Trendriport - A magyar fiatalok lelépnének az országból

2009.06.18. 13:45
A magyar fiatalok kétharmada vállalna munkát külföldön, elsősorban a jobb fizetések miatt. A 18-25 év közötti magyarok 85 százaléka szerint itthon reménytelen a helyzet, míg külföldön stresszmentesebb életet élhetnek, a munkaadójuk megbecsüli a munkájukat. A Fanta Trendriportban a fiatalokat ezúttal a külföldi tanulásról és munkavállalásról kérdezték.

A Fanta idén ötödször készítette el Trendriportját, melyben a 25 éven aluliakat ezúttal a külföldön tanulásról, a külföldre költözésről és a nyaralási szokásairól kérdezték. Mi ezúttal a fiatalok az idegen országokban való tanulásról és a külföldre költözésről alkotott nézeteit részletezzük.

Válaszadók és szövegmagyarázat

A Fanta Trendriport alapjául szolgáló kutatásban párhuzamosan két módszert alkalmaztak. Az NRC NetPanel (www.netpanel.hu) rendszerében egy online kérdőívben a 18-25 év közötti korosztályból 450 fiatalt kérdeztek meg. Ez a 450 fő nem, kor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében reprezentatív a hasonló korú magyar fiatalokra. Ezen kívül fókuszcsoportos beszélgetéseket tartottak Budapesten, melynek résztvevői 16-29 éves (férfiak és nők vegyesen) voltak, akik diákként vagy munkavállalóként már töltöttek hosszabb időt külföldön (min. 2 hónap).

A fiatalok nagy része (85%) egyet ért abban, hazánkban egyre kilátástalanabb a helyzet, Magyarország és a külföld összehasonlításakor pozitív tulajdonságot szinte nem is említettek hazánkról a megkérdezettek. A 18-25 év közötti magyarok kétharmada elképzelhetőnek tartja, hogy huzamosabb ideig külföldön vállaljon munkát. A fiatalok azonban nem a tapasztalatszerzés, hanem elsősorban a jobb fizetések miatt váltanának. A kutatásból összességében az derül ki, ez a generáció bármikor képes lenne elhagyni az országot, ha az érdeke úgy kívánná.

Külföldi tanulmányokkal szereznének tudást

A versenyképes tudáshoz majdhogynem elengedhetetlen, hogy valaki egy idegen országbeli felsőoktatási intézményben is tanuljon. A megkérdezettek 6 százaléka már tanult hosszabb ideig külföldön, többnyire ösztöndíjjal. Érdekes kiemelni, a válaszadók 26 százaléka nem csak nem tanult, még nem is járt külföldön.

A fiatalok 74 százaléka szerint a külföldi tanulás a szakterület megismeréséről szól, 64 % pedig az adott ország nyelvének megismerését tartja fontosabbnak. Szintén lényeges számukra a kultúra megismerése, és az is, hogy kipróbálhassák, hogyan boldogulnak egyedül egy idegen országban.

Fontos, de nem jön össze mindenkinek

Annak ellenére, hogy a fiatalok háromnegyede szerint a külföldi tanulmányok fontosak, csupán minden negyedik megkérdezett tartja elképzelhetőnek, hogy ez össze is jön. Míg a 18-21 év között a legmagasabb a hajlandóság (31-44% az egyes korcsoportokban), a 25 éveseknek csupán a 15 százaléka tartja elképzelhetőnek, hogy külföldön folytassa tanulmányait – ez összefügg a munkavállalással is. A válaszadók közül – nem meglepő módon – az egyetemisták és a főiskolások mennének leginkább idegen országba, majdnem minden második diák (48%) megfontolná a külföldi tanulást.

Külföldön dolgozni a pénz miatt jó

A fiatalok kétharmada szívesen dolgozna külföldön. a munkavállalás elsődleges szempontjai a pénz és a jobb munkakörülmények. A válaszadók 93 százaléka jelölte meg a magasabb fizetést motivációként, a jobb munkakörülmények a fiatalok kétharmadának számítanak, és a megkérdezettek 43 százaléka szerint itthon nem becsülik meg eléggé a munkáját.

A maradék egyharmad – vagyis azok, akik nem tartják elképzelhetőnek a külföldön munkavállalást – két ok miatt maradna hazánkban. 60 százalékuk nem hagyná itt a családját, míg közel 40 százalékuk a barátaitól sem tudna elszakadni. Persze felmerült a nyelvtudás és a megfelelő szakismeretek hiánya is.

