Keressük Magyarország 10 legszebb faluját!

Bár község a neve alapján Magyarország legmenőbb települései között mindenképpen helyet érdemel, de épületei és fekvése miatt mi a legszebb falvak közé is beválogattuk. Bárt a térképen nem sokkal Mohács fölött kell keresni, és bár hatszázan sem laknak ebben a községben, a gyönyörű természeti adottságok mellett a báriak rögtön két kastéllyal is büszkélkedhetnek, az egyik fehér, a másik sárga. A helység határában fekszik egyébként a Csele-patak, amibe II. Lajos király a mohácsi vészből való menekülés közben belefulladt.

Aki szereti a magyar borokat és borvidékeket, az valószínűleg jól ismeri a Fertő-tó környékét, amelynek legfestőibb települése szerintünk Fertőrákos. A nagyjából kétezer főt számláló községnek egy időben városfala is volt, ami már önmagában is egyedülálló, de ma a jólmenő borászatoknak-éttermeknek köszönhetően az itt látható házak legtöbbje olyan szép és jó karban van, hogy többségük szinte önmagában is látványosságnak vehető. Van itt is kastély, de strand és látogatható kőbánya is, sőt, a római korból egy Mithrász-szentély maradt a falu határában. A falu határa egyébként az ország határa is, át lehet sétálni Ausztriába ott, ahol egykor a vasfüggöny állt, itt van a Páneurópai Piknik emlékműve is.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből a kétségkívül festői Lillafüredet azért diszkvalifikáltuk, mert egyrészt közigazgatásilag Miskolc részének számít, másrészt jellege szerint inkább üdülőhely, mintsem falu. A környék ettől függetlenül bővelkedik a gyönyörű falvacskákban, közülük most Füzért emeljük ki, elsősorban a falu határában magasló dombon álló vár miatt, ami a faluból nézve gyönyörű hátteret biztosít, és ahonnan nézve elképesztő a kilátás a falura. Füzér egyébként a magyarok legtöbbjének nincs valami közel: a falu közigazgatási területéhez tartozik Magyarország legészakibb pontja. Hallgassanak ránk (és a füzériekre): érdemes bevállalni az utazást.

A 10 legszebb magyar falu közül egyszerűen nem maradhat ki Hollókő, hiszen ez az egyetlen olyan hazai falu, amelyet az UNESCO a világörökség részének nyilvánított. Ön valószínűleg járt is már Hollókőn, ezért jó magas pontszámot fog neki adni alább - amennyiben nem járt volna még itt, ajánljuk, hogy ne halogassa tovább a látogatást. Ugyan Hollókő nem egy skanzen, ha valakinek bármi ellenvetése lehet vele szemben, az legfeljebb az lehet, hogy a listán szereplő többi faluhoz képest rengeteg errefelé a turista. Persze ez az élményből mit sem von le, Hollókőre menni egyszerűen muszáj.

Mátraszentimre a Mátra hegység Felső-Mátra részén fekszik. Magyarország legmagasabban fekvő községe, a legmagasabban fekvő településrésze a népszerű turistahely, Galyatető. Az alig 500 főt számláló falut német és szlovák telepesek és azok leszármazottai lakják. Az 1930-as években egy sor szállodát, szanatóriumot emeltek a Mátrában, amely hamarosan az úri középosztály körében kedvelt klimatikus üdülőhellyé vált. Ebben az időszakban épült a mátraházai, a kékestetői szanatórium, a galyatetői Nagyszálló, hogy csak néhányat említsünk. Ugyanebben az időben emelték a mára jelképpé vált Három falu templomát, illetve a galyatetői templomot.

A Bács-Kiskun megyei település baja kistérségében fekszik, a várostól mintegy 22 km-re. A község különlegességei közé tartozik a történelmi pincesor, a löszfalakkal határolt főutca és az 1800-as évek elején épült római katolikus templom. A településen alig laknak kétezren, a lakók környezetüket, a köztereket tisztán tartják, az önkormányzat kertészeinek gondos munkájának hála, Nemesnádudvar egy igazi ékszerdoboz a helyenként dögunalmas Kiskunságon. Nemesnádudvar igazi sváb településhez híven őrzi hagyományait, épületeien ma is tetten érhetők a dél-német építészet stílusjegyei. Nemesnádudvar a Hajós-Baja borvidékhez tartozik, ahol az alföldi borvidékkel ellentétben nem homokos talajon, hanem leginkább a lösztalajon termett szőlőkből készítenek kiváló minőségi bort a helyiek.

Az Őrséget olvasóink annak idején Magyarország 5 legromantikusabb tájegysége között emlegették, így erről a listáról sem hiányozhat Őriszentpéter, az Őrség fővárosa. Bár a település hivatalosan városi rangot kapott, alig élnek itt ezernél többen, ők fogadják errefelé a nyugat-Magyarországra látogató túrázókat. Idilli béke, kedves házak, nyugalom és gyönyörű természeti környezet - minden van itt, amit az ember egy szép magyar falutól elvár.

A Bakony legszebb részeit tekintheti meg az, aki Zircről kiindulva elindul a térség közepe felé, Porva irányába. Errefelé található a cseszneki vár, de a közelben van egy volt Eszterházy-birtok is, a festői szépségű Szépalmapuszta, ahol jelenleg is nevelnek szürkemarhákat és mangalicákat. Nyáron hűsölni jó itt, hiszen a Bakony az ország egyik legkevésbé meleg tájegysége, de ősszel gesztenyézni sem utolsó Porva környékén.

Az alig 100 lelket számláló Vágáshuta a történelmi Abaúj vármegye egykori határán, a zempléni erdők között megbújva helyezkedik el. Vágáshutát településszerkezeti szempontból szinte egyedülálló, három nagy egységre osztják a felszíni formák: Dolina (a völgyben), Kispart és Nagypart. A község kisparti és nagyparti területéről pazar panoráma jelenti a település egyik vonzerejét, továbbá a kirándulásra és túrázásra alkalmas erdőség. Fűszeres Eszter blogján a következőket olvashattuk Vágáshutáról: „A világ tetején voltunk, a Zemplén közepén, egy olyan csúcson, ahonnan olyan lélegzetelállítóan gyönyörű a kilátás nyílt, hogy tíz percig csak bámultunk csendben lefelé a napsütésben, meg se tudtunk szólalni! Mikor kicsit felocsúdtam, akkor figyeltem csak fel arra, hogy körülöttünk bizony nem akármilyen nyaralók vannak, hanem precízen kiparcellázott, közműves telkeken álló komoly kis kastélyok.”

Velem Magyarország egyik legszebb vidékén, Vas megye északnyugati részén, a Kőszegi-hegység lábánál található kis község. A település az Írottkő Natúrpark része.  Kőszegtől 8, Szombathelytől 20 km-re az Alpokalján fekvő településről csodálatos kilátás nyílik az 582 m magasan fekvő Szent-Vid kápolnára. Velemtől néhány kilométerre található az Írottkő, amely a Dunántúl legmagasabb pontja, de Velem határában számos turistalátványosság található.  Velem egyik nevezetessége a műemlék malomépület. A kétkerekes malmot egy 1568-ból származó összeírás említi először. A hagyomány szerint Savanyú Jóska (1841–1907), a híres bakonyi betyár is menedékre talált ebben a malomban egy alkalommal. A régi malom boronafalú, zsúptetős volt két vízikerékkel, amelyet 1913-ban lebontottak. Velem leghíresebb lakója nem mellesleg Törőcsik Mari.