Csóközönnel bombázták a sérültek Freire Szilviát

A sérült emberek kérdése még tavaly kezdte el foglalkoztatni a 2008-as Miss World Hungary verseny győztesét, Freire Szilviát. Az ugyan nem volt kérdés, hogy készítenie kell egy jótékonysági dvd-t, ám utána már senki sem írta elő neki, hogy meglátogassa az értelmileg és fizikailag korlátozott tagokból álló együttest, akikkel lehet, hogy már olvasóink is találkoztak a budapesti aluljárók valamelyikében.

A Nemadomfel Együttes 2004-ben alakult, a beszédes nevet Színai Tamás, az egyik frontember találta ki. Az ihletet a tagok lelkülete adta a név kiválasztásához, valamint az LGT Nem adom fel című dala, mondta lapunknak Színai, aki úgy véli, nagy probléma a társadalomban, hogy az emberek nem fogadják el a sérülteket, gyakran fellökik őket az utcán, és még udvariatlanok is.

Freire Szilvia szépségkirálynő még tavaly ismerkedett meg a zenekarral, amikor egy jótékonysági dvd-t készített. "A Miss Worldben bekerültem a Top 4-be a jótékonysági dvd-mel, ami róluk, illetve a velük való munkásságomról szólt. Nagyon a szívemhez nőttek, mert borzasztóan szeretetteljes emberek. Olyanok, mint a gyerekek - csupa őszinteség, kedvesség. Ahányszor meglátnak, odajönnek, megölelnek, és várják, hogy jöjjek vissza. Több próbájukon voltam már, és tudom, hogy várnak vissza. Van 3 srác, akikkel nagyon jóba lettem, Árpi, Miki és Zoli", nyilatkozta a Velvetnek Freire Szilvia, aki később kifejtette, tőlük kapja a legtöbb bókot.

Kézbesítenek és gyöngyöt fűznek

A szépségkirálynő egy saját kezűleg készített olajfestménnyel lepte meg az együttest az egyik próba alkalmával, akik annak ellenére, hogy sérültek, képesek adni és dolgozni is. Na és persze odavannak Freiréért, sőt, olyan is van, aki elfogadná őt a húgának. Bár Farkas Miklós Down-szindrómában szenved, külsőleg ebből semmi sem látszik. A postai kézbesítőként dolgozó Farkas nem haragszik azért, ahogyan az emberek nagy százalékra rájuk tekint, szerinte minden a felgyorsult élet miatt van. "Az emberek nagyon elhidegülnek, és csak egy bizonyos réteg hajlandó segíteni, akikben megvan a jó szándék. Nagyon nehéz ez ebben a rohanó világban. Talán ha az emberek egy kicsit lenyugodnának, és elgondolkodnának azon, hogy ki hogyan tudna segíteni a másikon, akkor sokkal szebb lenne a világ. Mert Szilvi [Freire Szilvia - a szerk.] is segít azzal, hogy eljön hozzánk, pedig mehetne Győzikéhez is", foglalta össze a segítség fogalmát Farkas Miklós.

Dely Géza, a Nem Adom Fel Alapítvány képviselője, és a zenekar vezetője kicsit összetettebbnek tartja ezt a dolgot. Dely még a '90-es években, polgári szolgálatosként találkozott először a fogyatékkal élőkkel, s bár akkor még semmi terve sem volt velük kapcsolatban, mára ő az együttes szilárd alapköve. "Azt gondolom, hogy a köztudatban egy sokkal negatívabb kép él a sérült emberek világáról, mint amilyen az valójában. Szerintem egy ember értékét alapvetően az adja meg, hogy a kapott talentum mennyiséget hogyan tudja kiaknázni magából. A mai világ csak azzal foglalkozik, hogy kinek éppen hol van a helye. Belekódolódik az emberekbe, hogy igazi tragédia, ha valakiének sérült gyereke születik, pedig valójában ez nem így van", nyilatkozta lapunak Dely, aki szerint az tesz valakit igazán értékessé, hogy a saját szintjéhez képest mekkora utat képes megtenni. Hozzátette, a sérült emberek rettentően nagy fejlődésre képesek, ám ezt a társadalom nem értékeli.

Nem állhat mindenki a színpadon

Dely nem a csapat alapítójaként emlegeti magát, csupán tagjaként. Szerinte az egész együttes csak a szerencsés véletlennek köszönhető. "Csodálatos helyzet az, hogy zenei és előadói szempontból tehetséges fiatalok kerültek egy helyre, és így adta magát, hogy alakuljon egy zenekar. Olyan emberek kerültek az együttesbe, akik mind emberileg, mind előadói szempontból nagyon sokra hivatottak", véli a kuratórium elnöke, aki szerint attól még, hogy sokan vannak a próbákon, nem kell mindenkinek színpadra is állnia.

