Elsőre teljesen kamunak tűnik annak a chipnek a gondolata, ami a bőr alá ültetve azt eredményezi, hogy a bőr elkezd barnulni, mintha rendszeresen szoláriumba vagy napozni járna az ember. De már annyi konkrétum létezik a bőrbarnító chip híre kapcsán, hogy a dolog akár igaz is lehet.
A terméket a Clinuvel gyógyszerészeti cég fejleszti, Scenesse a neve, még külön oldala is van. Természetesen nem bőrbarnító chipet akartak kifejleszteni, vagyis igen, de nem a kozmetikai iparnak. A Scenesset érzékeny bőrű betegek, valamint bőrbetegségek kezelése miatt fejlesztették, hogy ellenállóbbá tegyék a bőrt a napfénnyel és az UV-vel szemben. Egy olyan gyógyszerről van szó, ami beindítja a melanin-termelést serkentő hormon termelődését, ami a bőr barnulását, ezáltal jobb ellenállóságát okozza.
“A Clinuvel eddig 80 millió dollárt költött a Scenesse implantátum, egy fénytől védő gyógyszer kifejlesztésére azon betegek számára, akiket a legjobban veszélyeztetnek az UV- és napsugarak. A Scenesse felezési ideje viszonylag rövid, ötven perc, és az eddigi tesztek nem mutattak biztonsági kockázatot. A páciensek jól bírták a gyógyszert” - írta a Clinuvel a szerről a közleményében.
A cég kiemelte, hogy az új, kb. rizsszem méretű implantátum azoknak is segíthetne, akik valamilyen szervátültetésen estek túl, és a kilökődést gátló gyógyszerük megnöveli a bőrrák kockázatát.
A bőrbarnító beültetés viszont az igazi áttörést talán a szépségiparban hozhatja, ahogy például az eredetileg izomlazítóként alkalmazott botox is itt futotta be a nagy karrierjét, mint ráncok elleni készítmény.
A beültetés teljesen véget vethet a szoláriumkorszaknak, ha bárki berakathat a bőre alá egy kis rizsszemet, amiből olyan anyag szabadul fel, ami működésbe hozza a bőrbarnító hormont. “Akár a kereskedelmi forgalomban lévő bőrbarnítóknak is az alternatívája lehet, számos komoly szakember van, aki szerint ez az implantátum biztonságos” - mondta a Timesnak Lesley Rhodes, a manchesteri egyetem bőrgyógyász szakorvosa.
Az Egyesült Királyságban évente körülbelül hárommillió ember fekszik szoláriumba, és még náluk is többen használnak valamilyen barnítókrémet vagy barnítóspray-t. Ebbe a piacba robbanna be az apró chip, ha végeznek a hosszú távú hatásokat vizsgáló kísérletekkel.
Kovács Zoltán, a Magyar Szoláriumüzemeltetők Egyesületének elnöke szerint viszont ez a chip a magyar szoláriumpiacon nem tudna már nagyot tarolni. “Tíz százalékban sem befolyásolná a piacot egy ilyen szer” - mondta a Velvetnek Kovács Zoltán. “Az elmúlt két évben iszonyú nagyot változott a magyar piac. Olyan emberek jelentek meg a szoláriumokban, akiknél a barnulás melléktermék. Például azért járnak, hogy szárítsák a bőrüket, vagy hogy D-vitamint juttassanak be. Az uniós csövek megjelenésével csökkent azon stúdióknak a száma, ahol erős csövekkel dolgoztak” - utalt vissza az elnök 2009-re, amikor egy felmérésből az derült ki, hogy Magyarországon túl erősen sugárzó csöveket használnak.
A számok 2011-re rengeteget javultak, a MKEH legújabb felméréséből az derül ki, hogy megváltoztak a szoláriumozási szokások (PDF). Egy csomó szoláriumot bezártak, és Kovács Zoltán elmondása szerint erősek kikopott az a réteg, amelyik hetente akár többször is befeküdt a szoláriumba.
“Talán a barnítókrémek piacát befolyásolhatja. Gyors felívelésű, de gyors lezárású, kb. egyéves lefutású dolog lenne szerintem itthon egy ilyen chip. Három éve komoly problémát okozott volna az egész piacnak” - mondta Kovács Zoltán utalva arra, hogy a barnítókrémeknél a legnagyobb gondot az okozza, hogy a bőr nem egyenletes kopása miatt nem lesz egyenletes a barnított bőrfelület sem, míg a chip egyenletesen barna bőrfelületet kínálna, mivel nem az elhalt hámréteget barnítaná be, mint a krém. A hazai szoláriumhasználók egyébként nagyjából 800 ezren vannak az egyesület elnökének elmondása szerint