Holland és svéd kutatók már jó néhány éve azon dolgoznak, hogy laboratóriumi körülmények között, az állatok leölése nélkül tudjanak húst előállítani, és a svéd csoport most büszkén bejelentette: ott tartanak, hogy egy év alatt 67 millió forintnyi fontért már össze is tudnak hozni egy hamburgert a szintetikus húsból. A sztoriról a New Scientist számolt be, akiknek általában lehet hinni tudományos témákban, de még így is elég nagy kamunak tűnik. Mindenesetre egy csomó neves egyetem kutatója szólalt fel a témában.
Az eljárás célja természetesen, hogy az egyre égetőbb globális élelmiszerhiányt csökkentsék, és ha a terveknek megfelelően működik majd minden, akkor erre jó eséllyel is pályáznak a kutatók. Az eljárás lényege röviden összefoglalva, hogy kivesznek egy állatból egy kis izomszövet-mintát, a sejteket elkezdik tenyészteni egy laboratóriumban, ahol néhány hónap egy szép nagy szintetikus húst kapnak, aminek nagyjából olyan állaga van, mint a félig kemény tojásnak. Ez a teljesen edzetlen, puha izomszövet. Ezt elkezdik edzeni, ahogy az élőlények is edzik a saját izmaikat. Egészen pontosan fogják a félig főtt tojás állagú szövetet, cipzárhoz erősítik, és elkezdik nyújtani – írja a Daily Mail.
A végén elkészült hús elég fakó színű, leginkább szürkés, mert nincs benne vér egyáltalán, csak izomszövet. “Fehér, mert nincs benne vér, és nagyon kevés benne az izom hemoglobin. Dolgozunk azon, hogy valahogy termeljen hemoglobint is a szövet, hogy legyen valami színe” – mondta a New Scientistnek Mark Post, a maastrichti egyetem munkatársa, az eljárás egyik úttörője. Ő alapvetően sertésszövettel próbálkozott, körülbelül 2,5 cm hosszú, 0,7 cm széles húscsíkokat tudott mesterségesen előállítani.
Posték munkáját jelentősen lassítja, hogy a teljesen hagyományos izomszövetet körülbelül csak 20-30 alkalommal bírják rávenni arra, hogy növekedjen, ezért gyakran van szükségük friss utánpótlásra. Az utrechti egyetem egyik munkatársa, Bernard Roelen viszont azon dolgozik, hogy őssejteket nyerjen ki sertés izomszövetekből, ami részben sikerült is neki. Talált olyan sejteket, amik akár hónapokon keresztül is képesek osztódni. “Ha ezer sejttel kezdünk, akkor három hónappal később több milliárd sejtet kapunk” – mondta a lapnak Roelen.
Az egyelőre eléggé gyerekcipőben lévő újításon dolgozók nagyon bizakodóak, már azon tűnődnek, hogy milyen extrém húsokat lehet majd enni a módszer alkalmazásával, hiszen ha nincs szükség a hús előállításához az állat leölésére, akkor lehetőség van teljesen veszélyeztetett fajok húsába is belekóstolni. Például a pandáéba vagy a tigrisébe. A kutatók szerint azt, hogy az emberek milyen húst fogyasztanak, alapvetően egy dolog határozza meg: az, hogy azon a területen ahol élnek, milyen állatokat lehet könnyen, olcsón és gyorsan háziasítani. Ha viszont megszűnik a háziasítás szükséglete, teljesen új területek nyílhatnak meg a húsfogyasztásban.
Ha valakit még mindig nem győzött meg a szintetikus hús arról, hogy milyen hasznos lesz, azt a kutatók egy diagrammal próbálják a saját oldalukra csábítani. A szintetikus hús előállítása sokkal kevesebb energiát, vizet és földterületet igényel, mint a hagyományos állatenyésztés. Egyedül az energiafogyasztásban lehet csak megszorongatni: csirkét egy hangyányit kevesebb energiával lehet előállítani, de minden más húshoz több kell (diagram erre).
Aki mélyebben elmerülne a témában, olvasna sejtszámokat, illetve, hogy milyen baktériumokkal kísérleteznek még mások, erre találja a New Scientist cikkét .