A szekálás ellen küzd a világ legcsúnyább nője

2014.05.31. 22:04
Lizzie Velazquezt évekig csúfolták a világ legcsúnyább nőjének, de előnyére fordította hátrányát. Nekiment a tamáskodóknak, filmet tervez forgatni az életéről, több könyvet kiadott már, és minden erejével azon van, hogy legyőzze a szekálókat. A betegsége miatt csont és bőr lány már nem is akar meggyógyulni, mert akkor már nem lenne önmaga.

Grandiózus kampányt indított a szekálás (angolul: bullying) ellen Lizzie Velazquez, akit hívtak már „a világ legrondább nőjének". Velazquezről négy éve a Velvet is írt, szerencsétlen lány egy különös betegséggel él, amely miatt képtelen zsírt felszedni és raktározni a szervezete. „Tudom, milyen, ha szekálnak, milyen, ha az interneten szekálnak, és mindazoknak a védelmezője akarok lenni, akik azt hiszik, nem számíthatnak jobbra" – magyarázta a Huffington Postnak a 25 éves, fél szemére vak nő.

Egy dokumentumfilmmel akarja elérni, hogy az emberek túllépjenek az ilyen kicsinyes gyűlölködésen. A nő a „The Lizzie Project" munkacímű filmhez a Kickstarteren keres támogatókat. A közönségi finanszírozással foglalkozó oldalon már 123 ezer dollár (27,35 millió forint) gyűlt össze, a cél pedig 180 ezer dollár (40 millió forint) összeszedése május 31-ig. A projektnek saját honlapja van, ahol Velazquez már össze is dobott egy előzetest, amit bárki megnézhet.

Az indította el a lavinát a lelkében, hogy 17 éves korában egyszer a Youtube-on rábukkant egy róla szóló videóra, amin a világ legcsúnyább nőjeként emlegették. Alatta olyan kommentek voltak, miszerint szívességet tenne a világnak, ha fegyvercsövet fogna a fejéhez. „Ahelyett, hogy elrejtőztem volna a könnyeimmel, azt választottam, hogy boldog legyek, és rájöttem, hogy ez a szindróma nem egy probléma, hanem áldás, ami megengedi, hogy fejlesszem magam és inspiráljak más embereket" – nyilatkozta a nő.

Velazquez nem hagyta elnyomni magát és karriert kovácsolt állapotából. Csináld magad könyveket írt, lediplomázott és több ezer Facebook-, Twitter- és YouTube-követővel gazdagodott. Nagy amerikai tévéknek nyilatkozott, ahol elmondta, sokat segített, hogy szerető környezetben nőtt fel, szülei mindig egyenlően kezelték egészséges testvéreivel. Ez nem szigort, hanem töméntelen szeretetet jelentett. Ugyan a szülei is sokkolódtak, amikor meglátták az első ultrahangon, mi a helyzet, de aztán megtartották a lányukat. Neki pedig hamar fel kellett nőnie, meg kellett értenie, hogy betegsége miatt kerüli őt a többi gyerek.

Ami az igazán durva, hogy nem akar már meggyógyulni az állapotából. „Ha akkor tetted volna fel a kérdést, amikor mág csak 13 éves voltam, valószínűleg igent mondtam volna" – magyarázta hozzátéve, hogy olyan szinten megtanulta elfogadni magát, hogyha esetleg meggyógyítanák, már nem érezné Lizzie-nek magát.