Csütörtökön, február 25-én tartják az International Skip School Dayt, vagyis az iskolai lógás világnapját, és a Facebookon meghirdetett eseményre eddig nagyjából 1,2 millió diák mondta azt a világ legkülönfélébb pontjairól, hogy mindenképpen részt vesz rajta, további nyolcszázezer meg talán csatlakozik a lógósokhoz.
Az eseménytől azt várják a szervezők, hogy hagyományteremtő tud lenni, és néhány év múlva lesz egy újabb ünnepnap a világon, mégpedig azé a napé, amikor a diákok lóghatnak az iskolából. Kérdés, hogy a hivatalos lógásnap mennyiben felel meg az iskolakerülés filozófiájának, de ha a graffitiseknek jó a legálfal, akkor talán a lógósoknak is megfelelne a hivatalos szünnap.
Ha az ember sikeresen szeretne lógni az iskolából, érdemes megtervezni a nagy hadműveletet, tisztában lenni a lehetséges veszélyekkel, mert kevés rosszabb van annál, mint az iskola börtönéből kiszabadulva rettegésben tölteni a szabadságot.
Előkészületek
Az Uncyclopedia hosszú szócikkben emlékezik meg az iskolai lógásról, többek között arról is, hogy milyen dumákkal érdemes odaállni a szabadságtól elválasztó börtönőrök serege, najó, az általában megértő tanáraink elé.
A Wikipedia paródiája nem taglalja, de a lógásnak a legszofisztikáltabb módja, ha az iskolát kerülő illető egész egyszerűen nem megy be az iskolába. Szigorú rendszerekben ilyenkor előfordulhat, hogy a tanárok a nap végén felhívják a szülőket, hogy kedves gyermekük milyen apropóból hagyta ki a tanítást, de saját és környezetünk tapasztalataiból kiindulva Magyarországon ez a mentalitás nem jellemző. Így a lógós gyereknek csak annyit kell otthon mondania: "Apa/Anya, ma elmarad a tanítás/az első három óra/az utolsó dupla tesi". Igazi profik megtanulhatják hamisítani szüleik, tanáraik aláírását, innentől kezdve tulajdonképpen úgy járkálhatnak ki-be az iskolából, ahogy nem szégyellik.
Az egyik legősibb eszköz, amit bevethetünk, hogy idő előtt kiszabaduljunk az iskolából: a betegség. Léteznek mindenféle városi legendák a lázat okozó krétarágástól kezdve a hasmenést előidéző szemcseppig, de egy sima, mezei lógást mindenféle doppingszer nélkül is könnyedén el lehet érni, csak minimális színészi képességekre van hozzá szükség. Fontos, hogy olyan fantombetegséget kreáljunk magunknak, ami komolyabbnak tűnik annál, mint hogy az iskolaorvoshoz küldjenek vele minket, viszont nem annyira komoly, hogy azonnal mentőt hívjanak. Kézenfekvő például a kicsit rekedt hang alkalmazása a megfelelő időközönként benyomott köhögéssel, de az a tanár, aki volt már diák - és higgyék el, a legnagyobb részük egyszer szintén diák volt - könnyen kiszúrja a kamubetegeket. Ha nem akarunk színészkedni, akkor két elegáns módszert érdemes alkalmazni. A lányok szinte bármikor előhúzhatják a menstruáció-kártyát, sőt jószívű háziorvosok szinte mindig adnak is igazolást a gyakorlatilag folyamatosan menstruáló lányoknak, hogy tökéletesen el tudják tüntetni a naplóból az előző napi hiányzó órák nyomait. Fiúknak jobb híján a gyomorrontás, hasmenés szavak bevetését ajánljuk, hasonló eredményeket lehet vele elérni, mint a menstruációs fájdalmakkal: minden tanárnőből kihozza az aggódó anyát, ilyenkor a pedagógus a tarkó kedves simításával küldi útjára a szenvedő gyermeket. "Vagy hamisítottam az anyukám aláírását, vagy betegnek tettettem magam, és elmentem dokihoz. Többször ültem az sztk nőgyógyászatán Cegléden, ahol könnyen adtak igazolást" - mesélte iskolaéveiről a Velvetnek Hajdú-Sarka Kata, azon kevés celebek egyike, aki hajlandó volt bevallani, hogy néha nem ment be az iskolába.
