A korábbi sziámi ikerpár, Carl és Clarence Aguirre augusztus 4-én ünnepelte szétválasztó műtétének tíz éves évfordulóját. A Fülöp-szigetekről származó tizenkét éves fiúk az agykoponyájuknál összenőve születtek, sikeres műtétjük pedig történelmi jelentőségű – azóta is a rajtuk alkalmazott módon járnak el az orvosok ilyen esetekben.

Arlene Aguirre egyedülálló anyaként hozta világra fiait a Fülöp-szigeteken, ahol a doktorok nem hittek az ikrek életben maradásában – írja a New York Post. Szerencsére Arlene rátalálta az amerikai Children's Chances alapíványra, és rajtuk keresztül a Montefiore orvosi központra. A központ átszállíttatta őket az államokba, és ingyen elvégezte a rizikós beavatkozást. A szétválasztás menete kilenc hónapon keresztül tartott, mialatt négy műtétet hajtottak végre az ikerpáron.

Habár óriási sikernek számít a műtét, sajnos a történet így sem tökéletes, hiszen a beavatkozás következményeként Carl-nál súlyos fogyatékosság alakult ki, ami miatt tolószékbe is kényszerült. Időszakos rohamok törnek rá és alig képes beszélni, viszont édesanyja elmondása szerint még ilyen körülményekkel is nagyon rendes és udvarias fiú. Pár szót tud csak kimondani, de köztük van a „köszönöm” is.

Ezzel szemben Clarence makk egészséges, imád táncolni, szereti Jackot, a szuperhősös cuccokat – főleg Batmant –, és folyton azon gondolkozik, mi legyen, ha nagy lesz. „Odafordul hozzám, és azt mondja, rendőr szeretne lenni. Aztán meglátja a rendőr mellett a tűzoltókat, és tűzoltó akar lenni. Tele van élettel, aminek nagyon örülök” – meséli Arlene. Hozzáteszi, nehéz feladat egyedül nevelni és gondozni őket, de egyáltalán nem bánja.

A fiúk jelenleg még bukósisakot hordanak, de pár év múlva már nem lesz rá szükségük. Mikor szétválasztották őket, egyáltalán nem volt a fejük tetején csont, ami koponyaként funkcionálhatott volna. Arlene egy scarsdale-i lakásban neveli az ikreket, melyet adomány útján kaptak. A testvérpár kezelései még tartanak, ezért a műtétek óta nem nagyon volt lehetőségük hazalátogatni a Fülöp-szigetekre. „Ha valahogy megoldható, hogy végleg itt maradjunk, itt maradnánk. Azokat az orvosi ellátásokat, amikhez itt hozzájutunk, nem kapnánk meg otthon” – mondja Arlene.