Nagy-Britannia a legkedveltebb célpont

A végleges külföldre költözésre az összefoglalóban csupán egyetlen kérdés tért ki, így nem lehet messzemenő következtetést levonni. Mindenesetre a megkérdezett magyar fiatalok 45 százaléka kiköltözne, 37 százalék visszatérne, 18 százalékuk pedig nem tudja eldönteni.

A külföldi munkára igennel válaszoló fiatalok legszívesebben Nagy-Britanniába mennének (29%), a második helyen Németország (23%), a harmadik helyen az Egyesült Államok (19%) végzett. Szintén sokan vállalnának munkát Ausztriában (15%) és Olaszországban (14%) is. A kutatók szerint a célországok is az anyagi javak megszerzésének fontosságára utalnak. Hiszen ezekben az országokban – talán Olaszországot kivéve – az a közös, hogy a gondtalanabb, stresszmentes életet jelentik számunkra.

Egyre kilátástalanabb a helyzet hazánkban

A hazai helyzettel a mai fiatalok nagy része teljesen elégedetlen. Ezt az bizonyítja a legjobban, hogy a válaszadók 85 százaléka inkább vagy teljes mértékben egyetértett azzal az állítással: „manapság Magyarországon egyre kilátástalanabb a fiatalok helyzete, ezért egyre többen mennek külföldre". Míg a fiatalok 37 százaléka teljes mértékben egyetértett azzal, „külföldön sokkal több lehetősége van az embernek a boldogulásra". A kérdőíves kutatás kiegészítéseként fókuszcsoportos kutatást végeztek, hogy többet megtudjanak arról, mi áll a jelenség a hátterében. A fókuszcsoportos lekérdezés nem jelent reprezentatív eredményt, vagyis nem általánosítható a generáció teljességére.

Bátorság és a másik ember tisztelete

A fókuszcsoportos kutatás során arra a kérdésre, milyen tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valaki nekivágjon az ismeretlennek, a legfontosabb a válaszadók szerint a kíváncsiság, a bátorság, a nyitottság, a rugalmasság. Valamint a fiatalok szerint fontos a másik ember és a kultúra tisztelete, ami lehetővé teszi az ismerkedést és a beilleszkedést. A külföldi út élményei két részre oszthatók. Egyrészt a fiatalok szerint komolyan fejlődött a személyiségük az önállóság miatt. A beilleszkedés, mint feladat is az önbizalom növekedésével jár. Másrészt azok, akik külföldön éltek hosszabb ideig, kifejezetten pozitív élményként élték meg egy másik kultúra, életmód megismerését. Érdekes módon sok esetben a pénz – ami az elsődleges motiváció volt – mellett a más kultúra megtapasztalása végül fontosabb tapasztalatként csapódott le.

Szabálykövetés, összetartás

A megkérdezettek hajlamosak azt hinni, hogy Magyarországon kívül minden sokkal jobb. Például külföldön nyugodtabb az élettempó, kevesebb a stressz, a szabálykövetés, és a szabályok tisztelete is jellemző. Kiemelték például a KRESZ betartását, valamint azt is, hogy az együttélés nagy toleranciával párosul, amit egyébként Magyarországon nagyon hiányolnak. Szintén idekapcsolódik az összetartás, és az összefogás megtapasztalása is, ami szerintük szintén hiánycikk hazánkban.

Külföldre kevesebb térfigyelő kéne

Amikor a kutatók Magyarország és a külföld összehasonlításakor a hazájukra pozitív vonásokra kérdeztek rá, csak hosszas unszolás után sikerült a fiataloknak néhány közhelyet összeszedni. Előkerült a magas szintű oktatás, illetve a magyar kreativitás. Mindössze két dolog lóg ki a sorból. Szerintük az egyéniséget jobban értékelik külföldön, mint itthon. A másik az állampolgárok megfigyelése, a térfigyelő kamerák, a reptéri ellenőrzések, ugyanis a megkérdezettek szerint ez sok országban már zavaró mértéket öltött. Mindenesetre egy biztos, nem tudtak a fiatalok olyan dolgot említeni, amit szívesen exportálnának Magyarországról.