Mormon nők vetkőznek meztelenre, hogy ellensúlyozzák a mormon eszméket a szerénységről. Katrina Anderson fotós több mint egy éve készít képeket meztelen nőkről egy projektjéhez a mormonwomenbare.com-on. A tizenhárom nő, aki az online galériájában szerepel, mormonnak vallja magát.
Anderson azt mondja, felkészült a kritikákra, de úgy döntött, nem aggódik a következmények miatt. „Azt hiszem, a mormon egyház sok tagja úgy érzi, bármilyen meztelenség már pornográfia, de én nagyon nem értek ezzel egyet” – szögezte le. A nők a honlapon nem profi modellek, és a legtöbbjüket a saját otthonukban fotózta. Néhány nő terhes. Mindannyian megírták a történeteiket, amelyek a képeik mellett szerepelnek.
„Ez az egész nőkről szól, akik nem érzik magukat kényelmetlenül, ha nem takargatják magukat, csak jól érzik magukat a saját bőrükben” – mondta Renee Lindsay, az egyik modell. Azt is hozzátette, ő azért állt modellt, hogy ennek segítségével próbáljon felgyógyulni a szexuális zaklatásból, ami gyerekkorában történt vele. Ráadásul mormonként felnőve annyiszor hallotta, hogy szerénynek kell lennie, hogy túlszexualizáltnak érezte magát. A meztelenül pózolás segített neki elválasztani a testét, és annak minden erényét a szextől.
Anderson szerint a képek nyilatkozatok a „mormonok extrémen szerény kultúrájával” szemben. Úgy érzi, hogy bár a szándék, hogy szerénységre tanítsunk, jó, a hatás gyakran a szégyen, és túl sok figyelmet kap a szex. „Nem hiszem, hogy a nőknek kellene hordaniuk annak a terhét, hogy a férfiak miként néznek rájuk, és minek tekintik őket” – mondta, szerinte ugyanis a szerénység nem csak arról szól, hogy milyen ruhákat hord valaki, vagy milyen hosszú a ruhájának az ujja. A fotós elmesélte, hogy a legtöbb ember reakciója, aki látja a képeket, pozitív. Ő inspirálónak találja a nőket a képeken.„Néha segít, hogy bátrabbak legyünk, ha más nőket látunk bátornak” – idézte a Jezebel. „Nőknek szerte a világon foglalkozniuk kell tárgyiasítással, testük szégyellésével, és a férfi tekintetek terhével. A mormon nőknek ráadásul van egy plusz réteg bonyolultsága és hatalmas elvárások velük szemben: miközben lépten-nyomon arra figyelmeztetetnek minket, hogy „kétlábonjáró pornográfiává” válunk, azzal a nagy nyomással is szembe kell néznünk, hogy eközben vonzók és fittek is legyünk. Egyszerre kell vonzanunk és védekeznünk a férfi vágy ellen. Bár a mormonizmus arra tanít minket, hogy a sorsunk az, hogy olyanok legyünk, mint a megtestesült mennyei szülőink, a szerénységre való hiper-összpontosítás sokunkban kelti azt az érzést, hogy távolságtartók és ambivalensek vagyunk a saját testünkkel.”