Melyik a fitneszipar legnagyobb lehúzása?

Értelmetlenül drága és fölösleges kiegészítők terén nagyon nehéz a jógával felvenni a versenyt, ahol annak ellenére el tudunk költeni több tízezer forintot kifejezetten a jógához kitalált kiegészítőkre, hogy a jógázás pont olyan tevékenység, amihez normális esetben semmiféle kiegészítőre nincs szükségünk. Esetleg férfiaknál egy bizonyos kor után elvárás lehet a hosszú, ősz szakáll, mint jógakiegészítő, na de hogy 25 ezer forintot fizessünk egy jógatáskáért? A táska csak arra jó, hogy menő tokban vigyük a felszerelést a jógára, az alakja is olyan, hogy másra nagyjából alkalmatlan. Esetleg viszonylag nagy, hasábformájú dolgokat tarthatunk még benne, de a sátrakhoz általában adnak tokot, téglát pedig nem praktikus benne hordani.

Apropó tégla. Természetesen téglát is vehetünk jógázáshoz. Ha nem akarjuk a legdrágábbat megvenni, akkor 2-3 ezer forintért kaphatunk olyan habszivacs darabot, ami alkalmas arra, hogy ráüljünk. Viszont ha mi akarunk lenni a legmenőbbek a teremben, akkor parafát kell vennünk, ami viszont 5000 forint. Hogy mire jó a jógatégla? Az egyensúlygyakorlatoknál segít, meg a nyújtásoknál, rá lehet támaszkodni. Ahogy rá lehet támaszkodni szinte mindenre, például egy kis sámlira is, ha éppen otthon akarunk jógázni.

A jógatéglát érdemes jógaszőnyegre rakni, ami szintén márkától függően 5-15 ezer forint között mozog. És hogy miért átverés? Mert nincs nagy különbség egy 1000-1500 forintért kapható kétrétegű polifoam és egy körülbelül öt-tízszer annyiba kerülő jógamatrac között. Más kérdés, hogy biztos jobban mutat egy drága matrac egy jógatáskában, mint egy sima polifoam.

Nem akarjuk nagyon kipécézni a jógát, de hát tényleg ez az a mozgásforma, amihez alapesetben semmi sem kell, még ruha sem feltétlenül. A jóga legkevésbé magyarázhtó kiegészítője talán kifejezetten a jógázáshoz árult törölköző, amit 10-15 ezer forintért mérnek. A törölköző létezését azzal magyarázzák, hogy nagyon jó a nedvszívó képessége, ezért azt jógázás közben magunk alá terítve egyrészt felszívja az izzadságot, másrészt a törölköző nedvesen csúszásmentes felületet hoz létre a gyakorlatok biztonságos elvégzéséhez. Mondjuk már csak az a kérdés, hogy ezt a funkciót hogy nem sikerül beépíteni a matracba 15 ezerért.

A nordic walking az a sport, amiben két bottal sétálnak az emberek az erdőkben, egyébként meg természetszerető középkórúak, idősek egyik kedvenc sportja. Hogy miért, az még nem derült ki, de a szabad levegőn mozgás sosem árt, ráadásul itt bejön egy kis technikai elem is, mert lehet több tízezreket botokra, meg speciális, nordic walking cipőkre költeni. A botos sétálás high techesítése óriási üzleti húzás, de talán még zseniálisabb ötlet a nordic walking futópad, ami nem is futásra való, hanem arra, hogy az ember a botos sétálás mozgását imitálja rajta. Jó drága, de legalább nem kell kimenni a természetbe hozzá, hiába ez a sport egyik lényegi pontja. Hasonló filozófiai iskola mentén nincs értelme a futópadnak sem, de az sajnos annyira elterjedt, hogy nem merjük belevenni ebbe az összeállításba.

A step aerobik az a mozgásforma, amiben a delikvensek fellépnek egy lépcsőre, ott tapsikolnak, vagy valami rövid mozgást végrehajtanak, majd lelépnek róla, és rálépnek a lépcsőre a másik lábbal. Gyakorlatilag azt imitálják, hogy felmennek egy lépcsőn, miközben tapsikolnak, vagy felugranak. Egy zseni volt, aki kitalálta, hogy ehhez külön lépcsőt kell gyártani, hiszen az ember környezetében általában keresni kell a lépcsőket, kisebb emelkedőket, amikre felléphet. Maga a mozgás ötlete jó, mert eléggi igénybe veszi az izmokat az állandó lépcsőzés, de nem is a mozgásforma kitalálása volt a nagy ötlet, hanem rávenni az embereket, hogy megvegyenek 10-60 ezer forintért egy műanyag lépcsőt, különsen, ha például van otthon egy sámli.

A különféle, jellemzően teleshopos rendelések útján megvásárolható fitneszkiegészítők hasznosságába nem mennénk bele, biztos vannak köztük használhatóak. De hogy az a szerkezet, ami csak annyit csinál, hogy van mibe kapaszkodni felülés közben teljesen fölösleges, az egészen biztos. Márkától függően 7-15 ezer forintba kerül egy ilyen szerkezet. És miért fölösleges? Ha valaki olyan rossz fizikai állapotban van, hogy egy felülést sem tud megcsinálni, akkor kezdje valami könnyebbel az utat a fittség eléréséhez, ha pedig képes felüléseket csinálni, akkor csináljon felüléseket, és ne kapaszkodjon!

Tudjuk, a golf az úriemberek, de legalábbis a sok idővel rendelkező gazdagok sportja, ennek megfelelően minden nagyon drága, ami kell hozzá. Ez sem mentesít viszont az alól, hogy egy olyan sportnál, amihez összesen három dolog szükséges tényleg: az ütők, a labdák, meg valami szögecses cipő, hogy ne csússzunk el a fűben, miért lehet iszonyú sok, iszonyú drága kiegészítőt találni. Az alapcuccokon kívül másra tényleg nincs szükség, hiszen nem kell rohangálni, ugrálni, meg ehhez hasonló dolgokat csinálni, amik megkövetelnék a spéci ruházatot. Ennek ellenére a golfhoz annyiféle ruhát kapni, mint a magashegyi hegymászáshoz, csak tényleg az a különbség, hogy utóbbinál az ember élete múlik azon, hogy elég divatosan vette-e magára az összes réteget. A golfozót az ütők és a cipő mellett arról ismerni meg, hogy nagykockás nadrágban van, valamiert ez a darab szinte elengedhetetlen kelléke a sportnak, 10 és 35 ezer forint között mozog a legtöbb modell.

A golfot háromféle sapkában szokás űzni: baseball, mici és halászsapkában. Mindhárom sapkatípusnál fontos szempont, hogy alapvetően nem a golfozáshoz fejlesztették ki, mert, ugye ahhoz minek. Normális esetben ilyen sapkákat 1-2 ezer forintért lehet kapni, de ha például arról van szó, hogy a micisapkánkat golfozáshoz akarjuk használni, akkor máris könnyedén belecsúszhatunk 15-20 ezer forintos darabokba. Egy baseballsapka körülbelül kétszer annyiba kerül, ha golfozáshoz javasolják, míg egy halászkalap nagyjából háromszor annyi, mintha a horgászboltban vennénk egyet.