Nagyvárosokban élők még a tömegközlekedésre foghatják az esetleges több órás késésüket, illetve az agglomerációkból bejárók szintén nyugodtan hivatkozhatnak a már megint órákat késő szemét vonatra. "Mindig lógtam, és általában a tömegközlekedésre fogtam. Sokszor leszakadt a hév vagy a villamos áramszedője. Ezzel a dumával általában lebuktam, mert az igazgatónő is onnan járt be, ahonnan én. Nulladik órára viszont szinte sose jártam" - számolt be tanulóéveiről Sebestyén Balázs, aki a lógás mellett a jegyhamisítás művészetében is jeleskedett.
Veterán lógósok bevethetik a nemrég elhunyt távoli rokont is. Nem érdemes túl közeli rokonokkal próbálkozni, mert könnyen lebukhatunk például egy ballagás vagy szalagavató alkalmával, esetleg, amikor az elhunyt nagyi sütijét visszük a kirándulásra. Célszerű teljesen fiktív rokonokat kitalálni, aki kellően pofátlan ilyen módszerrel akár több napot is le tud magának szervezni: "Külföldre kell látogatnom csütörtöktől vasárnapig, mert most temetik nemrég elhunyt nagynénémet, és a család fontosnak tartja, hogy én is megjelenjek a szertartáson". A sikeres lógás egyik titka a jó viszony fenntartása a pillanatnyi ellenséggel: a tanárokkal. Aki képes megtartani a bizalmi viszony tanáraival, egy idő után könnyedén tud elintézni magának olyan iskolamentes napokat, amelyekhez egyéb esetben - a szintén Jolly Joker - szülői igazolás lenne szükséges.
A szabadidő hasznos eltöltése
Az első lógás tulajdonképpen annyira meghatározó lépés az ember életében, hogy a törzsi beavatási szertartások egyfajta eu-konformizált verziójaként be kellene emelni a közoktatásba: nem érettségizhet az az egyén, aki soha egy órát nem lógott még el. Persze az igazi a teljes napos hiányzás, és az első ilyen alkalommal járó pánik, amikor megfeszülnek az idegszálak, az ember kilométeres körzetben kerüli az iskolát, nehogy összefusson valakivel, aki lebuktathatja.
Az egész napos lógásnak tulajdonképpen több hátránya van, mint előnye. Egyrészt, ha úgy döntünk, hogy otthon maradunk, akkor nagyjából választhatunk a napközben nézhetetlen tévéműsorok, esetleg az unalomig ismételt számítógépes játékaink vagy az idő hasznos eltöltése között. Vagyis tanulhatunk, takaríthatunk, tévézhetünk, olvashatunk. Csupa olyan tevékenység, amik egy átlagos gimnazista számára nem feltétlenül kecsegtetőbbek egy iskolai napnál a haverokkal. Fontos ezért a pontos tervezés.
Egyrészt érdemes társakkal lógni, így legalább nem unatkozunk. Érdemes arra is felkészülni, hogy a mozik később nyitnak, mint ahogy a tanítás kezdődne, ezért egy pár órát mindenképpen el kell ütni egy tervezett film előtt, ráadásul az üres teremben, a kihalt pénztárnál könnyen rátörhet az egyszeri diákra a paranoia, hogy tulajdonképpen minden felnőtt éppen azt szemléli megvetéssel, ahogy ő lóg. Fontos ezért a mentális felkészülés is.
