Kiközösítik a csimpánz által szétmarcangolt nőt

2014.02.01. 14:16
A személyzet és a bentlakók is kerülik azt a nőt, akit 2009-ben megtámadott egy csimpánz és szétmarcangolta a testét, emiatt pedig egy otthonba került. Charla Nash azóta sem képes önálló életre, az is haladás, hogy egyáltalán már tud rágni. A hatvanéves asszony most azért küzd, hogy Connecticut államban szigorítsák az egzotikus állatok tartásával kapcsolatos törvényeket.

Négy évvel azután, hogy az arcát és a kezét is letépte egy csimpánz, Charla Nash azért küzd, hogy ismét újjáépítse az életét - írja a Daily Mail. Egy interjúban a hatvan éves asszony elmesélte, hogy a massachusettsi ápolóotthonban, ahol él, nincs társasága, mert a lakók közül senki sem megy a közelébe.

wtf

Sajnos egy csomó mindent nem tudok megtenni, annyira elvesztettem az önállóságomat- mesélte Nash. Ki tudtam cserélni a tehergépkocsimon a kerekeket, most meg egyedül enni sem vagyok képes.” Az asszony nem emlékszik teljesen a támadásra, amelyben elvesztette a szemét, az orrát, az ajkait, és a kezét is. 2011-ben egy teljes arctranszplantáción esett át a brighami kórházban, és üvegszemet kapott, a kéztranszplantáció viszont sikertelen volt. Nemrég kapott új fogakat, amelyek végre lehetővé teszik neki, hogy a csirkénél keményebb ételeket is meg tudjon rágni.

Nagyon nehéz így élni. Nem is élek, félig élek. Nem tudom, hogy mit hoz nekem a jövő, ez itt a félelmetes része” - mesélte.  Az asszony napjai azzal telnek, hogy hangoskönyveket hallgat, és sétálgat a folyosón a nővérpultig. Gyakorolja az arckifejezéseket, és lassan kezdi megszokni, hogy új fogai vannak. Eddig csak néhány alsó fogam volt. Nem vagyok hozzászokva, hogy használjam őket. És ez még csak kis lépés az evés felé. Nem tudok például steaket enni. Csirkét igen, mert az lágyabb. Pizzát is, bár annak a tésztája kemény, de a pizza rendben van. Megint kezdek salátákat is enni - mondta.

Szigorúbb törvényekért küzd

Nash reméli, hogy egy napon képes lesz elhagyni az intézményt, és otthonában élni. Az ápolóotthonban a személyzet is és a bentlakók is tartják vele a távolságot, talán mert félnek tőle. Azt mondta, hogy eléggé nehéz, de elhatározta, hogy csakazért is végigcsinálja, anélkül, hogy bátorítást kapna tőlük. Azt reméli, hogy ha mások is olvassák a történetét, a hozzá hasonlóaknak nem kell szembenézniük ilyen megpróbáltatással, és azon dolgozik, hogy elkészítsenek néhány támogatójával egy videót, amely arra ösztönözné az embereket, hogy szigorúbb törvényeket hozzanak az egzotikus állatok tartásával kapcsolatosan.

Az asszony soha nem érezte jól magát Travissal a barátja lakásában. Emlékszem, ahogy néztem őt a ketrecben, és sajnáltam. Mindig azon gondolkoztam, hogy hogy engedhették meg, hogy ezt az állatot hazahozzák? És mi lesz ha egyszer kiszabadul, és valakit bánt? Tudom, hogy az állatok aranyosak, de ez a majom nem háziállat volt.

A támadás után a családja beadott egy kérvényt, mely szerint Cunnecticut államot perelni akarják 150 millió dollárra, mert nem zárták be az állatot a támadás előtt. De az állam nem engedett a követelésnek, azt mondták, hogy az állami törvény nem tiltja a csimpánzok otthoni tartását, magántulajdonnak minősült a támadás ideje alatt.