Lassan mindenki ugyanazt eszi a világon

2014.09.13. 09:59
Szerencsére a National Geographic-ben mindig lehet bízni, ha olyan információra vágyunk, amire ugyan semmi szükségünk nem volt, de baromi érdekes. Mert például lehet úgy tovább élni az életünket, hogy nem tudjuk, milyen érdekesen alakul a világ népeinek étrendje, de az sokkal unalmasabb változat.

Az egyes országok étrendjeit összehasonlítva a nemzetközi mezőgazdasági kutatócsoport, a CGIAR öt évtizednyi változást követett le, és készítettek egészen érdekes, bár első körben kissé nehezen értelmezhető grafikont.

A magazin weboldalán közzétett kutatás 1961 és 2009 között mutatja a különböző országok evési szokásait, a többi országéval fennálló hasonlóságok alapján. Mondjuk egy érdeklődő egy egész délutánt el tud tölteni a kis nyilacskák és vonalak értelmezgetésével, de azért van egy csomó olyan érdekes tény, ami rögtön szemet szúr.

Az ország legtöbb részén ma is esik, vagy esni fog az eső, szóval kattintson ide, és tapadjon a kis vonalakra!

Az például rögtön látszik, hogy az emberek étrendje, országtól függetlenül, egyre hasonlóbb. Egyre több kalóriát viszünk be a szervezetünkbe búzával, rizzsel, kukoricával, olajos magvakkal és állati termékekkel, mint évtizedekkel korábban. Miközben olyan gabonák, mint a cirok, köles, rozs, vagy növényi gyökerek, mint a manióka vagy a jamgyökér, egyre jobban kiszorulnak az emberi fogyasztásból.

A legkevésbé az európai, észak-amerikai és dél-amerikai étrendek idomultak az átlaghoz (talán csak nem azért, mert ezek jelentik az átlagot, amihez a többi kontinens konyhája idomul). Az USA lakosságának étkezési szokásai például gyakorlatilag semmit nem változtak, de ilyen, kvázi étel-nacionalista még Kanada vagy Kuba is. Bár a közép-keleti étrendek is az átlagosnál kisebb mértékben változtak, ott van például Jemen, ahol igencsak látványosan rákaptak a búzára, a rizsre, és nem utolsósorban a cukorra.

shutterstock 115920973

Legdurvábban Afrikában változtak az étkezési szokások, 18 olyan ország van, ahol az étrend több mint 25 százalékkal eltolódott a nemzetközi átlag felé. Mondjuk az is igaz, hogy ezek az országok voltak legtávolabb ettől az átlagtól. Kongóban például 858 százalékkal nőtt a cukorfogyasztás 1961 óta.

Ázsiában nagyjából hasonló a helyzet, legalábbis ami a drasztikus étrendváltozást illeti. Az állati eredetű termékek fogyasztása például ötszörösére nőtt Koreában, miközben egyre kevesebb rizst, kölest és édesburgonyát fogyasztanak.