Mialatt Székely Viola rábeszélte a Britain's Top Model című modell-valóságshow gyártóit, hogy magyar tinédzserként ő is indulhasson az eredetileg csak brit wannabe modellek számára meghirdetett versenyen – és az ötödik helyen végzett - addig a magyar piac majdhogynem telítődött azokkal a tízen-huszonéves lányokkal, akik hobbiból modellkednek.
Nincsenek olyan ambícióik, hogy betörjenek a nemzetközi divatszakmába, és időszakos modell és hostessmunkáik kedvéért nem szívesen adnák fel civil munkahelyüket, vagy épp az egyetemen nem halasztanának világkampányok reményében.
Az utazás lehetősége vonzza őket
Oleg Borisuk ukrán származású divatfotós magyar modellekkel készült sorozatának a megnyitóján jártunk a Vam Designban, és amikor elkezdtünk beszélgetni a képeken szereplő modellekkel, négyből háromról kiderült, a modellkedést csak hobbinak választották. Részben azért, mert 23-25 évesen más idősnek érzik magukat ahhoz, hogy komolyabb felkérést kapjanak, részben pedig azért, mert az utazás lehetőségein kívül valójában nem annyira érdekli őket a nemzetközi divatszakma. Úgy gondolják, idehaza önmagában a modellkedésből – és a műfaját tekintve nem hasonló, mégis azzal egy lapon említett hostesskedésből - nem lehet megélni. Mint elmondták, azok a cégek, amelyek modellmunkát kínálnak idehaza, bőven megelégszenek azzal, ha a pályán számon tartott lányok nem hivatásszerűen foglalkoznak a modellkedéssel.
Őszintén szólva nem tudom, mit várjak
Első megkérdezettünk éppen egyike azoknak, a kiállításmegnyitón megjelent modelleknek, akik hivatásos modellek szeretnének lenni. Nyilatkozónk azonban még nem tudja, mit remélhet ettől a szakmától.„Most, hogy nyári szünet van és felszabadultam, úgy döntöttem, a modellügynökségem segítségével megpróbálom a modellkedést Párizsban. Egy hónapra megyek ki, fel vagyok rá készülve, hogy egész nap castingokra fogok járni"- mondta a 16 éves Szepesi Melinda, aki a közelmúltban a Royal Models modellversenyének győzteseként az ügynökségtől szerződést kapott.
Arról hiába kérdeztük, mit remél attól az egy hónaptól, és milyen félelmei vannak a castingokkal teli nyári szünetével kapcsolatban. „Őszintén szólva azt sem tudom, mit várjak, annyit biztosan tudom, hogy minden napom nagyon hosszú lesz, és az ügynökségem annyit mondott útravalóul, hogy próbáljam meg mindenütt a legjobb formámat adni."
Nem is kérdés, hogy maradnék-e Párizsban
A wannabe modell számára valamennyire fontos a tanulás is, de ha egy nemzetközi kampány számára felfedeznék, szívesen halasztaná a tanulmányait. „Nem is kérdés, hogy kint maradnék, ha adódna valami lehetőségem. Két évem van még az érettségiig, nem gondolkoztam el azon, hogy majd utána mit fogok csinálni, hol fogok továbbtanulni. Most a modellkedés érdekel a legjobban."
Szepesi Melindát arról is kérdeztük, miért éppen a modellszakma kezdte el érdekelni, és hogy szerinte mitől sikeres a világ legjobban kereső modellje, Gisele Bündchen, valamint a Gucci reklámarcaként a neves modellek között számon tartott Mihalik Enikő. „Gisele a kedvencem, egyfajta példakép a számomra. Karakteres arca van, és egyszerűen minden fotó jól sikerül, amelyiken csak szerepel. Mihalik Enikő pedig szerintem azért olyan sikeres, mert szép az arca, és a testalkata is megfelelő erre a pályára." Ennyivel nem értük be, és a wannabe modellt arról is kérdeztük, szerinte milyen személyiség és munkamorál kell a sikerhez. „Nem dolgoztam még, de készen állok rá. Nem tudom, milyen személyiség kell a sikerhez, majd biztosan megtapasztalom."