Negatív hatások
Ha felkészültünk fejben a lógásra, akkor érdemes tisztában lenni a várható kellemetlenségekkel. Először is a változatos napközbeni programok hiánya miatt sokan kénytelenek az ivás-drogozás-dohányzás háromszögében tölteni az idejüket, így kitéve magukat a tüdőrákos drogos alkoholistává válás nagyobb kockázatának. Persze csak akkor, ha nem éppen abból a célból lógtak, hogy igyanak drogozzanak dohányozzanak.
De nemcsak mindenféle káros kemikáliák fogyasztásakor tud a lógás közvetetten negatív hatást gyakorolni az emberi szervezetre, hanem akkor is, amikor szerencsétlen lógó egyén lebukik. A lógás ilyen jellegű összes kellemetlen mellékhatását összefoglalja Fekete Pákó rövid visszaemlékezése: "Legtöbbször azért lógtam az iskolából, mert édesapám nem adott pénzt kajára. Nem mentem be, mert nem akartam éhen halni. Ha felelnem kellett volna, akkor se mentem be. Ha valaki lógott, azt megbotozták az iskolában, otthon pedig vizet kellett hordania. Pluszban, másnap nem kaptunk enni".
Az Egyesült Királyságban azzal kampányoltak a lógás ellen, hogy amellett, hogy az órákat hanyagoló diákok a felmérések szerint hajlamosabbak bűncselekmények elkövetésére, az is valószínűbb, hogy bűncselekmények áldozatai lesznek. "Nagyon fontos, hogy hirdessük, sikerült bizonyítékot találni a lógás és a bűnözés között létező összefüggésre. Ha a gyerekek nincsenek az iskolában, nemcsak a bűnelkövetés kockázatának teszik ki magukat, hanem annak is, hogy áldozatokká válnak. Azt az üzenetet igyekszünk továbbítani, hogy az iskola fontos a szebb jövő eléréséhez" - mondta a néhány évvel ezelőtt indult programról Keith Jenkins oktatási szakember.
Magyarországon a jelenlegi szabályozás értelmében a már nem tanköteles, de kiskorú diákok esetében tíz igazolatlan óra után lehet hivatalos útra terelni egy-egy tanuló ügyét. Ilyenkor egyrészt értesítik a szülőket, másrészt a jegyző eljárást kezdeményezhet ellenük, amely végén akár ötvenezer forint pénzbírságra is számíthatnak a lógós gyerek szülei. A legnagyobb probléma, hogy általában a szociálisan hátrányos helyzetű családokba született gyerekek lógnak, ahol szinte egyáltalán nincs elrettentő ereje a büntetésnek, mivel a szülők nem rendelkeznek olyan jövedelemmel, amelyből fizetni tudnák a bírságot, foglalta össze a helyzetet a Heves Megyei Hírlapnak még tavaly összel az Egri Városháza egyik munkatársa. A pénzbírság mellett a törvény lehetőséget ad arra is, hogy a notórius lógót közmunkára küldjük, amennyiben a tanuló lakóhelye közelében van mód a közérdekű munka elvégzésére. A dolog külön érdekessége, hogy Magyarországon a tankötelesség 18 éves korig tart, és csak speciális esetekben kérheti egy diák, szüleivel közösen, hogy 16 éves korától kezdve szüntessék meg a tankötelességét. Így a törvény adta nyomásgyakorlási lehetőség a túl sokat lógó gyerekekre valójában csak elméleti.
A bűnözés, a fenyítés és az egészségügyi veszélyek mellett a túl sok lógás könnyen a tanulmányi eredmények romlásához is vezethet, hiszen az órát kihagyó diák nem tervezi bepótolni az órán elhangzottakat, éppen azért hagyta ki az órát, mert nem tartotta elég fontosnak azt. A nagybani lógás meg az iskolai karrier végét is jelentheti - ami nagyban megnehezíti a későbbi boldogulást az életben -, egy idő után az oktatók ugyanis nem kötelesek eltűrni a diákok hanyag iskolalátogatási szokásait, ezért a hiányzás előtt mindig érdemes mérlegelni, és eldönteni, hogy mi a fontosabb.