Király Tamás rendszeresen tart divatperformanszokat a Szigeten, mostanra egy egészen kicsi pötty jutott csak neki a fesztiválon, két hangos sátor, a nagyszínpad, meg néhány pingpongasztal mellett. Viszont a lehető legnagyobb vehemenciával próbálja megragadni annak a néhány tíz fesztiválozónak a figyelmét, amennyi mindig összegyűlik egy-egy pontnál, ahol esténként több fény van, mint a teljesen sötét bokrokban.

A legrészegebbek kedvéért

A tervező idei bemutatója úgynevezett görbe tükröt tartott napjaink társadalmának, amit elsőre nem lett volna olyan egyszerű megfejteni, de köszönhetően az elképesztően direktté varázsolt üzenetnek, valószínűleg még a legrészegebb nézőknek is leesett, hogy miről van szó.

A bemutatón a modellek fotózták a közönséget stilizált gépeikkel, utalva a mindennapjainkra, amikor minden buliban mindent megörökítünk, szinte minden elérhető a YouTube-on videó formájában. Világos és tiszta üzenet.

Jönnek a méhek

Aztán jöttek a különféle, kartonból kivágott ízeltlábúak, amelyek ugyan hagytak maguk után néhány kérdést, de a bemutató egészét tekintve nagy eséllyel a következő dolgokat jelképezhették: az ember nem bonyolultabb ösztönlény, mint egy bármilyen rovar, úgy nyüzsgünk a mindennapjaink megörökítésén, mint légy a szemétdombon, a fesztivál állandóan hömpölygő, lüktető tömege méhkasokra, hangyabolyokra emlékeztet. Az alternatív értelmezéseket az olvasókra bízzuk.

A rovaros résznél a néhány részeg külföldiből és csodálkozó sétálóból álló közönség elkezdett értetlenkedni, viszonylag jogosan. De az ő megnyugtatásukra is: gyorsan megfordították a kivágott rovarokat, hogy láthatóvá váljanak a didaktikus üzenetek. Akarom a tested, kell a lelked, meg ehhez hasonlók, miközben bárgyú smileyk mutatták, hogyan viszonyulunk a világhoz.

Seggbemutatás, szemfelnyitás

A bemutató közben természetesen a fesztivál hagyományainak megfelelően többen is sztárok akartak lenni néhány másodpercre. Volt, aki felrohant a pódiumra, ahonnan bukfencezve lebucskázott, volt, aki Jimmy Jump meztelen követeként mutogatta a seggét. Valószínűleg ők számítottak rá a legkevésbé, hogy a performansz második felében megkapják a főszerepet. A fekete ruhás modellek elkezdték felrángatni a nézőket a pódiumra, hogy vegyék fel a kivágott rovarokat, imitáljanak közösülést vagy bármit a lent maradók kedvéért, hátha valakinek leesik a dolog kettőssége.

Azt nem tudjuk, hogy a szemfelnyitás, meg a hittérítés mennyire jött be, de a fesztivál extrovertált közönsége sokkal jobban élvezte a színpadon fotózkodást, meg a felszabadult, művészetmentes bohóckodást.