A 38-as lábamra 42-es magassarkút adtak
Kurmann Katalint a Velvet arca szépségversenyünk válogatásán ismertük meg, aki nem megrögzött szépségversenyző, és a modellkedéshez sem fűzött vérmesebb reményeket. Mint elmondta, elsősorban az adminisztrációs munkája fontos a számára, és csak amellett vállal divatbemutatókat és fotózásokat.
„A munkahelyemről elengedtek egy hónap fizetés nélküli szabadságra, hogy Görögországban dolgozhassak. Ebben az időszakban tanultam meg a kifutón járni, azelőtt nem tudtam. Szó szerint járni tanultam meg, mert előfordult, hogy a 38-as lábamra 42-es magassarkú szandált adtak, és nagy büszkeségem, hogy nem estem orra. Emlékezetes időszak volt a számomra"- mondta a hobbimodell hozzátéve, ehhez a szakmához már nem fűz túl sok reményt, a maga 25 évével túlkorosnak tartja magát.
Kurmann Katalinról egyébként sajátos beállítású képet láttunk a kiállításon, amelyik repülés közben ábrázolja, ennek készítését is szóba hoztuk tehát. „A repülésemnek az a trükkje, hogy két részletben készült a kép. A felső része úgy készült, hogy álltam, az alsó pedig úgy, hogy egy asztalon feküdtem, és a lábam a levegőben lógott. Ebből a kettőből montírozta össze Oleg. Azért tartom művészetnek, amit csinál, mert a saját grafikáit szokta használni a képek hátteréül, így ezek képzőművészeti alkotások"- vélte a modell.
14 évesen még nem voltam elég érett
A 23 éves Lukács Viola sem tartozik a legfiatalabb modellgenerációba - saját elmondása szerint legalábbis-, úgy gondolja, túl későn kezdte a szakmát, ezért nem futott be nagy karriert. „18 éves voltam, amikor kezdtem, nem pedig 14, mint az ideális lett volna egy kezdő modell számára, ha komoly nemzetközi karriert szeretne. Az, hogy egy 14 éves lány személyisége még nincs kész erre a pályára, nálam volt csak szempont, én éppen azért vártam négy évet, mert nem tartottam magamat érettnek a modellkedésre"- mondta.
„A modellpályának azt köszönhetem, hogy világot láttam. Dolgoztam Milánóban, Párizsban, Bangkokban - az is egy modellpiac, habár nem erős. A thaiföldi út azt a szerepet töltötte be az életemben, hogy nyaralás után jó volt még egy kicsit ráhúzni a szünidőre. Volt modellmunkám, de nem voltak világkampányaim, semmi különösebben jelentős megkereséssel nem büszkélkedhetek. Gondolom, ha több időt fektettem volna be, akkor több eredmény lett volna. De nekem a civil életem fontosabb. Normális irodai munkám van, és mellette az idegenforgalmat és a vendéglátóipart tanulom. Ha lediplomázom, újabb diplomát szeretnék szerezni."
Amikor elnevettem magam, szóltak, hogy komoly legyek
A magyarországi modellversenyek nem ugyanazt jelentik, mint a szépségversenyek, de annyiban mégis van közül egymáshoz, hogy az utóbbi években a modellversenyek száma is megsokszorozódott, és nem feltétlenül mindnél törekednek a legjobb színvonalra. A Velvet arca szépségverseny döntőjéből ismert Parti Regina szintén hobbimodell, elsősorban pedig idegenforgalmi asszisztens.
A modellpályája az úgynevezett Legyél az év modellje! versenyen indult el. „Úgy az öcsém mind én a harmadik helyezést értük el a versenyen. Utána Oleg Borisuk készítette el a portfoliómat, ami jól sikerült, egészen más stílusú képek lettek, mint amit más profi fotósok készítettek rólam. Ő a favoritom, ha megkeres, igent mondok. Ehhez a kiállításhoz egyébként a Millenáris játszóterén fotóztunk, az öcsém halottat alakít. Amikor elnevettem magam, szóltak, hogy próbáljak meg komoly arcot vágni. Ehhez a valóságtól távol álló stílushoz ugyanis komoly arc szükséges"- magyarázta Parti Regina, aki a májusban véget ért Velvet Arca verseny után sem vetette bele magát a modellkarrierbe, a döntő előtti felkészítőtábor végén folytatta a munkáját Visegrádon, egy szállodában. „Szeretem a munkámat, azon a területen szeretnék sokat fejlődni"- mondta.
