A 7 legnagyobb taplóság önök szerint

Érdemes egy csokorba szedni azokat a mindennapos atrocitásokat, amelyek az embert a tömegközlekedési eszközökön érik. Ilyen például, amit karakterelgető írt: "Szotyihéjjal teleköpködni a közösségi járműveket, mindezt ingyen utazva. Ez még megfejelhető és/vagy: zenét füles nélkül hallgatni, netán egyszerre több lejátszóval többfélét". Vagy Vad.Korte felsorolása: "Futsz a buszhoz, csenget, megvárja, míg közelérsz, és akkor bevágja az ajtót. Vagy nem vár meg, aztán előregurul kettő métert és megáll a pirosban. Ha esetleg integetsz neki, visszaint, hogy nem tehet róla. És ül a pénztárban, nem tud külföldijül, és neki áll följebb!". Sokan panaszkodtak még arra, hogy leszállásnál a járművek ajtajában toporgóktól nem tudják elhagyni a járműveket. Ez a probléma egészen súlyosnak tűnik, a Facebookon több mint hétezer tagja van ennek a napi frusztrációnak szentelt csoportnak.

Meglepően sokan panaszkodtak a magyar várakozáskultúráról. Bevásárlóközpontban, postán, gyógyszertárban, rendelőben, bárhol. Az apró trükközésekről és a nagy pofátlanságokról. A magyar sorokról itt olvashat egy remek írást, de olvasóink meglátásai is érzékletesen mutatják be a problémát. Senta a legalapvetőbb áruházi ügyeskedésre emlékeztetett: "Pénztárnál anya egyik sorba áll, apa másik sorba tele kocsival. Beállok üres anya mögé és tele apa az utolsó pillanatban áthúzza magát elém a megrakott kocsival. Irgalmatlanul sudribunkó dolognak tartom". Szintén Senta írt azokról, akik barátkozási célból állják ki a sorokat, feltartva a többieket: "Gyógyszertárban kígyózó sor esetén alapfokú gyógyszerészi tanfolyamot végezni gyógyszerész feszt faggatásával fiszem-faszom teákról, esetleg ismerősként trécselni-pletyózni a gyógyszertárossal. "Hogy vagy Magdikám? És a gyerekek?. Derekad?"". De ne feledkezzünk el azokról sem, akik tapadnak az emberre, esetleg bankban odaszaladnak az éppen felszabaduló pulthoz, majd hosszas ügyintézésbe kezdenek mindenféle sürgős egyéb teendőkre hivatkozva.

A több mint négyszáz hozzászólás között komoly vitát generált a dohányzás kérdése is. Az alapproblémát bárkiakitakarsz foglalta össze: "Nemdohányzó helyen dohányozni is mocskosnagy pofátlanság". Vad.Korte az eldobott csikkeken húzta fel magát: "Megállóban csikket eldobja, felszáll, és a füstöt befújj a légtérbe. Kijelenti, hogy neki joga van ott dohányozni, ahol akar. Megkérdezi, hogy nem zavar-e, de zavar, erre mégis rágyújt". Ugyanebbe a csoportba sorolhatjuk, ha valakinek úgy kell kilépnie egy épületből, hogy dohányosok gyűrűjén kell átverekednie magát, illetve a BKV-s bunkóságok közé is eltehető esetet, amikor valaki egy esős időben gyorsan megtelő megállóba beáll, majd a körülötte lévők nagy örömére rágyújt.

Erre a típusú bunkóságra nem gondoltunk volna, viszont több kommentben is megjelent, úgyhogy bevesszük. A kisujjamat nyújtom, de a karomat akarja tipikus esetéről van szó. ValakiOkos például táncolás közben szokta megszívni: "Discoba táncolok, látom hogy jönnek (átmenő forgalom.), jóindulatommal odébblépek, hogy el tudjon menni mögöttem, erre fogja magát, beáll a helyemre, és elkezd táncolni". De Iridium példája talán még jobban demonstrálja a dolgot: "Ez nálam az élet minden területén előfordul, állítólag túl előzékeny vagyok néha. Mondjuk a buszon félreállok a közlekedőfolyosóból, hogy a hátrafelé slisszoló néni elférjen. Aztán ahelyett, hogy továbbmenne, megáll a felszabadított helyen, én meg kicsavart könyökkel, térddel, féllábon állva utazzak, basszameg!".

A szomszéd flexel, fúr, porszívózik, szaxofonozni tanul, verbunkos zenekart szervez. Természetesen hétvégén, és természetesen akkor, amikor én még aludni akarok. Így foglalhatnánk össze az ide tartozó taplóságokat. Persze nyilván el kell végezni ezeket a tevékenységeket is valahol, de az együttélés szabályait figyelembe véve mindennek van egy egészséges határa. A kommentekből egyébként az derült ki, hogy meglepően sok embernek van ilyen problémája a szomszédjával, de talán ez az a típusú taplóság, amit valamilyen formában valószínűleg időről időre azok is elkövetnek, akiket a dolog mérhetetlenül zavar.

Már az első válogatásunk összeállításakor felmerült, hogy a viráglopást, mint olyat betesszük a legnagyobb taplóságok közé. Végül kimaradt, pedig a hozzászólásokból úgy tűnik, igény lett volna rá. Szögezzük le, anyák napjára ne a kedves szülőhöz vezető út mellett lévő, magánterületen növő orgonából szedjünk egy csokorral! Ez a viráglopás leggyakoribb előfordulása, de meg kell még említenünk azokat is, akik temetőből lopják a csokrokat. Hogy saját halottaik sírjára, esetleg eladni vagy egy későbbi randevúra szánják a virágokat, azt nem tudjuk, de talán nem is szeretnénk tudni, a lényeg, hogy iszonyú aljasság a dolog.

Csak a dohányzással kapcsolatos taplóságokhoz mérhetjük a hangos mobilozás okozta problémákat. A hangos mobilozásba beletartozik a hangos beszélgetés, a borzasztó hangos, sokáig csörgetett mobil csengőhangja és a technika fejlődésével a hangos zenehallgatás a mobilon. A legtöbb panasz a BKV-n zenét hallgató, hangosan beszélgetőkre érkezett. Őket szorosan követik, akik moziban nem halkítják le a telefonjukat, sőt fel is veszik és elkezdenek beszélni. Persze nem szabad azokról sem megfeledkezni, akik orvosi váróban telefonálnak, játszanak telefonjukon hangos játékokat.