Felhúzták magukat a környezetvédők azon, hogy a BKV gyomirtóval ment neki a gödöllői HÉV vágányait borító virágszőnyegnek. A sárgába öltözött vonal szép látványt nyújt, ráadásul maga a budapesti tömegközlekedési holding törekszik mostanában a pályafüvesítésre. A BKV válasza szerint azért költöttek közel 20 millió forintot a műveletre, mert az elhalt gyomok eltömik a zúzott kő közötti réseket, vízzsákokat hoznak létre, és rontják a pálya vízelvezetését.

„Így gyomirtózzák a gyönyörű tavaszi virágszőnyeget" feliratú fotómontázst tett ki Facebook-oldalára a Levegő Munkacsoport környezetvédő szervezet még szerdán. Ezen látható, amint két férfi a gödöllői-csömöri H8-9-es HÉV-ek vonalain megy a sínek között, és permetezik a gyomot, ami a virágzás miatt különösen szép látványt nyújt tavasszal. A civil szervezet a következőket írta a kép mellé:

„A tavasz beköszöntével gyönyörű virágszőnyegbe borult a H8, H9-es HÉV. Nem örülhetünk azonban sokáig a látványnak, mert a mai napon az Örs vezér tere irányából megkezdték a vegyszeres gyomirtást (képünk). Pedig kár érte! Az 1-es villamos vonalán több milliárd forintos beruházással terveznek sínpálya-füvesítést, itt azonban nem kellene semmit tenni, csak engedni a természetet, hogy kialakítsa a számára legideálisabb gyomszerkezetet. Ráadásul a természetes úton kialakuló növénytársulások sokkal ellenállóbbak az angolperjés füvesítésénél. Óriási előnyük például, hogy nem kell milliárdos beruházással öntözőberendezéseket telepíteni melléjük. Elegendő évente 3-5 alkalommal kaszálni, melyet egy motorvonat elejére szerelt fűkaszával éjszaka el lehet végezni. Ráadásul a nyesedéket sem kell eltávolítani, hiszen ideális tápanyagutánpótlás a növényzet számára. Ezzel szemben most mérgekkel kezelik a területet. Kérünk, hogy >>nyomj egy lájkot<<, ha te is szeretnéd, hogy a sínek köze maradjon ilyen szép virágos."

Végül a 2762 ember által kedvelt szervezet posztjára csupán 44 lájk érkezett, de a kommentelők is fel voltak háborodva. Ezt írta egyikük:

„Nyolcéves kislányom rendesen sírt és nem értette, miért kellett a virágokat kiirtani. Neki az, hogy gyom, nem mond semmit. Csak a virág pusztulását látta, hogy pár nap múlva eltűnt."

Megkérdeztük a Budapesti Közlekedési Központot (BKK), ahol a BKV-hoz irányítottak minket. Érdeklődtünk, hogy ha a füvesítés mostanság prioritás a villamosvonalakon, itt miért irtják a spontán növényzetet, allergén növények-e ezek, ki végzi az irtást és mennyiért, illetve lesz-e irtás más vonalakon is. Az irtást ezzel magyarázta a BKV:

„A nyitott vágányzónákban megjelenő növényzet rontja a pálya vízelvezetését, hosszú távon a pálya elsárosodásához, vízzsákok kialakulásához vezet, mert az elhaló növényzet eltömi a zúzottkövek közötti réseket, ezért a növényzet irtása feltétlenül indokolt. Továbbá lakossági bejelentésekben is gyakran kerül említésre a gyomos vágányok esztétikai megjelenése. Tekintve, hogy a füvesedés hosszú távon a pálya elszennyezéséhez vezet, ami üzemeltetési problémához vezet, nem lehet kizárni a vegetáció során az allergén növények megjelenését sem."

Virágvillamosok

A nagy tavaszi kizöldülés és kivirágzás a villamospályákat sem hagyta érintetlenül. Az Urbanista blogra beküldött olvasói fotók szerint az 1-es villamos Gyáli út és Mester utca közötti, valamint a 2-es villamos dunakorzói szakasza is virágba borult nemrég. Kérdésünkre arról nem írt a BKV, a villamosvonalakon terveznek-e gyomirtást.

A HÉV-vágányok vegyszeres gyomirtását a nyílt közbeszerzési pályázaton győztes Gyep-Mester Kertépítő és Szolgáltató Kft. végzi, erre tavaly 19.514.564 forintot kaptak (a cégnek van rutinja a gyomirtásban, honlapjuk szerint majdnem az összes magyar áruházláncnak ők végzik a munkát, így a Tescónak, Auchannak, Aldinak, Sparnak, Lidlnek, Media Marktnak, Bauhausnak, na meg a Shell kútjainak is). Az irtást a többi vonalon is folytatni fogják azért, mert „a vegyszer felszívódása szempontjából a növényzet 6-8 leveles állapota a legoptimálisabb".

A biztonsági szempontokat egy kommentben a Levegő Munkacsoport is elismerte, de hozzátették: „Ettől persze még megvárhatnák az elvirágzást, illetve szakemberek bevonásával kitalálhatnának egy mindenki számára megfelelő megoldást, ahol az üzembiztonság és az élhető város szempontjai is találkoznak." Egy kommentelő ennél radikálisabban fogalmazott: „A pusztulás majd ráébreszti az emberiséget arra, mit tett, de addigra már késő lesz. Sebekkel tarkított könnyes szemével siratja gyarló gyermekeit Föld anyánk."