Magyarországon nincsenek Claudia Schifferek
A Velvet arca, Köböl Anita nem szerepelt ugyan a kiállítás képein, de miután aktív modell és hostess, a hazai hobbimodellek munkájának sajátosságairól be tudott számolni. „A piac telített, a lányok körülbelül 4-5 évente rotálódnak. Ezt az időszakot érdemes arra kihasználni, hogy koncentráljunk a felkérésekre, és tegyünk félre az ekkor megkeresett pénzünkből. Egy ideig ugyanis a modell és hostessmunkákból meg lehet élni. Ha van olyan lány, akinek a pályája elején sikerül a kiugrás, akár 10-15 évet is eltölthet a modellszakmában, de ez inkább a nemzetközi divatszakmában lehetséges. Magyarországon nem fordult még elő Claudia Schiffer-féle karrier"- mondta a Velvet arca, aki egyébként 12 éves korában kezdett modellkedni, de sosem gondolt arra, hogy ez legyen a hivatása.
„18 éves koromban volt egy autóbalesetem, ami után megfogadtam a szüleimnek, hogy diplomás leszek. Ezt éppen a napokban sikerült megvalósítanom, miután négyesre államvizsgáztam, és édesapám születésnapján ezt is ünnepeltük." Köböl Anita tehát a tanulás mellett vállalt csak modellmunkákat, és egy alkalommal próbálta meg a külföldi lehetőségeket. „Néhány éve iskolaszünetben Isztambulban töltöttem el egy hónapot. A nyár nem számít csúcsidőszaknak a divatszakmában, mert akkorra már általában lefotózták a következő téli kollekciókból összeállított katalógusokat is. Szerencsém volt, mert a karakteremet kedvelték kint – a törökök amúgy is szeretik a magyar lányokat – és három fotózásom is volt." Köböl Anita a tanulás mellett Talmácsi Gábor motoros világbajnok sajtósaként is dolgozott, és elmondta, a hobbimodellkedésnél fontosabbak számára a hostessmunkái. „A hostesskedésben nagyobb sikereim vannak, mert ott az emberi tényezők, a személyiség inkább számít, és én is jobban szeretem, ha kommunikálhatok az emberekkel."
Oleg Borisuk
Az Oleg Borisuk divatfotósról írt ismertetőszöveg alapján az ukrán fotós a fizikai valóságot a képzeletbeli terekkel kapcsolja össze fotóin. Új valóságot hoz létre, divatfotói a mesebeli hátterekkel együtt egyfajta álomvilágot ábrázolnak. A fotós eredetileg divattervezőnek készült, hirtelen ötlettől vezérelve gondolta meg magát, amikor az egyetemi jelentkezési lapját kitöltötte, és végül a divatfotózást jelölte meg, mint választott szakirányt. „ Nagyon kemények voltak az egyetemi évek. Képzeljék el azt a szovjet légkört, ahol a fotográfia-professzorok, akik sosem voltak kitéve a nyugati kozmopolita világnak, harmincunkat úgy tanítottak, mintha még mindig a kommunista időket élnénk, számítógépek nélkül, megfelelő világítás vagy felszerelés nélkül. Az instrukciókról úgy éreztük, mintha fojtogatnának, mintha ki akartak volna gyomlálni belőlünk az egyéniségünket”- emlékezett vissza az eseményről szóló sajtóanyagban idézett divatfotós, aki a fotóiról így beszélt. „Ez majdnem olyan, mint egy kicsinyke hazugság: fogom a valóságot és egy másik szögből közelítem meg: más színt vagy megvilágítást adok neki, a tárgyakat szokatlan módon párosítom így felfokozott realitássá teszem, egy sokkoló valósággá.”