Az Edda rajongók, úgy tűnik, szívesen vennének éves lottót, ha lenne, hiszen az ízlésük, világnézetük nem változik, amit megszerettek, abban hisznek és amellett kitartanak, amíg világ a világ. A Coke Clubbon öt olyan feketeöves rajongóval találkoztunk, akiknek az agárdi Edda tábor annak idején, minőségi kikapcsolódást jelentett, és focizási lehetőséget.
A kilencvenes években ismertünk olyan fiatalokat, akik szomorúságukban EDDA-dalok szövegét írták le és terápiás céllal olvasták fel egymásnak, és attól jobb kedvük lett. Egyedül talán a "Láthatatlan, lapos sumákok, Istenem, de sokan vagytok rosszak" szöveg nem volt alkalmas a pozitív gondolkodás ösztönzésére. Ez az emlék azonban segített abban, hogy rögtön tudjuk, miről szeretnénk kérdezni a rajongókat.
Álmodtam egy világot
Szidát és Zsoltot nem volt nehéz kiszúrni a Coke Club - MTV Icon Eddás koncertjén, komoly borvirágos arcukkal, és outfittjükkel kilógtak a sorból. Alapvetően arra kerestük a választ, melyik az az Edda sor, vagy versszak, amelyik megragadt a rajongókban a hosszú évek alatt. Bennünk a Nem akarok félni, nem kell keselyű, nem kell, nem kell, nem kell, nem kell fantomkép! maradt meg, talán azért is mert a legértelmetlenebb sorok egyike a mester tollából.
Szidának nem volt sortapadása, az Edda Művek egészét éltette. „Az első ami eszünkbe jut az az Álmodtam egy világot.” Barátja pedig így érvelt, hogy kikerülje a válaszadás: „az a baj, hogy csak Edda számok vannak a fejemben, egyet nem tudok kiválasztani.” A srácok azt is elmondták, voltak már Edda táborban, és közösen is fogyasztottak alkoholt a zenészekkel. „Beszélgetni nem nagyon beszélgettünk, csak hallgattuk, amit mondtak. Az istenek előtt letérdeltünk” – emlékeztek vissza.
Lelkünkből
Lászlónak a Lelkükből című dal a kedvence, mert a gitáros Kun Péter halálakor pont Agárdon tartózkodott. „Koncert után történt a motorosbaleset, utoljára még láthattuk fellépni őt. A koncert szuper volt, csak az volt a baj, hogy a másnapi konci elmarad. De megható volt, mert mindenki szerette Kun Petit, Magyarország legjobb gitárosa volt, sajnos.” László azóta rajongója az Eddának, amikor 1980-ban meghallotta a Minden sarkon álltam már-t. „Kinyílt előttem az Edda univerzum. Minden dalukat szeretem, maximálisan.”
Egy szép számot, és küldöm mindenkinek, aki szereti
Gyurka nem válogatós, minden számot egyformán szeret, de azt azért érzi, vannak köztük "gyengébb" pályaművek is. 1991 óta rajong, nagyjából akkor töltötte be a tizenegyedik életévét. „A szomszédom nagy Eddás volt, velük kezdtem járni koncertre, azóta nem tudok leszokni róla.” Gyurka barátnője megértő lány, még fülbevalót is csináltatott neki, amin az EDDA szó szerepel. „Régen árultak ilyet, de sajnos már lehetett ilyet kapni.” Az Edda táborról neki is vannak élményei, elsőként a focizást emelte ki, illetve hogy milyen csudás volt a hangulat. „Együtt is fürödtünk. Mindig eldöntőm, ha találkozunk a zenekarral, kérdezni fogok tőlük valamit, de amikor odamegyek Attilához, vagy bármelyikhez, azonnal elfelejtem” – emelte ki a történet szempontjából igen fontos momentumot.
Barát
Viktorból nem ömlöttek a szavak, azt sem értette, miért csak egy sorra vagyunk kíváncsiak, mert ő amúgy csak dalokban tud gondolkodni. Amikor megelégedtünk a dallal, közölte, hogy nincs túl jó énekhangja, inkább elszavalná, vagyis inkább összefoglalná miről szól az a nóta, amit nagyon szeret. "Az Edda Öttől a Barát. Ami az őszinte barátságról szól." Helyett mi választottuk ki egy nekünk tetsző gondolatot ebből a számból. „Európából valók vagyunk, magyaráztam neked, Levegőbe kapaszkodó artistacsoport. Szerettelek ember nagyon, de te nem értettél, Kereshetünk külön-külön új kapaszkodót.”
Elhagyom a várost
Jánosnak is gondot okozott kiválasztani a kedvenc számát, ezért rögtön kettőt is mondott. „Nagyon sok kedvenc dalom van, a Gyere őrült-et és az Elhagyom a várost is nagyon szeretem.” János baseball sapkája és a edda-works.com-os pólója miatt került be az összeállításunkba, az este tízkor viselt most napszemüveget nem is emelnénk ki.