Görög piálós dal, román dubstep-ária és Bonnie Tyler is indulnak az Eurovízión, ami idén nélkülözi a diszkóslágereket. De kire szavazna ön? Öt pont, ha akár győztesként is látná, egy pont, ha a cipője talpáról is lekaparná.

Meglepő, de annyira mégsem lógunk ki ByeAlexszel Malmöben: a 2013-as Eurovízióra az országok többsége lassú számmal indul, szinte teljesen eltűnt a tavaly csúcsra járatott bulihangulat. Sehol egy Trackshittaz, sehol egy Jedward, csak komoly és mély érzelmek. Mi most kiválasztottuk azt a nyolc dalt, ami azért kicsit kilóg a megkülönböztethetetlen masszából, és valamiért emlékezetesebb a többinél.

Franciaország

Akik azt hiszik, hogy csak a briteknek vannak Adele-jeik meg Amy Winehouse-aik, azok nagyot tévednek: a franciák Amandine Burgeois-t küldik ki Svédországba, aki ha nem franciául adná elő aktuális érzelmeit, simán lehetne a szigetország gyárának aktuális terméke is.

Görögország

Talán az országuk pénzügyi helyzete miatt, de a görögök végül az Alcohol is Free című dalt indítják, ami már első ránézésre is leginkább arra alkalmas skába hajló ütemeivel, hogy elhangozzék a Sziget világzenei színpadán. Ezek pontosan azok a produkciók, amik csak a legritkább esetben kerülnek be akár a döntőbe is.

Montenegró

A Balkánon is komolyan veszik a bulit, ezért egy olyan előadót küldtek a Who See személyében, ami minden elképzelhető követelménynek megfelel: van benne dubstep, széttorzított basszusok, és rap. Csakhogy ez utóbbi montenegróiul, és hát kevés embert tudnánk elképzelni, aki a kuriózumon túl is hallgatna ilyet. A klipben látható nagy mellek persze emelik a népszerűséget, talán ezt próbálják előretolni Svédországban is.

Nagy-Britannia

Bár Engelbert Humperdinck tavaly nem hagyott mély nyomot maga után, a britek ismét úgy gondolták, hogy egy jól bejáratott, bár már inkább a kínos emlék kategóriába tartozó nevet kell küldeni az Eurovízióra. Ő lett a Meat Loaffal közös slágereiből már az unalomig ismert Bonnie Tyler, aki pontosan olyan dalt visz Malmöbe, amilyenre számítottunk: középtempós balladát, amiben jól kieresztheti a hangját.

Norvégia

Margaret Berger ügyesen megírta másodszor is Björk Army of Me-jét: erősen elektronikus, trappolósan középtempós alap, hozzá ártatlan hangfekvés. Ha sikerül kihangsúlyozni, hogy mellé még egy jó nőről is van szó, akár sikeres is lehet, bár a Compact Disco tavaly végül is ugyanennek a férfi változatával nem ért el szinte semmit.

Románia

Megdöbbentő, de az indulók közül a románokon kívül senki sem próbálkozik igazán megdöbbentő dologgal. Ezért mondható üde színfoltnak Cesar, aki modern alapokra áriázik olyan stílusban, amit egyszerűen lehetetlen heveny röhögés nélkül kibírni. A négynegyed alatt már felmerült, hogy itt a férfi Dancs Annamáriáról van szó, de amikor jön a dubstep, és arra a klasszikus hang, mi már tényleg csak egy kávét kérünk.

Svédország

A tavalyi győztes svédek magasra tették a lécet Loreennel, aki az utóbbi idők legnagyobb sikerét érte el az Eurovízióról indulva. Úgy tűnik, nem próbálnak újabb bulislágert összehozni, bár a jóképű Robin Stjernberg biztosan sok fiatal lány bugyiját fogja benedvesíteni a You című dalának himnikus refrénjével.

Szlovénia


Érdekes, hogy az induló 39 dal közül egyedül a szlovénok álltak elő hasonló dallal, mint amilyen a tavalyi győztes: Hannah Straight Into Love-ja tökéletesen mai hangzású táncdal, az ehhez elengedhetetlen electro-house hangzásokkal, és persze dubstep kiállással. A balatoni diszkókban ennek van a legtöbb esélye egy jó ugráltatásra, de hát ez valószínűleg nem elvárás a világ többi része számára.