Még mindig Szentgyörgyi csodaszerében, a C-vitaminban bízunk, legalább is ez derül ki felmérésünkből, amelyben arra kértük Önöket, mondják el, hogyan küzdenek meg az influenzával és hogyan igyekeznek távol tartani a betegséget maguktól. A Velvet által megkérdezett szakemberek viszont továbbra is az oltást tekintik a leghatékonyabb védelemnek, és mivel küszöbön a járvány, az utolsó pillanatokban vagyunk ahhoz, hogy még időben megkapjuk az oltást.
Válaszolóink 72 százaléka a C-vitaminra esküszik, 23 százalékuk pedig lenyom egy vagy több felest, és megpróbálja kialudni a betegséget, amennyiben már elkapta azt.
A betegséget – felmérésünk szerint – szintén a jól bevált C-vitaminnal igyekszünk elkerülni: ezt a válaszadók épp annyira tartják hatékony védekezésnek, mint a meleg ruhát (42 és 40 százalék). Ehhez képest mindössze 11 százalék kérte a háziorvosától, hogy a szezon elején beoltsák. Boldogan nyúlnak viszont válaszadóink a lázcsillapítós doboz felé, 72 százalékuk küzd így a láz ellen – bár egy kis részük hisz abban, hogy a láz legyőzi a kórokozókat. Az oltások hazai népszerűsége jelenleg nem áll arányban a szakértő által is megerősített hasznukkal: a válaszadók 75 százaléka ugyanis azt mondta, hogy nem oltatta be magát.
12 százalék viszont már megszerezte a védettséget, 7 százalék pedig csak a gyerekei egészségéért aggódik, így csak ők kapták meg az oltást. Mindössze 5 százalék gondolta úgy, hogy az egész család jobban jár, ha túlesik az oltáson. A nagy többség ugyan tisztában van azzal, hogy a lázra a lázcsillapító való, viszont a betegség legyőzését illetően már csak a válaszolók negyede (24%) bízik a gyógyszerekben, a többség (54%) csak végszükségben venne be pirulát, és „anyám húslevesének” is körülbelül annyi híve van (22%), mint a gyógyszereknek.
Tudjuk mi, hogy az egészségügy helyzete nem rózsás, ezért is érdekelt minket, elmennek- e az emberek a háziorvosukhoz, ha betegek. A válaszadók csupán harmada (34 százalék) keresi fel az orvost, csaknem a felük (41 százalék) nem – egy részük (14 százalék) arra hivatkozik, hogy csak még jobban megbetegedne a várótermi üldögéléstől. 11 százalékuk azért megcsörgeti a dokit, és megkérdezi, mit tegyen. Azzal is tisztában voltunk, hogy a magyar egy dolgos nép, és ez tesztünkből is visszaigazolódni látszik.
A válaszadók több mint fele ( 59 százalék) mindössze néhány napig fekszik az ágyban, aztán visszamegy a GDP-t növelni. 23 százalékuk az egész betegségkérdést attól tette függővé, hogy mekkora a hajtás a munkahelyen. Azok a Velvetet olvasó diákok, akik kitöltötték a felmérést, a szorgalmi időszaktól teszik függővé, hogy betegek-e (10 százalék), 8 százalék pedig a főnök lelkivilágára odafigyelve dönt – és fertőzi a kollégákat. Talán azért sem rohannak az emberek beoltatni magukat, mert – kérdőívünk szerint – szinte senki sem fél (1 százalék) a betegségtől. Ezek szerint kevesen tudják, hogy az influenza nem egy nátha, maga a vírus vagy szövődményei súlyos betegséget is okozhatnak.
Ez azokat töltheti el leginkább aggodalommal, akiket a beoltatlan „bátrak” megfertőznek a családban vagy a munkahelyen. Sokan közülük okkal félhetnek az influenzától. Bátorság ide, bátorság oda, a nagy többség (70 százalék) azért utál beteg lenni, másokat (29 százalék) nem érdekli, túlesnek rajta és kész. Arra a kérdésre, hogy milyen közeli a kapcsolata a betegséggel, 70 százalék jelezte, hogy időnként elkapja, de nem vágja a földhöz a kór, míg 14 százalék minden évben az ágyat nyomja miatta, van viszont 9 százaléknyi erős immunrendszerű magyar, aki még sosem szembesült az influenzával, sőt olyan is akad (7 százalék), aki gyerekkora óta nem volt beteg.
Annak ellenére, hogy szinte mindenki meg van győződve a C-vitamin jó hatásairól, a betegség legyőzése után már nem sokan foglalkoznak azzal, hogy a szervezetüket feltuningolják. A többség nem törődik többet a testével, mint egyébként, a válaszadók harmada gyümölcsökkel tömi magát, és vannak olyanok is (17 százalék), akik multivitamin tablettákat szednek vagy (8 százalék) probiotikumokat fogyasztanak. Vajon a betegségre vagy a megelőzésre költenek többet az olvasók? 55 százalék megelőzésre költ többet, 26 százalék a gyógyszertárban hagy nagyobb összeget, 19 százalékuk pedig Buddhaként viseli a csapásokat, és egy fillért sem költ.
Felmérésünkkel kapcsolatban Dr. Labancz László, a Sanofi Pasteur magyarországi vezetője elmondta, hogy a teszt eredménye jól reprezentálja a hazai oltási hajlandóságot. Sajnos még mindig nagyon alacsony az átoltottság – nagyjából a fele a fejlett nyugat-európai országokban megszokott aránynak –, pedig az influenza ellen az egyetlen hatékony védekezési lehetőség a védőoltás.
Mivel küszöbön a járvány, az utolsó pillanatokban vagyunk ahhoz, hogy még időben megkapjuk az oltást, és megszerezzük ezzel az influenza elleni védettséget, amelynek kialakulásához nagyjából két hét szükséges. “A statisztikák szerint a világ népességének hozzávetőleg öt-tíz százaléka minden évben megkapja a betegséget. Kiemelten veszélyeztetettnek számítanak az idősek, a krónikus betegek, a várandós kismamák és a gyermekek, illetve azok, akik zárt helyen, nagyobb közösségekben dolgoznak."
"De külön figyelmet érdemelnek a nagycsaládosok és az olyan családok, ahol csecsemő van” – hívta fel a figyelmet a szakember. “lyenkor a család többi tagját kell védőoltással védeni az influenzától, hogy ezzel óvjuk a még nem beoltható, 6 hónapnál fiatalabb csecsemőket.” Manapság pedig már azoknak sem kell tartania az influenzaoltástól, akiket a tűtől való félelem riaszt el az oltástól, hiszen már elérhető, az úgynevezett mikrotűs oltás is, amely – amellett, hogy a tű csupán néhány miliméteres – kisebb hatóanyag tartalmú, higany- és tartósítószer-mentes.