"Ha akkor lett volna halálbüntetés, amikor megölték a testvéremet, az is kevés büntetés lett volna azoknak, akik felelnek a haláláért. Azzal kapcsolatban, hogy egyikük most szabadon léphet ki a börtönből, csak arra tudok gondolni, neki semmi keresnivalója a társadalomban. Nincs, mert senki sem tudja garantálni, hogy nem gyilkol újra, hogy nem veszi el valamelyikőnk szerettének az életét. Ez csak akkor lenne garantálható, ha élete végéig rács mögött maradna” – nyilatkozta a Velvetnek Sádt György. Arról kérdeztük, mit szól ahhoz, hogy testvére, Sádt Győző gyilkosának társa, Bene László elvileg májusban szabadon sétálhat ki a szegedi Csillag börtönből (vele itt olvashat egy bővebb interjút, amit a Délmagyar készített még 2008-ban).
A magyar kriminalisztika egyik legkülönlegesebb, egyben legkegyetlenebb bűnözői párosa a Bene-Donászi néven hírhedtté vált Bene László és Donászi Aladár. Egykor a börtönben ismerkedtek meg, szabadulásuk után dohánylerakatok kifosztásából tartották fenn magukat. Egy tíz főből álló laza kapcsolatú bűnözői csoportot hoztak létre, és 1989-től 1994 májusáig tartott közös ámokfutásuk.
Pénzszállítórablások és emberölések
Donászi 1991 nyarán – egyedül – Győrben a helyi vízmű dolgozóinak fizetését akarta elrabolni, a támadás közben a pénzszállító autó kísérőjét, Ősz Zsigmond főtörzsőrmestert agyonlőtte, társát súlyosan megsebesítette. A remélt tízmillió helyett csupán 870 ezer forintot zsákmányolt.
A "skálás gyilkosság" néven ismertté vált, 1992 májusában elkövetett bűncselekmény is pénzszállító elleni támadásként indult, de értelmetlen vérontásba torkollt.
Donászi és Bene az újbudai Vak Bottyán utcában tartóztatta fel a Skála Áruház pénzét szállító taxit. Donászi minden felszólítás és figyelmeztetés nélkül lelőtte a kocsikísérőt, a 23 éves egyetemi hallgatót, Sádt Győzőt. Ezután Bene a taxisofőrt és a másik pénzkísérőt akarta megölni, azonban csak megsebesítette őket. Végül egy fillért sem tudtak zsákmányolni, mert az autóból nem a pénzeszsákot vitté el magukkal.
Szerencsétlen szemtanúk
1992 novemberében a rablópáros a következő fegyveres rablásukat megelőzően lőgyakorlatot tartott a Székesfehérvártól néhány kilométernyire található a Sárszentmihály melletti erdőben, amikor két vadász felfigyelt rájuk. Donásziék mind a két vadászt, Izsó Lászlót és ifjabb Tóth Tamást meggyilkolták.
Életfogytiglan
A ma hatályos büntetőjogszabályok lehetővé teszik a bíróságok számára a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását. Nem volt ez így abban az időben, amikor a Bene-Donászi páros követte el az emberöléseket. Az életfogytig abban az időben 20 év szabadságvesztést jelentett, vagyis ennyi idő után lehetett az elitéltet feltételesen szabadságra bocsátani. Ugyanakkor plusz 5 évben határozták meg azt az időt, amivel a büntetés meghosszabbítható volt, vagyis 25 év után mindenképpen kiszabadult egy gyilkos.
A páros még számos fegyveres rablást követett el – egyebek mellett Donászi a soroksári postáról vitt el 10 millió forintot, ez volt a legnagyobb értékű zsákmányuk – jobbára pénzszállító járművek ellen. Az egyik ilyen támadás során Újpesten Donászi meglőtte Benét, aki az arcán és a vállán súlyos sérüléseket szenvedett. Azonban találtak olyan sebészt, aki jó pénzért anélkül kezelte Benét, hogy értesítette volna a rendőrséget.
Lebukásukhoz többek között az vezetett, hogy a vadászgyilkosságnál ugyanazt a fegyvert használták, amit a Skála-gyilkosságnál. Kommandósok fogták el őket 1994 májusában, amikor egy társuk megölésére készültek. A bíróság 1996-ben mindkettőjüket életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélte.
Miután Donászi öngyilkos lett a Sopronkőhidán, Bene folyamatosan azt hangsúlyozta, hogy ő egy harcos, és azokkal, akiket ő ölt meg, harc közben végzett. Így mentette fel magát a gyilkosságok alól. Szinte az összes hazai bűnügyi tudósítónak, illetve sajtóorgánumnak hasonló tartalmú, erősen filozófiai fűtöttségű levelet írt, nem feledkezve meg arról, hogy harc közben elesett hősöknek nevezze az áldozatait. Hat évvel ezelőtt azt nyilatkozta: „Ha újrakezdhetném, akkor is ugyanezt csinálnám, persze az áldozataim hozzátartozóit sajnálom.” Ez év májusában szabadulhat.
Ezt kell róluk tudni
Bene László – Hegedűművész apa és tanár anya gyermekeként nőtt fel. Székesfehérvár környékén, egy tanyán élte saját maga által békésnek mondott életét. Hétéves büntetését töltötte Szegeden a Csillag börtönben, amikor megismerkedett a bankrabló Donászival. Lelkileg soha nem heverte ki, hogy bűntársai Donászi mellett csupán másodhegedűsnek tartották.
Donászi Aladár – Egykor katonatisztként szolgált. Saját bevallása szerint, már akkor tudatosan képezte magát bűnözővé. Az elmúlt évszázad 80-es éveinek elején egy fegyveres bankrablás miatt 12 év fegyházra ítélték. Szabadlábra kerülése után szövetkezett a Benével. 2001-ben a sopronkőhidai büntetés-végrehajtási intézetben öngyilkosságot követett el.
Hamarosan arról olvashatnak részletesebben, mit gondol Sádt Győző testvére Bene szabadulásáról. De azzal is foglalkozunk majd, van-e annak törvényi akadálya, hogy Bene valóban kisétálhasson a börtönből.