Diktátorok és önkényurak hatalmát megdönteni általában csak hosszú hetek, hónapok, olykor évek munkájával és harcával lehet. Az ukránok azonban egy hét alatt elsöpörték Viktor Janukovicsot és komplett rendszerét. Miközben a keleti szomszédunk még mindig recseg-ropog (most épp az orosz nyelvű régiók lázongása miatt), a civilek is benézhettek az elmenekült elnök rezidenciájára. A luxus okozta sokk nemcsak Ukrajnát, hanem az egész világot lázba hozta. Rengeteg fotó készült Janukovics villájáról, a giccses belsejéről, a pazar kertről, a saját tóról, saját rajta horgonyzó hajóval, az állatkertjéről antilopokkal és persze a fia autógyűjteményéről. Ez a csillogás jellemezte rendszerének összes kiszolgálóját, így a főügyész házát is.
Azonban az utóbbi évtizedekben sok vezérbuktatásnak lehettünk szemtanúi, és sok ilyen elnöki palotába nyílt az átlagembernek betekintése.
Kadhafi és a sivatagi luxus
Az Arab Tavasznak elkeresztelt felkeléssorozat egyik leglátványosabb (és sajnos legvéresebb) bukása volt Moammer Kadhafié Líbiában. A négy évtizeden át országát irányító diktátor az utolsó pillanatig tartotta magát, de a felkelők a NATO és más szövetségesek segítségével legyűrték. Itt is ellentmondás feszült a Kadhafi-klán gazdagsága és az átlagember életmódja között (bár a líbiaiak jobban éltek a többi afrikai polgárnál). A diktátor és fiai luxusvillákat tartottak fenn, az egyik ilyet a szülővárosában Szirtében foglalták el a polgárháború végén, de van, amelyik durva találatot kapott. A képek itt is igényes lakberendezésről árulkodtak, de persze a villák kertje se volt rossz.
Szaddám és az iszlám építészet
Az iraki vezetőt több síita és kurd felkelés sem tudta megdönteni, végül az amerikaiak 2003-as - értékelhető háborús ok nélküli – inváziója vezetett a diktatúra végéhez. Szaddám Husszein azonban még hosszú ideig bujkált, mígnem egy lyukban megtalálták, majd bíróság elé állították, elítélték és felkötötték. Szaddám is mérhetetlen pompában élt, miközben halomra lövette ellenfeleit. Az El-Faó palota sorsa az lett, hogy az amerikai Camp Victory komplexum részévé tették. A palota klasszikus perzsa építészeti hagyományokat mutatt (holott Szaddám szunnita volt), gyönyörű márványborítások mutatják Szaddám ízlését. Így még szürreálisabb látványt nyújtanak azok a fotók, ahol hatalmas amerikai zászló, vagy a pamlagon pihenő tengerészgyalogosok láthatóak.
A Kárpátok Géniusza és a megalománia
Az Egyesült Államok nem sok mindenben jobb Romániánál, de a legnagyobb alapterületű építményben igen. Ugyanis csak a Pentagon múlta felül a Népek Házát, ami ma a román parlamentnek ad otthont. A hatalmas épületbe sokáig csak a kiváltságosok juthattak be, a nép maga csak az 1989 végi forradalom után láthatta a palotát. Számokban is nagy volt: 330 ezer négyzetméter, amihez 1 millió tonna márványt és 3500 tonna kristályt használtak fel hozzá, összesen pedig 20 szintje van, ebből nyolc a felszín alatt. Nicolae Ceausescut azonban decemberben kivégezték, így nem költözhetett be az épületbe, aminek tervezője, Anca Petrescu tavaly ősszel hunyt el.
A sah és a múzeumpalota
Irán és egyben a főváros, Teherán egyik legszebb látványossága a Szádábád-palota, az utolsó sahok, azaz uralkodók lakhelye. Irán 20. századi történetét simán lehet a közhelyes vérzivataros jelzővel illetni. Évszázadokon át a sahok irányították a perzsa államot, bár 1906-ban átéltek egy forradalmat, 1921-ben Reza Pahlavi megdöntötte a Kádzsár-dinasztiát, őt a második világháborúban eltávolították a szövetségesek (akik meg is szállták az országot), majd fia, Mohammed Reza Pahlavi is folytatta apja kormányzását. Heves iszlámellenessége és diktatúrája annyi ellenséget szerzett, hogy 1979-ben az iszlám forradalom megdöntötte hatalmát. A kegyetlen megtorlások közepette a nép is betekintést nyert a sahok életmódjába, bejuthattak a Szádábád-palotába is, amit később múzeumként tettek nyilvánossá. A síita vallási vezérek (akik kezében a legfőbb hatalom van) nem költöztek be, a mai napig megtekinthatő az a pazarlás és luxus, amiben a sah élt. Aki kiváncsi még az iráni forradalom történetére, nézze meg feltétlenül a Persepolis című animációs filmet.
Hitler és a Sasfészek
A Harmadik Birodalmat irányító Adolf Hitlerről nem is annyira a fővárosi lakóhelyei ugranak be az embereknek, hanem berchtesgadeni kastélya, amit Sasfészeknek kereszteltek el. A náci rezsim bukása környékén és a világháború vége felé alapos bombázások után amerikai csapatok szabadították fel a környéket, így ők jutottak be először Berchtesgaden községbe is. A falut a náci időkben a vezetésnek tartották fenn üdülőhelyként, és az említett csapatok is már csak kevés emléküket láthatták meg a bombázások miatt. Gyakorlatilag csak a Kehlsteinhaus nevű ház maradt meg (egy egyszerű alpesi ház), az összes többi építményt az alapjaival együtt eltörölték a föld színéről a szövetségesek. Így az amerikai katonákon és a hamarjában érkező, fosztogató civileken kívül kevesen láthatták az épületbelsőket, bár néhány archív fotó megmaradt. Érdekesség, hogy a falu egyik megmaradt házának freskóján lesatírozták a horogkeresztes zászlót, de az azt tartó alak és címere megmaradtak. Ma egy Burger King működik itt egy honlap szerint.