Vasárnap hajnalban Veszprémben meggyilkolták Marian Cozma kézilabdázót, a rendőrség vasárnap estére két névvel is előállt, akik közül az egyiket Ausztriában elfogták, illetve egy harmadik társuk is előkerült, akit szintén lekapcsoltak.
Köszönhetően a kicsit kusza jogszabályozásnak az elfogott gyanúsítottak nevét nem írhatjuk le, csak így: R. Sándor és N. Győző, viszont Sztojka Ivánt még körözik, így a neve publikus. Egészen addig, amíg el nem kapják.
Amit mondanak
Amint kiderültek a nevek, az éber magyar internetezők akcióba léptek, hamar hozzászólások lepték el Sztojka wiwes profilját. Jelenleg több mint 850 kommentet kapott az a kép, amin Sztojka egy barátjával feszít egy kocsi előtt. Érdekes adaléka az esetnek, hogy a férfi ismerősei szép lassan elkezdtek fogyni.
Számos kommentben megjelenik, hogy a halálbüntetést visszaállítanák, és egyre gyakrabban fogalmazódik meg a mostanában kulminálódó probléma, hogy akkor létezik-e cigánybűnözés, vagy sem. A wiwes kommentelők egyébként nem bonyolódtak bele abba kérdésbe, hogy van-e a bűnözésnek olyan speciális válfaja, ami csak egy népcsoportra jellemző, készpénznek veszik a dolgot, és ennek megfelelően szidják Sztojka mellett az összes romát.
„Vigyoroghattok is faxfejek... csodálatosak vagytok, már bocs de én többet nem fogom vissza magam ha a buszon baszakodnak a cigányok... Ha kell kést ragadok, nevezhetnek rasszistának is... én akkor sem akarok egy ilyen Magyarországon élni, ez már nem Magyarország” – ilyen és ehhez hasonló hozzászólásokkal találkozhatunk.
Visszatérő téma még az a pletyka is, ami szerint a vasárnapi történtekben fejsérülést szerzett Sesum apja a magánhadseregével Magyarországra tervez jönni, hogy megbosszulja a fiát. Tanácsokat kapnak a feltételezett elkövetők, hogy merre, hogyan érdemes elmenekülniük, illetve néhányan azt vizionálják, hogy milyen válogatott kínzásokat kell majd kiállniuk a gyilkossággal gyanúsított férfiaknak.
Akik mondják
A wiw mellett persze számos másik hagyományos fórumon is megjelentek a feltételezett elkövetőkkel foglalkozó topikok.
A dolog érdekessége, hogy a wiwes megjelenéssel, a jellemzően anonim réteg arcot, nevet és wiwes profilt kapott. Ez újdonság a különféle szélsőséges csoportok retorikájában. A mostanában gyakori utcai zavargások kapcsán ugyan van egy-két név a felszínen, de alapvetően egy névtelen masszaszerű tömegről van szó.
A szélsőséges megmozdulásokat általában a névtelenség és a tömeg nyújtotta biztonság jellemzi. És nem csak nálunk. A 2005-ös francia zavargások – amikor napról napra egyre több autót gyújtottak fel, először Párizsban, majd az ország több városában azt követően, hogy egy rendőri intézkedés közben meghalt egy arab fiú – egyik fő motívuma az anonimitás volt. Nem volt olyan fő megszólaló, aki a tévében vállalta volna az arcát, nem definiálta magát a lázongó tömeg, igyekeztek csak közösségben létezni. Az akkori zavargások anonimitása nemcsak a közvetítésekben, hanem az interneten is megmutatkozott, nicknevek mögül, különféle blogokban szerveződtek az esték, tárgyalták meg a napi sikereket, kudarcokat.
Az anonimitás és a különféle internetes megnyilvánulások általában együtt járnak, ezért is szokatlan, hogy a vasárnapi késelés után mennyien vállalják arcukkal a felháborodásukat. Még akkor is, ha a wiw zárt közösség, több millió felhasználója van, majdnem annyi, mint amennyi internetező van Magyarországon.
Közben a nálunk egyelőre kevésbé elterjedt Facebook közösségi oldalon a másik oldal szerveződik. „Szerintem nincs olyan, hogy cigánybűnözés” névvel indult egy egyelőre kevés tagot számláló csoport, ahol szintén minden adatukkal vállalják magukat a tagok.
A rendőrség meglepően eredményesnek tűnik a meggyilkolt kézilabdázó ügyében, de érdemes fejben tartani, hogy a móri bankrablás után is találtak gyorsan gyanúsítottakat, sőt ítélet is született, mire egészen másik emberek lettek a feltételezett elkövetők.