"Az álljon színpadra, aki valami olyasmit tud teljesíteni, amire a más emberek kíváncsiak lehetnek. Ez lehet akár egy nagyon szép zenei előadás, de akár az is, hogy valaki hihetetlen átütő erővel tudja megszólítani a közönséget. Sokféleképpen lehet valaki színpadra alkalmas, de nem mindenki alkalmas rá", tudtuk meg a műhelytitkokat Dely Gézától, aki korábban nem gondolta, hogy idáig eljutnak.

Dévai árváknak gyűjtöttek

"A Nemadomfel név az együttes lelkületéből alakult ki - azt mondogatták, hogy 'Nem adjuk fel, megcsináljuk'. Ezután az egyik fiatal, Tamás kitalálta, hogy legyünk akkor Nemadomfel együttes. Utána kezdtem csak érzékelni, hogy ez a név egy olyan kincs, ami egészen különleges lehetőségeket kínált fel a zenekar számára. A "nem adom fel"- lelkület olyan érték a mai életben, amit a sérült embereknél soha nem tud senki hitelesebben képviselni", nyilatkozta Dely, majd kifejtette, az évi 60-80 fellépés mellett már nagyobb szabású projektjeik is voltak: gyűjtöttek az erdélyi árváknak és filmet is forgattak róluk, Álomturné címmel.

"Ez a "nem adom fel" - lelkületnek egy újabb lépcsőfoka volt, hiszen az együttes azt mondta, hogy mi nemcsak zenélünk, hanem valamit szeretnénk is adni az embereknek. Úgy gondolom, ez mindenképp valamiféle gazdagságot jelöl. Ennek továbbvitele az, hogyha valaki gazdag, akkor miért ne adhatna. Úgy érzem, hogy a sérült embereket a társadalom megfosztja attól a képzettől, hogy ők adhatnak. Inkább csak úgy jelennek meg, mint akiknek segíteni kell. Ahhoz, hogy valaki jól érezze magát az életben, kell, hogy érzékeltessék vele, tud olyat tenni, ami fontos, ami jelentős, ami megmozgat, érdekel másokat. Úgy érzem, hogy ez a koncert egyfajta üzenet volt a világ számára: tessék a sérülteket olyan embereknek tekinteni, akik tudnak olyat felmutatni az életben, ami másoknak fontos, sőt, ennek akár még anyagi értéke is lehet", mondta Dely, majd hozzátette, 11,5 millió forint jött össze a koncertből.

Nem mondhatod nekik, hogy "te gyökér"

A 2008 novemberében tartott koncerten, amin dévai árváknak gyűjtött a zenekar, több híresség is fellépett, köztük a Megasztár egykori győztese, Rúzsa Magdolna is. Az énekesnő korábban még nem állít színpadra fogyatékkal élőkkel. Rúzsa a Velvetnek elmondta, rengeteget tanult tőlük. "Nagyon sokat tud nyújtani az embernek, ha látja, hogy egy fogyatékkal élőnek, milyen nagydolgot tud nyújtani a színpad és az, hogy segíthet másokon. Nagyon megtisztelő volt és egyben felemelő", nyilatkozta az egykori megasztáros, majd hozzátette, szerinte több ilyen eseményre lenne szükség. "Attól hogy fogyatékkal él valaki, még lehet ezerszer jobb ember, mint bármelyik egészséges társunk. Igazából ők azok, akik segíteni tudnak nekünk, illetve meg tudnak tanítani minket dolgokra, ami az ő életükben mindennapos. Ezek az emberek, akik a színpadon álltak, megmutatták nekünk, gyarló embereknek, hogy bár fogyatékkal élnek, segítenek a rászorulókon. Nagyon sok ilyen esemény kellene, és az átlagembernek megpróbálni egyre nyitottabbnak és nyitottabbnak lenni."

Szepesi Richárd, az együttes látássérült billentyűse és énekese egy jól érzékelhető példával igyekezett szemléltetni, mennyiben más egy egészséges emberekből álló együttesben zenélni, mint a Nemadomfel zenekarban. "Én annyit látok előre, mint hátra, de hivatásos zenészként kerültem be a csapatba. Több zenekarban is játszom különböző hangszereken, zenéket szerzek, és dalszövegeket írok - gyakorlatilag ebből élek. Más velük zenélni, mert iszonyatosan nagy türelem kell hozzá. Amíg más zenekarban megengedhetünk maguknak olyan szófordulatokat, hogy 'Miért nem nézted át otthon, te gyökér?' - ezt itt nem lehet. Ellenben előfordult már, hogy egy idő után azt tapasztaltam az egészséges embereknél, hogy kifogyott belőlük a lelkesedés, és hiányzott az a fajta szeretet, ami itt megvan", vélekedett Szepesi.