Sikkessé teszi a nemi erőszakot a H&M Tetovált lány kollekciója - ezt állítja a cégnek írt, a Montreal Gazette-ben közölt levelében Natalie Karneef, aki maga is nemi erőszak áldozata. A Daily Mail cikke szerint Karneef úgy véli, a ruhák egyértelműen a "húzz a faszba"-üzenetet küldik a férfiaknak, ugyanakkor a tervezők mindezt sikkes, fogyasztásbuzi mázzal öntik le.
"Mit üzen ezzel a H&M a világnak? Nézd a trendi nemierőszak-túlélőt? Nézd csak, milyen erős, hogy minden poklot megjárt, és még mindig menő bőrkabátban jár?" [...] A szexuális erőszak járványszerűen terjed. Ha sikkesnek, fogyasztói szemmel vonzónak állítjuk be [a nemi erőszakot], az elhomályosítja a tönkretett életeket és a megtört lelkeket" - vélekedett Karneef.
Hozzátette, ahhoz képest, hogy a H&M designer divíziójának vezetője, Anna Norling büszke a kollekcióra, és a független nő esszenciájának tekinti, a film főszereplője "komoly emocionális sérüléseket szenvedett a bántalmazás és erőszak évei alatt."
Végül felvetette: ha a cég tényleg hisz a független, erős nő képének promóciójában, akkor adományozhatna pénzt olyan szervezeteknek, amelyek a nemi erőszak megelőzését támogatják, és segítik az áldozatokat.
Frászt
A H&M természetesen azonnal tiltakozni kezdett, mondván, a Millennium-trilógia (Stieg Larsson svéd író regénysorozata, mely a tetovált lány-filmek alapjául szolgált) első kötetének valóban fontos motívuma a nemi erőszak, ám a ruhák csak egy erős, az elveiért kiálló nő képét sugallják.
Közleményükhöz hozzátették: nem konkrétan Lisbethet kívánják megjeleníteni, hanem a vásárlói igényeket kiszolgálni. "A kollekciót nem látjuk provokatívnak – olyan elemekből áll, amelyek sokak szekrényében megtalálhatók: farmerek, rövid kabátok és pólók. Minden attól függ, hogyan viselik őket. Arra bátorítjuk vásárlóinkat, hogy saját stílusuknak megfelelően viseljék termékeinket."
A kollekciót Trish Summerville alkotta, aki a svéd filmek remake-jének jelmeztervezője is volt. A ruhák egyértelműen a film hősnőjét, Lisbeth Salandert idézik. Fekete, szürke, sötétbarna darabok: kapucnis pólók, szűk szárú nadrágok, nagy fekete csizmák, amerikai zászlós pólók és bőrkabátok. Mindezek a filmben azt hivatottak jelezni, hogy Salandert fiatal korában megerőszakolták. (A kollekció készítői nem ültették át a gyakorlatba a hősnőre jellemző tetoválásokat, piercingeket és fekete punk hajat.)
És most a film
A Tetovált lány sztori röviden: Stieg Larsson svéd (újság)író írt három regényt, a Millennium-trilógiát, főszerepben Lisbeth Salander hekkerlánnyal és Mikael Blomkvist újságíróval. (A sorozat tízrészes lett volna, de Larsson meghalt, mielőtt befejezhette volna.) A történetről a témába vágón, de spoilermentesen csak annyit lehet elmondani: Salander egy elképesztő képességekkel és erős igazságérzettel megvert fiatal nő, akit sokszor bántalmaztak és megerőszakoltak, de aztán bosszút áll.
Mindhárom regényből készült nagy sikerű svéd filmadaptáció, az első felvonás remake-jét nemrég mutatták be az Egyesült Államokban. Rendezője, David Fincher az Entertainment Weeklynek úgy nyilatkozott: a filmet nem tartja Oscar-esélyesnek. „Túl sok benne az anális erőszak ahhoz, hogy egyáltalán jelöljék. Úgy érzem, biztonságban vagyunk." Az amerikai trailert elnézve igen.