beszél, hogy a vádlott agresszív, szexuális devianciával rendelkező személy. „Az előéletében a vele szemben kiszabott büntetések hatástalanok voltak, nem tartották vissza attól, hogy újabb bűncselekményt kövessen el." Ki kell emelni a társadalomból, fejezi be.

A sértetti képviselő azt mondja, a vádlott többször is beismeri, hogy az emberölés után azonnal magához vette a telefont, vagyis megtörtént a vitatott kifosztás.

gallery

A sértetti képviselő szerint megváltozott a bírói gyakorlat, mostanában megszokott a tényleges életfogytiglan, mert a büntetéseknek megszűnt a visszatartó erejük.

Az újságírók egy része már bent, a nagyobb részük még a folyosókon, a bíró az előbb egy pillanatra bejött a tárgyalóba, lerakta a talárját, majd kiment. Elvileg egy perc múlva jön az ügydöntő határozat.

Az áldozat hozzátartozói a teremben várakoznak egy ideje, közben az ügyésznő is megérkezett. Perceken belül folytathatják a tárgyalást.

A sztárügyvéd a lassan két órája tartó szünet alatt nem nyilatkozott senkinek, a Velvet kérdésére, hogy hogyan került P. László ügye hozzá, azt válaszolta, ez védői titok. Következetesen távol tartja magát a sajtótól, egyébként a sajtó felelősségéről is beszélt védence érdekében.

40 év után feltételes szabadságra bocsátható a vádlott, a lefoglalt winchester törlését visszavonják.

A védő a büntetés felfüggesztését és a kifosztás elkaszálását is kérte. Ezeket a bíró elutasította, viszont mindjárt kifejti, hogy miért enyhített mégis minimálisan a büntetésen. Nem nagy enyhítést, P. László 66 éves korában talán szabadulhat az új határozat értelmében.

Az eljárás felfüggesztésére és arra tett indítványt dr. Tuza Péter, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz. A kifosztás bűntettének felmentését, és a büntetés enyhítését kérte az ügyvéd. A bíró ismerteti az Alkotmánybíróság feladatait, és a bírósági eljárás felfüggesztésének folyamtatát részletezi. A kifosztást és az emberölést mint tényállást, helyben hagyta a Pécsi Ítélőtábla.

Tuza egyik próbálkozása volt az is, hogy a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés szembemegy a nemzetközi szerződésekkel, sérti az EU nemzetközi egyezmények előírásait. A bíró a tényleges életfogytiglani börtönbüntetést enyhítette, de a kért 25 év helyett 40 év feltételes szabadlábra helyezést állapított meg. A tényleges életfogyiglani börtönbüntetésről bővebben itt olvashat.

A bíróság megállapítja, hogy túlságosan a vádlottra hagyatkozott az elsőfokú ítélet, és olyan stilisztikai megállapítások voltak az ítéletben, amelyeknek nincs bizonyítható alapjuk, például, hogy az áldozat mit gondolhatott, valamint, hogy például a vádlott milyen kedveskedő megszólítással köszönt, illetve, hogy azt honnan lehetett tudni.

Az ügyvéd sokat foglalkozott azzal, hogy a cselekmény egyes részei milyen tempóban történtek. Ezekre viszont nincs adat, ezt a másodfokú bíróság is elismerte. Azt mondja, az időpontokra vonatkozó adatok nagy része nem lehet tényszerű, viszont a cselekmény sarokpontjai bizonyítottak. Azokat a részeket viszont valóban nem lehet bizonyítani, hogy időben percre pontosan hogyan zajlott le a dolog. Ezek viszont büntetőjogi relevanciával nem bírnak.

Ráadásul háromszor is azt vallotta, hogy közvetlenül a gyilkosság után fosztotta ki az áldozatot, ráadásul cigit is ebből a pénzből vett, így egyértelmű, hogy nem lopás, hanem kifosztás történt. Mondja a bíró Tuza korábbi érveire.

gallery

A bíró ismerteti, hogy megvalósult az aljas indok is. Már csak egy kérdés van hátra, hogy akkor miért enyhítettek mégis a büntetésen?

És félelemérzetet váltott ki, hogy egy sok diákot fogadó egyetemi város belvárosában szexuális irányultságú bűncselekmény történt. Ez a felháborodás és félelem belejátszhatott abba, hogy a büntetés milyen súlyú volt, valamint az is, hogy a vádlott korábbi büntetései nem érték el a céljukat, még akkor sem, ha jellemzően valóban nem erőszakos bűncselekmények miatt kapott büntetést.

Maga elé bámulva hallgatja a bíró indoklását, most épp a személyiségéről van szó. „Az ember tud uralkodni a szexuális ösztönein, P. Lászlóban az erkölcsi fékek nem működnek" - mondja a bíró.

A másodfokú bíróság is egyetért azzal, hogy nem számították be teljes értékű enyhítő körülménynek a vádlott beismerő vallomását, mert egyrészt nem vallott be mindent, másrészt a nyomozók maguk is jól haladtak már az ügyben, valamint a beismerő vallomás ellenére azért összevissza hazudozott. Cinikus és kegyeletsértő volt a vádlott, ezért nem fogadták el teljes értékű enyhítő körülménynek a beismerést.

A bűnössége mértékét valamilyen módon próbálta csökkenteni és hárítani P. László a bíró szerint, utalva arra a tanúra, aki azt vallotta, P. László a börtönben kérte meg rabtársát, vallja azt, ismerte korábbról Bándy Katát.