horoszkóp

A jó vendég nem fogdossa a pincérnő fenekét

2009.07.23. 10:59
A legrosszabb hazai vendéglős szokások után összegyűjtöttük az irritáló vendég kritériumait, és kiderült, hogy ha jó fej akar lenni, jobb, ha köszön a pincérnek, nem rendezi át az éttermet, nem szór bogarat a krumplipürébe és nem molesztálja a személyzetet. Ha pedig hajszálat talál a levesben, hisztizés előtt ellenőrizze. Lehet, hogy az öné.

"Az éttermek többségében van annyi bunkó vendég, mint bunkó pincér" - állítja Etna, a fórumlakó. A kijelentés statisztikai létjogosultságával vitatkozni nehéz, és mivel korábbi cikkünkben már kiveséztük, hogy mi a legirritálóbb egy étteremben, itt az idő, hogy összegyűjtsük, mitől kibírhatatlan a kedves vendég. A feladatban olvasóink, fórumok, egy remek blog és egy hazai vendéglátós is segített.

Tudja maga, ki vagyok én?

Forrásaink összegzése alapján a legidegesítőbb az öntudatos vendég, akiből hiányzik az empátia, és úgy érzi, bármit megtehet. Ebbe a kategóriába tartoznak, akik nem köszönnek, az ajtón belépve észre sem veszik az eléjük siető pincért, akik nem ismerik azt a szót, hogy kérem és köszönöm, és akik játszótérnek használják az éttermet. "Van asztalunk 12-15 főre, és van pár asztalunk két szemelyre is" – meséli olvasónk, Sæll. – Bejön egy nagy csalad és persze nem a nagyobb asztalhoz ülnek le, hanem önállósítják magukat, és elkezdik átrendezni a kétszemélyes asztalokat, pedig több pár is vár, hogy leülhessen. Nekem ilyenkor át kell rendeznem a nagyasztalt kétszemélyesekké, termeszetesen mindezt úgy, hogy dübörög az a´la carte, és annyit loholok, hogy folyik rólam a víz."

Ahogy a Waiter Rant bloggere látta

Telefoncsörgés.
- Itt a Bisztró. Miben segíthetek?
- Milyen konyhát visznek? - kérdezi egy női hang.
- Olaszt, hölgyem.
- És mi a ma esti szusi specialitás?
Pillanatnyi csönd.
- Nálunk nincs sushi, hölgyem.
- Miért nincs?
- Mert ez nem japán étterem?!
Újabb szünet.
- Tonhaluk van?
- Van.
- Nem csinálnának belőle sushi?

Hasonlóan irritáló, ha telt ház idején új ételeket kreál a vendég, vagy feleslegesen kritizál. Dead parrot tíz éve dolgozik a vendéglátóiparban, és bár a Velvetnek írt levelében lefektette, hogy "rossz vendég márpedig nincsen, legfeljebb nehezen kezelhető", azért akad olyan, ami őt is bosszantja. Például "amikor a kedves vendég azt állítja, hogy az éttermemben fogyasztott somlói ipari vanília pudinggal leöntött dejós, száraz piskóta volt, növényi tejszínhabbal, holott én tudom, hogy jó minőségű, házi krémből, diós piskótából készült valódi tejszínből vert habbal csináltuk, ráadásul frissen. Olyankor nehéz igazságot tenni."

felsz450


A fullasztó ego persze a pökhendiséggel és a vélt pozíció fitogtatásával párosítva a legrosszabb. A "tudja, ki vagyok én?, tudja, kinek dolgozom?" kezdetű kínos monológokon túl a kedves vendég gyakran érvel azzal is, hogy a tulaj jó barátja. Mintha a felszolgáló nem tudná, hogy ki a vip. Dead parrot sem kedveli különösebben ezt a típust. "Nagy kedvencem a kedvezményt kunyeráló vendég, akik a "mi évek óta ide járunk" felkiáltással próbálkoznak valamilyen előnyhöz jutni. Ilyenkor, mivel igen sok időt töltök az üzletben, igyekszem felidézni, hogy láttam-e már valaha őket. A legritkább esetben szokott sikerülni, ugyanis az igazi törzsvendégeknek magam szoktam felajánlani a kedvezményt."

Aztán ott vannak a bunkóság olyan formái, amikor a kedves vendég szombat este a legjobb asztalt követeli, pedig nincs foglalása, késik, de nem szól, vagy egyszerűen el sem megy, mert öt másik helyen is foglaltatott asztalt, és mást választott. A pincérnők verbális vagy fizikai molesztálásáról már ne is beszéljünk, amelyeket szintén megemlítettek a levelükben élménybeszámoló vendéglátósok.

Ha allergiát szimulál, előbb csekkolja a kosztot!

Ahogy a Waiter Rant bloggere látta

- Még egyszer, mi volt az a bélszínes ételük? - kérdezte az ideges madárszerű asszony a tizenkettes asztalnál.
- Bélszín zöldbormártással, asszonyom.
- Kérhetem a bélszínt mártás nélkül?
- Természetesen.
- Mennyibe is kerül a bélszín?
- Négyezerötszáz forintba.
- Ha szósz nélkül kérem olcsóbb?

