A Magyarországon élő ázsiai lányoknak rendezett verseny flottul lezajlott, bár a rutinszerű, majdnem egy órás késés és a magas piaárak kissé borzolták a kedélyeket. Schmuck Andor, a polihisztor ezúttal a zsűri elnökeként tündökölt, és valóban, akárhányszor megállt előtt egy lány a kifutón, nirvánaszerű nyugalom és fény öntötte el az arcát.
Elmaradó celebek, hardcore nevek
Az egykori Roosevelt (most épp Széchenyi) téren lévő puccos lokált gondosan teletömték reklámokkal, a csúcspont a hosztesz volt, akire egy eszetlen nagy fogat húztak, hogy valami fogászati kezelést hirdessen. A celebek elmaradoztak a rendezvényről, egyedül az egykori Kormányzati Tanácsadó Jósda működtetője, a szépségversenyek elmaradhatatlan látogatója, Szilvásy Péter tette tiszteletét (bár egy hölgyről gyanítottuk, hogy ő VV Annamária).
Nagy félelmünk volt még az esttel kapcsolatban, hogy miként fogjuk lejegyezni a sok idegen hangzású nevet elírás nélkül. Néha segítségünkre volt az, hogy egyes lányok már európaiasították a nevüket, így tett a végén különdíjat nyerő Josie Vivianne is, akinek a sminkes barátnője szólt, hogy lesz egy ilyen verseny. Elindult, és a szervezők szerinti száz jelentkezőből be is került a legjobb tizenegybe. "Ez az első szépségversenyem... bár nem, kiskoromban elindultam egyen" - mondta az eltés lány, aki szerint a lejátszott Bach-zongoradarab hozta meg neki a különdíjat (a versenyzők fakultatívan előadhattak valamit, amit nagyon kevesen vállaltak be).
Az életkori szórás meglehetősen nagy volt, mint kiderült, 15-26 év között lehetett jelentkezni, így gimisekkel és egyetemistákkal is találkoztunk. Ettől függetlenül elég összetartóak voltak a lányok, sokan spanoltak, sokszor életkortól függetlenül. Ahogy a BME Vegyészmérnöki Karára készülő Le Phuong Hai Anh is fogalmazott: "jó csapat alakult ki a lányok között".
A húspiaci mustra
Az utolsó budai úrifiúk is kiszálltak a taxiból, és türelmetlenül várakoztak a pultnál, amikor végre elkezdődött a műsor. A terv szerint a lányok háromszor tették közszemlére a testük: egyszer hagyományos ázsiai estélyiben, egyszer saját stílusuknak megfelelően, egyszer pedig egy rájuk tervezett ruhában vonultak fel a népes zsűri előtt (Schmuck mellett főleg magyar és kínai üzletemberek, na meg Zorigt Batjin, a BNF fiúcsapat tagja vettek részt az értékelésben). Schmuck láthatóan élvezte
az estét, a vonulásokat megszakító zenés produkciók közül a Time to Say Goodbye-t együtt énekelte a "gyémánthangú Yu"-val.
A tradicionális ruhák zöme abszolút elegáns volt, de akadt néhány európai szemnek szokatlan darab. Baromi nagy tapsot kapott az egyik lány, aki mintha a Star Warsból Amidala hercegnőnek öltözött volna. A gyaníthatóan ázsiai lányokat felszedni akaró burzsujkölykök közben toporogva várták - mindhiába - a fürdőruhás vonulást. Jött viszont a saját stílus, ami a lányok felénél a kurvás öltözetet jelentette, a többiek inkább az eleganciára adtak. Egy csaj bevállalta, hogy stewardessnek öltözzön. Közben a Schmuck vezette zsűri háremhölgyeket válogató szultánként mustrálta a versenyzőket, tetőtől talpig, melltől fenékig.
Az utolsó vonulás előtt a csajok begerjesztéseként percekig sorolták a szponzorok ajándékait a leendő dobogósoknak és a különdíjasnak. A Hercendorfer Tímea által tervezett ruhák zöme alkalmas volt punettivillantásra, minthogy sok lábközépig fel volt vágva. Miután felállt az összes versenyző, a zsűrielnök felkiáltott: "Mindenki adja össze a pontszámokat!" - és megkezdődött az őrült fejszámolás. Gyorsan lezavartak egy szőrmebemutatót - amit nem hiúsított meg egy állatvédő aktivista sem -, és megtudtuk a melegben izzadó konferansziétól, hogy "egy plasztikai sebésztől mi lehetne helyénvalóbb ajándék, mint a virág". Szilvásy Péter már a sokadik ásítását dobta be a közösbe, amikor végre Schmuck Andor felállt a színpadra, és Stohl Buci-kaliberű időhúzás mellett eredményt hirdetett.
Éééés a győztes
Lin Zhesan végül magabiztosan behúzta a győzelmet, mondhatni testhosszal verte a mezőnyt. A Corvinus Egyetemen végzett, amúgy tősgyökeres dél-kínai lány (aki pont Tajvannal szemközt lakik, így persze a köszönömön kívül nem is tud magyarul) nem rutintalan versenyző: tavaly a pesti Miss Asia versenyen második lett. Ő is újságíró, a rendezvény egyik szponzorának, egy Magyarországon terjesztett kínai nyelvű hetilapnak ír cikkeket. "Modern idők járnak, a szép lányok lehetnek okosak is, és a külső előnyt jelenthet az üzletben is" - oszlatta el a "szép nem lehet okos" típusú előítéleteket. Szerinte azért is volt nagy durranás ez a verseny, mert "sok ázsiai lány konzervatívabb környezetből jött", ráadásul befigyelnek a kulturális különbségek is. A rossz hírt a bekezdés végére tartogattuk: Lint nem lehet felszedni, van hapsija.
A dobogó második helyére a 18 éves Maja becenevű lány került, aki a józsefvárosi Vörösmarty Gimnáziumban tanul. A harmadik So Alexandra lett, aki talán a legkevésbé tűnt ázsiainak, és ez volt a második versenye. Ő félig kambodzsai származású, de szerinte ez nem gond, sok félvér lány jött el a bulira. Arra a bulira, ami a verseny után kissé leült, bár az újságírók helyét hamar átvették a környező ötcsillagos hotelekből és a hegyvidéki kerületekből beszivárgó vendégek. A mustra véget ért, megkezdődhetett a licitálás.