Külön kategóriát alkotnak azok a vendégek, akik az ingyen kosztra hajtanak. Egy budai vendéglátós szerint ez gyakoribb, mint sejtenénk. "Egyszer egy idősebb pasas jött be hozzánk egy huszonéves fiúval. Miután megkapták a főételt, szólt a pincér, hogy menjek az asztalhoz, mert problémás a vendég. Kiderült, hogy a férfi szerint nem fogast, hanem tengeri halat kapott. Elnézést kértem, bár megemlítettem, hogy ez lehetetlen, hiszen az édesvízi halakon kívül kizárólag lazacot tartunk. A férfi morgolódott, majd pár perccel később közölte, hogy társának felszolgált hús pedig nem bélszín. Mivel hátszínt nem tartunk, ez sem volt valószínű, így megkérdeztem a fickótól, hogy egyáltalán szándékozik-e fizetni. Mert ha ez erről szól a balhé, inkább legyen a ház vendége, de ne rabolja az időmet. Mikor az asztal végzett, persze fizetés nélkül indultak a kijárathoz, én meg utánuk szóltam, hogy milyen sört ittak. Dréhert, válaszolta a férfi. Na, mondom, akkor legalább ez egyezett a számlával, szóval akár ki is fizetheti. Megtette."

Persze, ha valaki nem akar fizetni az számos egyéb trükköt is bevethet. Van, aki alkudozni kezd az árakon, bogarat, vagy vakolatot szór a szinte már üres tányérba, hogy panaszkodhasson, vagy egyszerűen hajszálat használ. Arra mondjuk egyébként is nagyon háklis tud lenni a kedves vendég. Egy hazai séf egyszer minden munkatársával egyetemben felvonult az étterem közepén, hogy az őrjöngő vendég leellenőrizhesse kié az a hosszú szőke hajszál, amit a szószából halászott ki. Pechjére egyedül ő maga volt szőke.

Ez a sztori persze extrém, gyakoribb, hogy miután a vendég békésen megeszi az ételét közli, hogy nem ízlett, esetleg túl drágának találja. De van olyan is, aki a drámaszakkörben szerzett tapasztalatát kamatoztatja. "Volt olyan vendégem - írja az amerikai blogger -, aki nekiállt balhézni a főétel alatt, hogy ő rosszul lesz a fokhagymától, és vigyem el előle a tányért. Az ég szerelmére, olasz étterem vagyunk: minden tele van fokhagymával. Kivéve talán a tiramisut. Odahívtam a főnököt. Amikor ő udvariasan közölte, hogy a kisasszony utolsó fűszálig elfogyasztott salátájában is volt fokhagyma, a nő látványosan allergiás rohamot kapott." Szeretnénk látni, milyen az.

Sose adjon drogot borravalónak!

Akadnak olyan vendégek is, akik nem zsigerből bunkók, és valószínűleg nem is akarnak rosszat, egyszerűen nem gondolnak bele, hogy mennyi plusz munkát okoznak a személyzetnek. "Nagyon sokat pincérkedtem, és egyetlen dolog, amit tiszta szívből gyűlöltem, ha a vendég mártír kifejezéssel az arcán közölte, hogy nem tudja mit válasszon és felszólított, hogy válasszak helyette" -meséli kolléganőnk - "Amit ajánlasz, vagy választasz neki, az persze nem jó, panaszkodni pedig már lesz energiája."

felsz451

Megint más típusú kellemetlenség, mikor a vendégek megtörik a munka ritmusát azzal, hogy nem egyszerre rendelik meg az elő- és főételt, órákig szopogatják az ásványvizüket, miközben mások várakoznak az asztalra. Aztán érdemes előre szólni, hogy ha külön fizet az asztaltársaság, elsőre (de legalább másodikra) megjegyezni a napi ajánlatot, és borravalóként nem gyorséttermi kupont, papírrepülőt, vallási képet, afgán aprót vagy drogokat adni.

Mi legyen a bunkó vendég sorsa?

Azt már tudjuk, hogy mitől őrül meg a vendéglős, de vajon mit lehet tenni az irritáló vendéggel? Cukorbogar, a fórumlakó markáns véleményt fogalmazott meg. "Pincérügyben az a véleményem, hogy nagyon sajnálatos, ha a vendég bunkó, viszont a pincér nem LEHET az, mert az a dolga, hogy kiszolgáljon. Nem jópofizni, haverkodni, beszólni és kritizálni a vendéget. Ha a vendég azt mondja, hogy egy kóserszilva lesz, arra az a válasz, hogy azonnal hozom, esetleg hozhatok még valamit?. És kész."

Cukorbogar mázlista és tökéletesen teljesít. Bizonyára nem befolyásolja a munkáját egy eltűnt cica, egy sértődött partner vagy a haldokló nagynéni. Gyrk szerint azonban "egy pincérnek is lehet rossz napja, sőt több is." Etna pedig még empatikusabban látja a vendéglátóssorsot. "Tételezzük fel, hogy kiteszed a lelked, és egy vendég vagy vendégcsoport semmibe vesz, megaláz. Az ilyesmi megkeményíti az embereket." Ön mit gondol, mit tehet a vendéglős a bunkó vendéggel?